183031. lajstromszámú szabadalom • Forgácslemez előállításához szükséges kötőanyag és eljárás a forgácslemez előállítására

1 183 031 2 aránya 0,1-20 súlyrész 100 rész poliizocianátra számítva, előnyösen 2-10 súlyrész 100 rész poli­izocianátra számítva. A vizes emulzió előállításánál az emulgálószer aránya nem döntő és a használt emulgálószertől függően változik, de általában 0,1- 20 súly% a poliizocianátra vonatkoztatva. A forgácslemez előállításához szükséges kiindu­lási anyag cellulózrészecskékből vagy hasonló pré­selhető anyagokból áll. Tipikus ilyen faanyagok, amelyek hulladékként keletkeznek, így például gyalufahulladék, fumérforgács stb. Más cellulóz­anyagokból származó hulladékok, például papír­csíkok, péppé zúzott vagy növényi szálak, például kukoricaszár, szalma, cukornád kipréselt szára stb. nem-cellulóz eredetű anyagok, például poliuretán, poliizocianurát forgács stb., valamint polimer habo­kat is használhatunk. Az ilyen részecskék előállítási módszerei jól ismertek. Kívánt esetben cellulóz­részek elegyeit is használhatjuk. Forgácslemezt pél­dául sikeresen állítottak elő legfeljebb 30 % fakér­get tartalmazó farész elegyekből. A részecskék nedvességtartalma 0—24 súly% között mozoghat. A fafűrész-selejtanyagból készí­tett részecskék általában 10-20 % nedvességet tar­­talmazak és alkalmazhatók előzetes szárítás nél­kül is. A faforgácsot úgy állítjuk elő, hogy a részecské­ket bepermetezzük a kötőanyag készítménnyel, külön-külön vagy kombináltan, miközben a részecs­kéket keverőberendezésben keverjük. A víz eltávo­lításával a kötőanyagrendszer 2-8 súly% mennyi­ségben adagoljuk a részecskék csontszáraz súlyára számítva, de adott esetben nagyobb vagy kisebb mennyiségű kötőanyag gyantát is használhatunk. Kívánt esetben a keverési lépés során más anyago­kat, például viasz enyvezőszereket, gyulladásgátló­kat vagy pigmenteket adagolhatunk hozzá. Addig keverjük az elegyet, míg homogén elegyet nem kapunk, majd a bevont részecskéket laza mat­ricává vagy nemezzé formázzuk, melyek előnyösen 4-18 % nedvességet tartalmaznak. Ezt a matricát ezután melegített fumírformázó préslemezek közé helyezzük, majd ezután a részecskéket lemezzé saj­toljuk. A préselés ideje, a hőmérséklet és a nyomás széles határok között változhat az előállított lemez vastagságától, a lemez kívánt sűrűségétől és a hasz­nált részecskék méretétől, valamint más ismert tényezőktől függően. így például egy 1,27 cm vas­tag forgácslemez, amely közepes sűrűségű, előállí­tásánál 0,204-0,476 atm nyomást és 160-195 °C közötti hőmérsékletet alkalmazunk. A préselés ideje rendszerint 2—5 perc. Mivel a matricában jelenlevő nedvesség egy része a poliizocianáttal reagál és polikarbamidot képez, ezért a matricában jelenlevő nedvesség nem olyan kritikus az izocianát kötőanyagoknál, mint más kötőanyagrendszereknél. A fent leírt eljárást szakaszosan végezhetjük, így tehát forgácslemezek egy-egy lapját megfelelő mennyiségű kötőanyag gyanta kombinációval ke­verjük össze, majd a kapott anyagot melegítjük és préseljük. Másik módszer szerint az eljárást folya­matosan is elvégezhetjük, oly módon, hogy az ösz­­szekevert részecskéket folyamatos háló vagy mat­rica formájában adagolhatjuk egy fűtő és prés zónán keresztül, egy felső és alsó folyamatos acél zónánál alkalmazzuk a szükséges hőt és nyomást. Attól függetlenül, hogy a találmány szerinti el­járást szakaszosan vagy folyamatosan végezzük, azt találjuk, hogy a poliizocianát és foszfátelválasztó szer kombináció alkalmazásával a forgácslemez könnyen elválik a prés fémlemezeiről, és nem tapad oda a lemezekhez. Ez az eddigi tapasztalathoz ké­pest igen meglepő. Amikor egyedül a poliizocianá­­tokat használták kötőanyag gyantaként, a tapadás bekövetkezett. Valamennyi fent megadott foszfátelválasztó szert alkalmazhatjuk egyedül vagy kombinációban, elő­nyösen azonban a (III) és (IV) képletű pirofoszfá­­tokat vagy az (I) és (II) képletű foszforsav-észterek elegyeiből kapott vegyes pirofoszfátokat használjuk. A pirofoszfátokban jelenlevő szabad hidroxilcso­­portok vagy a nem átalakított foszforsav-észter kiindulási anyagban jelenlevő szabad hidroxilcso­­portok általában eléggé akadályoztatva vannak ahhoz, hogy ne legyenek reakcióképesek szoba­­hőmérsékleten és így ne tudjanak reagálni a talál­mány során alkalmazott pomzocianáttal és így a pirofoszfátokat a poliizocianátokkal együtt hosszú időn keresztül tárolhatjuk, anélkül, hogy károsodás jeleit tapasztalnánk. Ha azonban a pirofoszfát és poliizocianát elegyét emulgáljuk és a találmány szerinti eljárás során alkalmazzuk, a forgácslemez formázásánál létrehozott gőz és a hőmérséklet azt eredményezi, hogy a pirofoszfát hidrolizál és így a megfelelő foszforsav-észterek regenerálódnak és ez utóbbi megkönnyíti a forgácslemez elválását a nyo­mólemezekről. Ezt az elméletet csak magyarázat­képpen közöljük és ez a jelen találmányt semmi­lyen értelemben nem korlátozza. A fent leírtaknak megfelelően a (II) általános képletű foszforsav-diészterek és (I) általános kép­letű foszforsav-észterek, valamint ezek sói szokásos módon állíthatók elő, például a megfelelő ROH általános képletű alkohol — ahol R jelentése a fenti — foszfor-pentoxiddal történő reakciójával (Kosolapoff). A szakember számára nyilvánvaló, hogy a fenti reakcióban két vagy több különböző alkohol elegyeit is alkalmazhatjuk és így az (I) és (II) általános képletű foszforsav-észterek megfelelő elegyeit kapjuk, ahol az elegy különböző kompo­nenseiben R csoport jelentése különböző értékű. A fenti reakcióban kapott foszforsav-észterek és -diészterek elegyét komponenseivé választhatjuk szét a szokásos módszerekkel, például frakcionált kristályosítással és az egyes kapott vegyületeket a találmány szerinti eljárásban használhatjuk fel. A fent kapott mono- és disav-foszfátok elegyét előnyösen szétválasztás nélkül használhatjuk vagy pedig a fent leírt módon a megfelelő pirofoszfát­­eleggyé alakíthatjuk és ezt az utóbbi elegyet hasz­náljuk azután fel a találmány szerinti eljárásban. Az (I) általános képletű foszforsav-észterek, me­lyek önállóan vagy más foszforsav-észterekkel kom­binálva használhatók, például a következők lehet­nek: mono-0-oktil, mono-0-monil, mono-0-decil, mono­­-0-undecil, mono-0-dodecil, mono-0-tridecil, mo­­no-0-tetradecil, mono-0-pentadecil, mono-0-hexa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom