183006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-szubsztituált 3-cefem- és -cefa-4-karbonsav-származékok előállítására

1 183 006 Az fi. előállítási módszer során a reakciókórülmcnyek­­töl függően H(A s/nbszíilufjasi vagy az R,A helyeit amino szubsztiHicnst laitalma/ó vegyüld keletkezhet, melyet azután reagáitalhatimk a XI1 általános kcplctű vegyülettel vagy sójával, és. így 111 A. vagy H1B. általános képletéi vegyületet kaphatónk, ahogy azt az F előállítási módszernél mutatjuk. F. előállítási módszer A XII általános képle tű vegyüld valamely sója álta­lában valamely önmagában ismert savval alkotott só, például valamely szervetlen savval alkotott só, például hidrokloríd, vagy valamely szerves savval, például p­­loluolszuífonsawal alkotott só. Ha az eljárás során a XII. általános kcplctű vegyüld sóját alkalmazzuk, a reakciói előnyösen valamely bázis, például egy aikáli­­fémhidroxid, például nálrhnnhidroxid, káliumhidroxid jelenlétében végezzük. A reakciói általában valamely oldószerben, például vízben, alkoholban, például meta­nolban, etanolban, vagy bármely más olyan oldószerben végezzük, mely a reakciói nem befolyásolja. A reakció hőmérséklete nem lényeges tényező, és a reakciót álta­lában szobahőmérsékleten végezzük. 11. előállítási módszer A 1IID. általános képletéi vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy a H1C. általános képletéi vegyületbe hidroxil vcdőcsoportot viszünk be. Az eljárást bármely önmagában ismert módszerrel végezhetjük, és ha a hidroxil-csoportra kapcsolandó védőcsoport valamely acilcsoport, a reakciót az 1. el­­járásváilozatnál ismertetett módszerekkel végezzük. Abban az esetben, ha a felvinni kívánt védó'csoport aril-(rövidszénláncú)-alkiJcsoport, a reakciót úgy végez­zük, hogy a IIIC. általános képletéi vegyületet valamely R2fY XVIII. általános képletéi vegyülettel reagáltatjuk, mely képletben R2f aril-(rövidszénláncú)-alkilcsoport és Y valamely savmaradék. Alkalmas savmaradék valamely sav, például egy szer­vetlen sav, például valamely halogénhidrogénsav, például sósav vagy hidrogénbromíd, egy kénsav és ezekhez hasonlók maradéka, vagy egy szerves sav, például vala­mely rövidszénláncú alkánszulfonsav, például metán­­szulfonsav, eténszulfonsav, vagy egÿ arilszulfonsav, pél­dául benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav és ezekhez hasonlók savrnaradéka. A reakciót előnyösen valamely bázis jelenlétében végezzük, melyeket a fentiekben már ismertettünk. A reakció során előnyösen valamely oldó­szert, például dimetilformamidot vagy ehhez hasonlót használunk. A reakció hőmérséklete nem lényeges té-r nyező, és a reakciót általában hűtés közben, szoba­hőmérsékleten vagy melegítés közben végezzük. I. előállítási módszer A XV. általános képletű vegyületet valamely XIII. és XIV. általános képletű vegyület reakciójával állít­hatjuk elő. A reakciót előnyösen valamely, az 1. eljárásváltozat során már említett bázis jelenlétében végezzük. Abban az esetben, ha X valamely savmaradék és valamely kon­denzálószer jelenlétében, például trifenilfoszfin és dictil­­azoformát reakcióterméke jelenlétében, abban az eset ben, ha X hidroxilcsoport. A reakciót előnyösen valamely oldószerben, például .'.■„elonitrilben, dimetilformarnidhan. Ictrahidroftiránban vagy bármely más olyan oldószerben végezzük, melyek a reakciót nem befolyásolják A reakció hőmérséklete nem lényeges tényező, cs azt előnyösen hűtés és melegítés közötti bármely hőfokon végezhetjük, egészen az alkal­mazott oldószer forráspontig terjedő hőmérsékletén. ./. előállítási módszer A XVI. általános kcplctű vegyületet vagy sóját ügy állíthatjuk elő, hogy valamely XV. általános képletű vegyületről lehasítjuk az amino védőcsoportot. A XV. általános képletű vegyület amino védőcsoport­jának lehasítását ugyanolyan módszerrel végezhetjük, ahogy azt a 4. eljárásváltozatnál leírtuk. Megfelelő oldószer a víz, etanol. kloroform, dietiléter és ezekhez hasonlók. A reakció hőmérséklete nem lé­nyeges, és a reakciót általában melegítés vagy forralás közben végezzük. À reakció körébe tartozik annak olyan kivitelezést változata is, amelynek során az R2 védett aminocsopovtot szabad anrinocsoporttá alakítjuk. K. előállítási módszer A XX. általános képletű vegyületet vagy sóját úgy állíthatjuk elő, hogy a XIX. általános képletű vegyületre vagy sójára amino védőcsoportot viszünk fel. A reakciót lényegében ugyanolyan körülmények között végezzük, mint ahogyan azt az I. eljárás esetében adtuk meg. Abban az esetben, ha a kérdéses, bevinni szándéko­zott védőcsoport rövidszénláncú alkoxikarbonilcsoport, a reakciót előnyösen a XIX. általános képletű vegyület és valamely XXIX. általános kcpletű vegyület reakciójá­val végezzük, ahol R12 rövidszénláncú alkoxikarbonil­csoport és R13 arilcsoport. L. előállítási módszer A XX1J. általános képletű vegyületet vagy sóját úgy állíthatjuk elő, hogy egy XXI. általános képletű vegyü­letbe vagy sójába a hidroxilcsoportra szubsztituenst viszünk be. Abban az esetben, ha a bevinni szándékozott szubsz­­tituens arilcsoport, mely adott esetben szubsztituált lehet, a reakciót a XXI. általános képletű vegyület vagy sója, és egy XXX. általános képletű vegyület reakció­jával végezzük, ahol R7' arilcsoport, mely adott esetben szubsztituált lehet, X2 halogénatom és Y valamely sav­maradék. Megfelelő savmaradék például egy halogénatom, toluolszulfoniloxicsoport, kénsav gyöke vagy ezekhez hasonlók. A reakciót általában valamely oldószerben, például egy alkoholban, például metanolban vagy etanolban, vízben vagy ezek elegy ében, vagy bármely más olyan oldószerben végezzük, mely a reakciót nem befolyásolja, és előnyösen valamely bázis jelenlétében dolgozunk. A reakció hőmérséklete nem lényeges tényező, és a reakciót általában hűtés közben szobahőmérsékleten, vagy melegítés közben végezzük. Abban az esetben, ha a bevinni szándékozott szubsz­­tituens adott esetben szubsztituált cikloalkilcsoport, a reakciót a XXI. általános képletű vegyület vagy sója, és egy RjJY XXX11I. általános képletű vegyület teak-2 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom