182968. lajstromszámú szabadalom • Poliamid alapú, hőre lágyuló ragasztópor és eljárás a ragasztópor előállítására

1 182 968 2 A találmány poliamid alapú, hőre lágyuló ragasztó­porra és ennek előállítására irányuló eljárásra vonat­kozik. Módosított, hőre lágyuló ragasztópor előállítása olva­dáspont- és olvadékviszkozitás-csökkentő, porszerű anya­goknak a poliamidporhoz való hozzáadásával már isme­retes, (3 950 297. és 3 948 844. sz. amerikai szabadalmi leírások). Ilyenféle termékeket már alkalmaznak a bélés­­anyag-rétegezéshez; ezek őrléssel előállított, mintegy 200 fi alatti szemcseméretű kopoliamidporból és leg­finomabban őrölt, mintegy 20 ju alatti szemcseméretű, o,p-toluolszulfonsavamid (o- és p-toluolszulfonsavamid kereskedelemben szokásos keveréke) lágyítóporból állnak. Ezek a porkeverékek általában durvább, poli­amid Hűl álló és nagyon finom, o.p-toluolszulfonsavamid­­ból álló szemcséket tartalmaznak egymás mellett. Ezek­nek a kereskedelemben található szemcsekeverékeknek az előállítása úgy történik, hogy a két terméket egymás­tól elkülönítve megörlik, majd ezt követően mechani­kusan összekeverik. A lágyító hozzáadásával elérik, hogy a hőpecsételést már enyhe körülmények mellett végre lehet hajtani. Ezen keverékek alkalmazásának hátránya abban áll, hogy ezeket csak a pornyomó eljáráshoz lehet ésszerűen felhasználni, mivel a szóró eljárásban a poli­­amidszemcsék es a lágyítószemcsék a hordozón főként úgy helyezkednek el egymás mellett, hogy nern érintkez­nek cs ezért nem befolyásolhatják egymást az olvadás­pont- és az olvadékviszkozitás-csökkentés érdekében. Még a pornvomo eljárásban is csak akkor lehetséges az alkalmazásuk, ha a lágy ító részaránya nem túl magas és nem haladja meg a mintegy 10 súlyszázalékot. Magasabb lágyítóarány alkalmazása mellett a nyomóhenger üregei­nek lassú eltömödése alig kerülhető el. Rögzítő betétek előállításánál, amelyeket a prém- és bőrrögzitésre hasz­nálnak. azonban magasabb lágyító részarányok alkalma­zása szükséges, mivel itt csak extrém enyhe pecsételési körülmények lehetségesek, mert egyébként a szőrme és a bőr károsodása léphet fel. Az említett hőpeesételő ragasztókon kívül, amelyek­nél poliamid- és lágyítószemcsék egymás mellett vannak jelen, olyan poliamidbázisú, hőre lágyuló ragasztóporo­kat is kipróbáltak a gyakorlatban, amelyeknél a lágyítót a poliamid polimerizálásánál közvetlenül hozzáadták és ezt követően a lágyító tartalmú granulátumot őrölték. Az ilyenfajta termékeket azonban magasabb lágyítótar­­taiomnál már csak nehezen, vagy' már egyáltalán nem is lehet megőrölni. A legtöbb kereskedelemben található hőre lágyuló ragasztónak ezenkívül még az a hátránya van. hogy a textíliák, mint például a rögzítő betétek és felső anyagok, ezen ragasztókkal hőpecsételés útján lét­rehozott kötésének tapadószilárdsága idővel csökkenést szenved. Rendszerint egy a pornyomó eljárás szerint egy' felső anyaggal rétegezett betétszövetnél a hőpecsételt kö­tés tapadószilárdsága az első 48 óra alatt a kezdetben mért tapadási érték 3/4-ére csökken és tisztításnál még ezen érték további csökkenését állapíthatjuk meg, egé­szen a kezdeti érték mintegy 50%-áig terjedően. A találmány célkitűzése poliamid alapú, hőre lágyuló ragasztó és ennek előállítására szolgáló eljárás kidolgo­zása. amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben szo­kásos, hőre lágyuló ragasztókat úgy módosítsuk, hogy a poliamid bázisú, hőre lágyuló ragasztóhoz nagyobb mennyiségű olvadáspont- és olvadékviszkozitás-csök­kentő szert adhassunk anélkül, hogy eközben a por­nyomó eljárásban nehézségek lépnének fel. A találmány egy további célkitűzése az, hogy magasaim olvadáspont- és olvadékviszkozitás-csökkentő szer tartalmú, poliamid bázisú, hőre lágyuló ragasztót állítsunk elő por formában és hogy a szóró rétegfelhordást is lehetővé tegyük ezen hőre lágyuló ragasztóporral. A hőpecsételési kötés tapa­dószilárdsága csökkenésének mérséklése a találmány egy további feladata. A találmány tárgya poliamid alapú, hőre lágyuló ra­gasztópor, amely por alakú poliamidból és por alakú ol­vadáspont- és olvadékviszkozitás-csökkentő szerekből áll, melyre jellemző, hogy 40-97 súlyszázalék 80 és 145 °C. előnyösen 100 és 135 cC között kezdődő olvadási hő­mérsékletű kopoliamidport és 3-60 súlyszázalék 50 és 110 °C. előnyösen 55 és 95 °C között kezdődő olvadási hőmérsékletű por alakú adalékanyagokat tartalmaz, me­lyek a políamidszemcsékben molekulárisán egyenletesen oszlanak el. A találmány tárgya továbbá eljárás a fenti ragasztópor előállítására, amely abban áll, hogy a 80 és 145 °C kö­zött, előnyösen 100 és 135 JC között kezdődő olvadási hőmérsékletű kopoliamidport az 50 és 110°C között, előnyösen 55 és 95 C között kezdődő olvadási hőmér­sékletű. por formájú adalékanyagokkal 55 "C fölötti hő­mérséklet-tartományban -'.ónban, maximálisan 3 "C-kal az optimális molekulárisán homogén elegy kezdődő ol­vadási hőmérséklete fölött hőkezeljúk egészen addig, míg az adalékanyagok a políamidszemcsékben molekulárisán egyenletesen oszlanak el. A keverék, amelyet a találmány szerint hőkezelünk, különböző szemcseméreteket tartalmaz. A hőkezelési eljárás során a megadott hőkezelési kö­rülmények mellett az eredetileg szemcse formájú adalék­anyag bediffundál a poliamidszemcsébe és a hőkezelési folyamat lefutása után. amely néhány órától néhány napig terjedő időt vesz igénybe, egy messzemenően egy­séges végterméket kapunk porított vagy könnyen porii­ható formában, amelyben minden szemcse közel azonos minőséggel rendelkezik és amelyben minden egyes ere­detileg jelen levő poliamidszemcse az adalékanyaggal molekulárisán telített. A kiindulási keverékhez viszo­nyítva a különböző szemcsefrakciók kiszitálásakor az egyes frakciók között csaknem semmi, vagy csak sokkal csekélyebb különbségeket lehet megállapítani. Olyan szemcsekomponensek, amelyek poliamidtól mentesek, nincsenek vagy alig vannak már jelen. Ezt az állapotot mintegy 70 °C-os kezelésnél mintegy 70-120 óra után. mintegy 90 °C-on pedig mintegy 10-18 óra után érjük el, ha mintegy 50—200 p közötti szemcseméret-spekt; rumú poliamidból indulunk ki. Míg az alkalmazott adalékanyagok szemcseméretei rendszerint kicsik és átlagosan a 20 ß alatt vannak, addig a poliamidpor szemcseméretei szokásosan átlagosan mintegy 120 és 350 /a között vannak. A találmány szerint előállított, poliamid alapú, hőre lágyuló ragasztóporhoz, amely flexibilis síkképződmé­nyeknek a por- vagy szóróeljárással való rétegezéséhez. de egyéb tárgyaknak is az örvény-szinter-eljárással való rétegezéséhez alkalmas, egyes esetekben más adalékanya­gokat, mint például keményítőket, térhálósítókat, töltő­anyagokat, színező pigmenteket vagy optikai fehérítőket is adhatunk. Por formájú olvadáspont- és olvadékviszkozitás-csök­kentő adalékként a találmány szerinti, poliamidokkal, illetve kopoliamidokkal való hőkezeléshez például az o,p-toluolszulfonsavamid (mintegy 95 °C-os kezdődő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom