182968. lajstromszámú szabadalom • Poliamid alapú, hőre lágyuló ragasztópor és eljárás a ragasztópor előállítására
1 182 968 2 olvadási hőmérsékletű, o- és p-toluolszulfonsavamidból álló, kereskedelemben szokásos keverék), az o,p-toluolszulfonsav-ciklohexilamid, a p-toluolszu!fonsav-ciklohexilamid és a kaprolaktám alkalmas. Az ismert poliamid-lágyítck egészen 60 súlyszázalékig lehetnek jelen a 5 keverékben, és különösen akkor alkalmazhatók, ha elsősorban olvadáspont- és olvadékviszkozitás-csökkentést kívánunk elérni. Egyéb, a poliamidban molekuláris-homogénen csak meghatározott határtartományokban felvett szereket is tartalmazhat a keverék, amely szerek 10 szintén csökkentik az olvadáspontot és az olvadékviszkozitást. például ftálsav-diciklohexilésztert és zsírsavakat, mint palmitin- és sztearinsavat, valamint ezek keverékét, mint sztearint. vagy sav-viaszokat, mint oxidált polietilént vagy oxidált montánvíaszt. mintegy 5-10 súlyszáza- 15 lék-mennyiségben. Az utóbbi szerek különösen jól képesek a tapadószilárdság csökkenését gátolni. Az adalékanyagokat mind egyedül, mind egymással alkotott keverékeik alakjában tartalmazhatja a keverék. Előnyösen az adalékanyagok közül többet alkalmazunk. 20 A két porszerű komponens, a poliamid és az olvadáspont- és olvadékviszkozitás-csökkentö szer találmány szerinti hőkezelését hőbehatással, előnyösen mozdulatlan. vagy csak gyengén mozgatott állapotban végezzük, mivel így az összesülés veszélye csekély. A hőkezelést 25 gyenge mozgás közben, minimális nyíróerővel egy lassan forgó csőben lehet kivitelezni, amelynek magasabban levő egyik végén a kiindulási keveréket adagoljuk be és amelynek másik, alacsonyabban levő végéről a kész. temperált végterméket vesszük le. 30 A találmány szerint alkalmazható kopoliamidokat ismert módszerek szerint, diaminok, dikarbonsavak, aminosavak és laktámok kopolimerizálása és kokondenzálása útján állítjuk elő. Ezek a kereskedelmi polimerizátumok általában a nevezett alkalmazási célra maradék 35 monomert tartalmaznak, ami az előállítási eljárásból ered. Lényegében véve itt kaprolaktámról van szó mintegy 5 súlyszázalék mennyiségben. Az őrlésnél és szitálásnál a kereskedelmi kopolimerekhez szokásosan zsírsavas alkáliföldfemsó alapú őrlési és szitálási segédanyagokat 40 adnak 0.01-0.05 súlyszázalék közötti mennyiségben, melyek jelenléte a találmány szerinti hőkezelési eljárásban hasznos lehet. A találmány szerinti hőkezelési eljárás befejezése után szükséges vagy célszerű lehet további mennyiségben - egészen maximálisan 1 súlyszázalékig - 45 ilven alkálifoldtemsókat adagolni különösen akkor, ha az előállított poliamidpornak nagyon alacsony az olvadáspontja és raszterformájú pornyomásos rétegezéshez szánjuk. A hőkezelési eljárás véghezviteléhez az adalékanya- 50 gokat a poliamidporban jól el kell oszlatni, hogy az adalékanyagok helyi magas koncentrációját elkerüljük, a mi megnövelné a csomóképződés veszélyét. A hőkezelési eljárás befejezése után egy könnyen széteső porkeveréket kapunk, amelyet gyenge mechanikus erő behatá- 55 sára a primer szemcsékre szétoszlathatunk. A kist mennyiségű.' rendszerint 37c alatt levő mennyiségű, erősebben összesült. szintereződött komponenseket szitálással elválaszthatjuk. Szitaanalizissel megállapíthatjuk, hogy a poliamid- 60 szemcsék a hőkezelő eljárás során megnövekedtek és a szemcsespektrum a nagyobb szemcseátmérők irányába eltolódott. A szemcsenövekedés körülbelül megfelel a hozzáadott adalékanyag mennyiségéből származó térfogatnövekedésnek. 65 A találmány szerinti előállítási eljárás meglepő, mivel a szakember számára az volt várható, hogy a hőre lágyuló ragasztópornál olvadáspont-csökkentő lágyítókomponensek jelenlétében, amelyek nagy hányadban vannak jelen, az olvadáspont közelében a hőkezelési eljárás a komponensek összesüléséhez és erősen összecsomósodott, szinterezett termékhez vezet, amelyet már nem lehet a kívánt porszerű szemcseeloszlásra hozni. A találmány szerinti eljárás egy további meglepő eredménye abban van, hogy azok a nehézségek, amelyek általában növekvő lágyítómennyiségeknél növekednek, nem lépnek fel a találmány szerint előállított modifikált, hőre lágyuló ragasztópornál. Az sem volt várható, hogy a találmány szerinti hőkezelési eljárás útján olvadáspont- és olvadékviszkozitás-csökkentö szerek jelenlétében a tapadószilárdság-visszaesés jelentős csökkenését lehet elérni. Miként az 1. kiviteli példa szemlélteti, ilyen csökkenés nemcsak a fixálókötés raktározása után, hanem a ruhadarab tisztításánál is fellép, miáltal a tapadási biztonság növekszik. A találmány szerint előállított, poliamid alapú, hőre lágyuló ragasztóporokat flexibilis sík alakú termékeknek pornyomó eJjárással és szóró eljárással való rétegezéséhez használhatjuk fel. Az így rétegezett anyagokat — leggyakrabban kiszabva - egyéb, leggyakrabban szintén kiszabott rétegekkel nyomás és hő alkalmazásával hőpecsételjük. Ezek a ..fixálásnak,”, „íávasalásriak” vagy ..hőpecsételéses kasírozásnak” nevezett, fi.xálóprésben kivitelezett eljárások alkalmazhatók például rétegezett szövetek előállításához, hurkolt betétek, bélésanyagok, bundák, habanyagok egyesítéséhez a ruhadarabok, kalapok, inggallérok felső anyagaival, a bőr- és prémruhák és cipők esetén az egyes rétegek közötti kötés előállítására, kárpitbevonatok, padlóburkolatok, függönyök, tapéták stb. alávasaiására. Ezek közül egészen különösen alkalmasnak bizonyultak a nagyon alacsony rétegezés-olvadáspontti szövet-, hurkolt- és bundabetétek, természetes és műprémek fixálásához, mivel ezekkel a pornyomással rétegezett betétekkel való fixálásnál első ízben lehetett elkerülni a hőérzékeny szőrmeszálak károsodását anélkül. hogy a szokásos tisztítószerekben, mint a perklóretilénben való tisztításállóságról le kellene mondani. A pornyomásban feldolgozható, tisztításálló, poliamidbázisú ragasztóporok erre alkalmas, különösen alacsony olvadásponttal eddig nem voltak ismeretesek. A találmány szerinti ragasztóporok további alkalmazási lehetősége a pornak az órvény-szinterezési eljárás szerinti feldolgozása. A példák a találmányt ismertetik. A részek súlyrészeket jelentenek. 1. példa Nagyon jól eloszlatott keveréket állítunk elő az alábbi anyagokból: 850 rész 6/6, 6/12-kopoliamidpor [6;6, 6,12-kopoliamid azt jelenti, hogy a kopoliamidot kaprolaktám (6 C-atomos). he.xametiléndiamin-adipát (6 C-atomos hexametilén-diaminból és 6 C-atomos adipinsavból) és laurinlaktám (12 C-atomos) monomerek kevert polimerizációjával állítjuk elő.] 50 rész ftálsav-diciklohexilészter-por és 100 rész o.p-toluolszulfonsavamid-por. Két finomra őrölt adalékanyagból, a ftálsav-diciklohexilészterből és az o,p-toluolszulfonsavamidból álló por 3
