182957. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés gépjármű vészfékezésének jelzéséhez
1 182 957 2 A találmány tárgya olyan kapcsolási elrendezés, amely lehetővé teszi a gépjárművek lassító fékezésének és vészfékezésének megkülönböztetését oly módon, hogy a vészfékezést külön jelző lámpával jelzi. Minden gépkocsi kötelezően fel van szerelve féklámpákkal, mégis sok olyan baleset történik, amelynél egy gépkocsi befut az előtte haladóba, pedig annak fékezését a féklámpái jelezték. Az ilyen balesetek egyik oka, hogy a sűrű városi forgalomban, vagy az autópályán a csúcsforgalmi torlódásban a gépkocsivezető - ha be is tartja az előírt követési távolságot - az előtte haladó gépkocsi vészfékezése esetén nem fékez kellő időben vagy kellő erősséggel. A másik ok az, hogy a féklámpák nem adnak egyértelmű információt. Követelmény ugyanis, hogy a féklámpák már a fékpedál kismértékű (kb. 10 mm) lenyomására is meggyulladjanak. Ilyenkor fékhatás alig van, esetleg egyáltalán nincs. Ugyanígy világítanak a féklámpák azonban akkor is, ha valaki teljes erejéből fékezi a gépkocsit (vészfékezés). Tehát a féklámpa a fékezés, azaz a gépkocsi lassulása mértékéről nem ad tájékoztatást. Ez sötétben még nagyobb probléma, mert a gépjármű távolsága nem becsülhető meg pontosan. Ezt a problémát már többen is felismerték, de eddig csak a féklámpák méretének növelésével, pótféklámpák felszerelésével, vagy a féklámpák villogtatásával próbálták megoldani. A féklámpák villogtatására a „Rádiótechnika” c. folyóirat 1975/12. számú 582. oldalán található megoldás. Ezek a megoldások hasznosak ugyan, de nem kielégítőek, mert a vészfékezés tényéről nem adnak tájékoztatást. Célunkat annak a felismerésnek alapján értük el, mely szerint a vészfékezést a fékezéstől eltérő módon, de azzal együtt kell jelezni. Ez a vészfékezés észlelésével és előnyösen külön jelzőlámpa működtetésével valósítható meg. A találmány tehát elrendezés gépjármű vészfékezésének jelzéséhez, amely vészfékezést érzékelő egységből, jelfeldolgozó egységből és vészfékezésjelző-lámpából áll, a jelfeldolgozó egység bemenetei a vészfékezést érzékelő egység kimenetével, a kimenete a vészfékezésjelző-lámpával van összekötve, továbbá a gépjármű önmagában ismert feszültségforrására közvetlenül vagy az önmagában ismert féklámpakapcsolón keresztül rá van kötve. A találmány szerinti elrendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál a vészfékezést érzékelő egység egy elektromosan szigetelőanyagú csőből, abban rugóval terhelt, a cső tengelye irányában szabadságfokkal rendelkező vasmagból, a csövet körülvevő primer és szekunder tekercsből álló hangfrekvenciás transzformátorból áll, és a cső a gépjárműbe annak hossztengelyével párhuzamosan van beépítve. A találmány szerinti elrendezés egy másik előnyös kiviteli alakjánál a jelfeldolgozó egység egy Schmitt-trigger-kapcsolásból és egy ehhez kapcsolt villogtató készülékből, továbbá adott esetben a Schmitt-trigger-kapcsoló bemenete előtt egy egyenirányítóból áll. Végül a találmány szerinti elrendezés egy előnyös kiviteli alakja az is, ahol a vészfékezést jelző lámpa maga a gépjármű féklámpája, amely egy alacsonyabb és egy magasabb működtető feszültségszinttel rendelkezik. A találmány néhány kiviteli alakja alapján a mellékelt rajz segítségével ismerhető meg, ahol az 1. ábra a teljes vészfékezést jelző rendszer vázlata, a 2. ábra egy vészfékezésérzékelő egység vázlata, a 3. ábra egy jelfeldolgozási egység vázlata. Az 1. ábrán látható rendszerben a normál fékezést a 13 féklámpák jelzik, amelyek a gépkocsi 7 áramforrására vannak kötve és a 8 féklámpakapcsoló működteti őket. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a vészfékezést jelző rendszer. A vészfékezés jelzésére a 14 vészfékezésjelző-lámpák szolgálnak, amelyek a 6 jelfeldolgozó egységre vannak csatlakoztatva. A 6 jelfeldolgozó egység a 7 áramforrásról a 9 tápvezetéken, a 8 féklámpakapcsolón a 10 és 11 tápvezetéken át kapja a feszültséget. A 6 jelfeldolgozó egység bemenetéhez a 18 vészfékezést érzékelő egység kimenete csatlakozik. A rendszer úgy működik, hogy fékezéskor a 8 féklámpakapcsoló zárja a 13 féklámpák áramkörét, a 13 féklámpák kigyulladnak. A 8 féklámpakapcsoló egyúttal a 6 jelfeldolgozó egységet is feszültség alá helyezi, így a vészfékezésjelző rendszer is jelzésre kész állapotba kerül. Ha a gépkocsi hirtelen fékezésekor egy meghatározott lassulási értéket elér a 18 vészfékezést érzékelő egység jelet ad a 6 jelfeldolgozó egységnek, amely meggyújtja a 14 vészfékezésjelző-lámpákat. Ha a 6 jelfeldolgozó egység a 8 féklámpakapcsoló megkerülésével a 9, 12, és 11 tápvezetékeken keresztül közvetlenül van a 7 áramforrásra kötve, a 6 jelfeldolgozó egység a fékezés nélkül ütközés esetében is meggyújtja a 14 vészfékezésjelző-lámpákat. A 2. ábrán látható vészfékezést érzékelő egységnél a műanyagból lévő csőben egy 2 vasmag van laza illesztéssel elhelyezve. A 2 vasmagot a 3 rugók tartják nyugalmi helyzetben. Az 1 cső köré egy hangfrekvenciás transzformátor 4 primer és 5 szekunder tekercse van elhelyezve, laza csatolással. A 4 primer tekercs egy megfelelő frekvenciájú váltakozó áramú feszültségforrása, a szekunder tekercs a 6 jelfeldolgozó egység bemenetére van kötve. A vészfékezést érzékelő egység működése a következő: A 3 rugók úgy vannak megválasztva, hogy a 2 vasmag normál fékezéskor nem mozdul ki nyugalmi helyzetéből. Mivel a transzformátor jellemzői nem változnak, a 14 vészfékezésjelző-lámpák nem jeleznek. Vészfékezéskor a 2 vasmag elmozdul, a transzformátor csatolását megnöveli. Ez a szintugrás az 5 szekunder tekercsről jelként a 6 jelfeldolgozó egységbe jut, és megtörténik a vészfékezés jelzése. A 3. ábrán látható jelfeldolgozó egység lényegében két elemből áll. A vészfékezés következtében megváltozó elektromos jeleket a 16 Schmitt-trigger-kapcsolás fogadja. Ez össze van kötve egy 17 villogtatóval. A 17 villogtató 16 Schmitt-trigger-kapcsolással azonos módon, azzal párhuzamosan kötve kapja a tápfeszültséget a gépkocsi feszültségforrásából. A 17 villogtató kimenő jele a 14 vész'fékezésjelző-lámpákra kerül. A 18 vészfékezést érzékelő egységből váltakozó áramú jelek érkeznek ezért a 16 Schmitt-trigger-kapcsoló elé egy 15 egyenirányító van iktatva. A jelfeldolgozó egység úgy működik, hogy a 18 vészfékezést érzékelő egységből érkező elektromos jel változására a 16 Schmitt-trigger indítja a 17 villogtatót, amely működésbe hozza a 14 vészfékezésjelző-lámpákat. A 18 vészfékezést érzékelő egység természetesen az ismertetetten kívül másfajta is lehet, például a blokkolásgátló szerkezeteknél kidolgozott kerék-szögsebesség érzékelők is alkalmasak erre a célra. A vészfékezés jelzése egyetlen féklámpával is megoldható, ebben az esetben a normál fékezést a féklámpa 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
