182949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyiségek, zárt terek füstölésére élősdiek és gombák irtása és illatosítása céljából
1 182 949 2 Ha a 2. vagy 3. alatt említett eszközöket alkalmazzuk, a zárt kamrát megfelelő eszközzel látjuk el, amely megakadályozza, hogy a tű vagy a vágószerszám a nem kívánt pillanatban lépjen működésbe. A víz és a hőtermelő anyag érintkezésbe hozását előnyösen oly módon hajthatjuk végre, hogy a tartály fenekén elhelyezett vizet a tartály alsó részén lévő vízbevezető nyílásokon át a zárt kamrában elhelyezett vízátjárható rétegbe vezetjük, ahonnan a víz érintkezésbe lép a hőtermelő anyaggal. Amennyiben ilyen vízátjárható réteget alkalmazunk, az lehetővé teszi, hogy a víz egyenletesen és nagyobb területen érintkezhessék a hőfejlesztő anyaggal, aminek eredménye hatékonyabb hőfejlődés. A víznek a víz átjárható rétegen való átszivárgási sebességét a réteg sűrűségének, anyagának és vastagságának a változtatásával megfelelően szabályozhatjuk, illetve beállíthatjuk. Ha a zárt kamra fenékfalát ilyen vízátjárható réteg alkotja, a vizet a fenékfalba fúrt vízbevezető-nyílások nélkül is bejuttathatjuk a hőfejlesztő anyagba. Egy másik változatnál úgy is eljárhatunk, hogy a zárt kamrába vízzel átitatott és megolvasztható filmmel lezárt vízátjárható réteget helyezünk el. E megoldást előnyösen a megelőző lapon említett 1—3. nyitóeszközök valamelyikével kombinálva alkalmazhatjuk. A vízátjárható réteg a nyitottsejtes habanyagokhoz és a rostlemezekhez hasonlóan nagyszámú apró térrel rendelkezik. A réteget bármilyen vízátjárható anyagból előállíthatjuk. Jól használhatók e célra például a szövött és nem szövött polietilén, polipropilén, poli(vinilidén-klorid) anyagok vagy más hasonló műszálakból készült anyagok, vagy az ilyen műszálak és pamut keverékeiből készült anyagok, az üveggyapotlemezek, azbesztlemezek, kőgyapotlemezek és más ilyen szervetlen szálakból készült lemezek, a szűrőpapír vagy papírpépből készült más hasonló papír stb. A zárt kamrát megtöltő hőfejlesztő anyag a víz bevezetésének hatására kitágul. Ugyanakkor a hőfejlődés hatására emelkedik a kamrában a hőmérséklet is; ezek együttes hatására a kamrában a nyomás nagymértékben megnő. Ezért annak érdekében, hogy a belső nyomást egyensúlyban tartjuk a külső légnyomással, a zárt kamrát meghatározó falban nyomáskiegyenlítő-nyílást alakíthatunk ki. Ha elektromos fűtőelemeket használunk, azokat oly módon rendezzük el a készülékben, hogy az elem hőfejlesztő része közvetlenül érintkezzék a hőátadó felületet alkotó válaszfal egy részével vagy egészével, tehát a keveréket befogadó tartályfallal, vagy hőt tovább adó lemez közvetítésével illeszkedjék a falhoz. A villamos fűtőelem előnye, hogy a megfelelő áramforráshoz való csatlakoztatással bármely kívánt időpontban egyszerűen képes a megfelelő hőmennyiséget szolgáltatni. Ezért a villamos fűtőelem ismételten használható füstölésre, természetesen kombinálva azt az általa fűtendő keveréket tartalmazó cserélhető patronnal, amely a keverék tartályának szerepét is betöltheti. Ha olyan fűtőelemeket alkalmazunk, amelyek a levegővel való érintkezés hatására fejlesztenek hőt, ezt a fűtőelemet a portól a szemcséig terjedő részecskék, lemezek vagy lapok alakjában vagy bármely más olyan alkalmas alakban használhatjuk, amely a készülék megfelelő helyén elhelyezhető. Az ilyen fűtőelemet úgy kell a készülékben elhelyeznünk, hogy az levegővel ne érintkezhessék a készülék használatbavétele előtt, tehát légmentesen zárt állapotban, ugyanakkor viszont a készülék üzemszerű alkalmazása idején biztosítanunk kell a levegővel való állandó érintkezést. Ezt oly módon érjük el, hogy a fűtőelemet levegőt át nem eresztő, de könnyen nyitható anyagból, például alumíniumfóliából készült zsákba zárjuk, vagy azt a készülék egy nyitott kamrájában helyezzük el, és a kamra nyílását alumíniumfilmmel vagy fóliával zárjuk le. Az utóbbi esetben előnyös, ha a fűtőelemet a kamrában nitrogéngáz vagy más hasonló inert gáz légkör veszi körül. Az ily módon lezárt fűtőelemet a zsák kinyitásával vagy a kamra nyitott részét lezáró zár nyitásával hozhatjuk a levegővel érintkezésbe. Amikor a fűtőelem hőt fejleszt, a hő közvetve, az osztófal közvetítésével fűti a hatóanyagot tartalmazó keveréket, elbontva a haj tószert és erőteljesen elgőzölögtetve a hatóanyagot. A találmány szerinti hatóanyag nagy mennyiségben és igen rövid idő, például néhány perc vagy tizenegynéhány perc leforgása alatt igen hatékonyan gőzölögtethető el, feltételezhetően azért, mert a hatóanyaggal elkevert hajtószerből, annak elbomlásakor gáz szabadul fel, amely a hatóanyagot közvetlenül a keverék belsejéből készteti elgőzölgésre, továbbá azért, mert maga a hatóanyag égés következtében nem bomlik el. A találmány szerinti eljárás, amellyel igen hatékonyan szabadíthatunk fel nagy mennyiségű hatóanyag-gőzöket, igen jól alkalmazható akárokozó, és az emberre is veszélyes rovarok, például legyek, szúnyogok, bolhák, poloskák, tetűlegyek és svábbogarak, valamint a kultúrnövények szempontjából veszélyes rovarok, így a növénytetvek, a meleghází fehérlegyek, a hernyók és más hasonló kártevő rovarok elleni küzdelemben, de előnyösen használható gombaölő és füstölési célokra is. Az eljárás fenti előnyeihez járni még, hogy alkalmazása nagy biztonsággal is párosul és kényelmes is, anélkül, hogy az toxikus vagy átható szagú füstöt eredményező égetéssel járna. A találmány szerinti eljárást részletesebben a következőkben az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés és ennek működése kapcsán mutatjuk be, hivatkozással a kísérő rajzokra, illetve ábrákra, amelyek közül : Az 1 -45. ábrák mindegyike a fűtőelemként vízzel való érintkezés hatására hőt fejlesztő anyagot alkalmazó találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjait mutatja be. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy olyan kiviteli alakjának hosszmetszete, amelyben a tartály fenékfalában vízbevezető-nyílások vannak; A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott tartály vízbevezetőnyílásait alulnézetben mutatja. A 3. és 4. ábrák, az 5. és 5A) ábrák, a 6. és 7. ábrák, a 8. és 9. ábrák, a 10. és 11. ábrák, valamint a 12. és 12A) ábrák a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakjait mutatják alaprajzi nézetben és a III—III, V—V, VI-VI, VIII-VIII, amelyek az 1. és 2. ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál szemléltetettél azonos vízbevezető eszközzel ellátott tartállyal rendelkeznek. A 13. és 14. ábrák, valamint a 15. és 16. ábrák alaprajzi nézetek, illetve a XIII—XIII és a XV—XV vonalak mentén felvett függőleges metszetek és a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakjait mutatják be, amelyeknél a tartály legalább egy, a tartály felső részén kialakított vízbevezető-nyílással rendelkezik. A 17. és 18. ábrák a 15. és 16. ábrákon bemutatott kiviteli alak módosított alakjait szemléltető függőleges metszetek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
