182949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyiségek, zárt terek füstölésére élősdiek és gombák irtása és illatosítása céljából
1 182 949 2 A 19. és 20. ábrák, a 21. és 22. ábrák, valamint a 23. és 24. ábrák alaprajzi nézetek, illetve a XIX—XIX, XXI-XXI és a XXIII-XXIII vonalak mentén felvett függőleges metszetek és a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakjait mutatják be, amelyeknél a tartály felső részén vízbevezető-csővel ellátott vízbevezető-nyílással rendelkezik. A 25., a 26., a 27. és a 28. ábrák mindegyike hosszmetszet és a találmány szerinti berendezés egy-egy olyan kiviteli alakját mutatja be, amelynél a tartály víztárolót tartalmaz. A 29., a 30., a 31., a 32., a 33. és a 34. ábrák hosszmetszetben mutatják be a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakját, amelynél a víz vízátjárható rétegen átjut el a hőtermelő anyaghoz. A 35. ábra alaprajzi nézet, a 36. ábra pedig a XXXV-XXXV vonal mentén felvett függőleges metszet és a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakját szemléltetik, amelynél a tartály a készülék falra akasztását lehetővé tevő eszközzel van ellátva. A 37. ábra függőleges metszetben mutatja be a találmány szerinti berendezés egy olyan kiviteli alakját, amelynél a hatóanyag és a hajtószer keverékét magában foglaló kamra olvadó filmmel van lezárva. A 38. ábra függőleges metszetben, a 39. ábra pedig alaprajzi nézetben mutatja be a találmány szerinti berendezés házba zárásának egy előnyös módját. A 40. ábra ugyancsak függőleges metszetben szemlélteti a berendezés házba zárásának egy másik előnyös esetét. A 41. ábra alaprajzi nézetben mutatja kiterítve a házat, illetve dobozt. A 42. ábra hosszmetszeti nézetben mutatja a házat használat közben. A 43., 44. és 45. ábrák hosszmetszetben szemléltetik a találmány szerinti berendezés egy-egy olyan kiviteli alakját, amelynél a készülék meghatározott mennyiségű víz bevezetésére alkalmas eszközzel van ellátva. A 46., 47. és 48. ábrák hosszmetszetben mutatnak be villamos fűtőelemmel ellátott előnyös kiviteli alakokat. Végül a 49., 50., 51. és 52. ábrák egy-egy olyan kiviteli alakot mutatnak be, amelynél a fűtőelem a levegővel való érintkezés hatására hőt fejlesztő anyag. Az l. és 2., 3. és 4., 5. és 5A), 6. és 7., 8. és 9., 10. és 11., valamint a 12. és 12A) ábrák a találmány szerinti berendezés egy-egy olyan kiviteli alakját szemléltetik, amelyek mindegyikének van 1 tartálya, a tartály la) fenékfalában elhelyezett 5 vízbevezető-nyílásokkal. A fűtőelemet vizzel való érintkezés hatására hőt fejlesztő anyag alkotja. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott 1 tartály felső 2 nyitott kamrájában a hatóanyagból és a hajtószerből álló B keverék, alsó 3 zárt kamrájában pedig a C hőtermelő anyag helyezkedik el, amelyeket egymástól a 4 osztófal választ el. A 3. és 4. ábrákon, valamint az 5. és 5A) ábrákon bemutatott 1 tartálynál a B keveréket és a C hőfejlesztő anyagot függőleges osztónál a B keveréket és a C hőfejlesztő anyagot függőleges osztófal választja el. A keverék és a hőfejlesztő anyag a 6. és 7-, valamint a 8. és 9. ábrákon az 1 tartályban egymástól függőleges és vízszintes irányokban is el vannak választva, a B keverék pedig a C hőfejlesztő anyag felett helyezkedik el. A 10. és 11., valamint a 12. és 12A) ábrákon a B keverék az 1 tartály nyitott 2 kamrájában sok kis adagra osztva helyezkedik el. Ezért az egyes adagok nem feltétlenül azonos minőségűek és többféle összetételű és hatékonyságú, különböző B keveréket tartalmazhat a készülék. Amikor az 1 — 12A) ábrákon bemutatott készülék alkalmazása során az 1 tartály fenekét az a vízbe merítjük, a víz az 1 tartály 3 zárt kamrájának la) fenékfalában lévő 5 vízbevezető-nyílásokon át belép a 3 zárt kamrába és érintkezésbe kerül az ebben elhelyezett C hőfejlesztő anyaggal. Ez az anyag a vízzel való érintkezés hatására hőt fejleszt, amely hő közvetve, a 4 osztófalon át melegíti az 1 tartály 2 nyitott kamrájában lévő B keveréket, és ily módon elbontja a keverékben jelenlévő hajtószert és erőteljesen elgőzölögteti a hatóanyagot. A víz felvételének hatására a C hőfejlesztő anyag kitágul és hőt fejleszt, megnövelve a nyomást a 3 zárt kamra belsejében és megnehezítve a víz sima belépését az 5 vízbevezető-nyílásokon át. Az eredmény egyenetlen hőfejlesztés. Ezért kívánatos, hogy az 1 tartály 1b oldalfalában vagy le felső falában 6 kiegyenlítő nyílást alkalmazzunk, amelyen át a 3 zárt kamra belseje és a szabad légkör között állandó közlekedés valósul meg. Amint az az 1. és 4. ábrákon látható, az 1 tartály la fenékfala előnyösen leemelhető, és így a hőtermelő anyag következő töltetével is használható. A 9. ábra az 1 tartály la fenékfalában és lb oldalfalának a’só részében elhelyezett 5 vízbevezető-nyílásokat szemlélteti. A 3. és 14., valamint a 15. és 16. ábrák a találmány szerinti berendezés más kiviteli alakjait mutatják be. Ezek a kiviteli alakok olyan 1 tartályt foglalnak magukban, amelyek 3 zárt kamráinak felső szakaszaiban legalább egy 5 vízbe vezető-nyílás van. Ezeknél a kiviteli alakoknál nincs szükség a fent említett kiegyenlítő nyílásra, minthogy az 5 víz bevezetőnyílás e szerepet is betölti. Amint azt a 14. és 16. ábrákon is bemutatjuk, az 1 tartály felső szakaszában előnyösen 7 víztartályt helyezhetünk el. Ennél a megoldásnál az 5 vízbevezető-nyílást a 7 vízt irtály fenekén alakítjuk ki. A 17. és 18. ábrák a 15. ábrán bemutatott kiviteli alak módosított megoldásait szemléltetik. A három ábrán látható kiviteli alakok között a különbség nem elvi, hanem abban áll, hogy a 17. ábrán látható osztófal alsó része a 17. ábrán ábrázolt megoldásnál görbült, míg a 18. ábrán bemutatottnál mindkét oldalirányban ferde. A 19. és 20., 21. és 22., valamint a 23. és 24. ábrák a találmány szerinti berendezés más olyan kiviteli alakjait mutatják be, amelyek mindegyikénél az 1 tartály felső szakaszában találjuk a 8 vízbevezető-csővel ellátott 5 vízbevezető-nyílást. A 8 vízbevezetó'-cső az 1 tartálynak csaknem a fenekéig nyúlik be, és a vizet az 1 tartály 3 zárt kamráját megtöltő C hőfejlesztő anyag alsó részéhez szállítja. E megoldás folytán a hőfejlődés a C hőtermelő anyag alsó szakaszában kezdődik, indul meg. Amikor ugyanis a vizet a 13. és 14. ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál az 1 tartály felső részében megoldott vízbevezető-nyíláson vagy -nyílásokon keresztül vezetjük a C hőfejlesztő anyaghoz, a hőtermelés a hőfejlesztő anyag felső részében indul meg, aminek következtében az így felmelegedett víz egy része gőzzé alakul. Ez vízveszteséget okoz. Ebből viszont az is következik, hogy a hőfejlesztő anyag alsó részei esetleg nem is termelnek hőt. A 8 vízbevezetőcső :dkalmazása megakadályozza az ilyen nemkívánatos vízveszteséget és minden hulladék keletkezése nélkül biz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
