182937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzoprián-származékok előállítására

182 937 2 foszfáttal történő re agái tatással, vagy főleg a megfelelő alkohollal vagy a megfelelő alkohol vagy egy abból szár­mazó olefin valamilyen reakcióképes származékával, így egy karbonsav-, foszforossav-, kénessav- vagy szénsavész­terrel, például rövidszénláncú alkánkarbonsav-észterrel, tri-(rövidszénláncú)-alkil-foszfittal, di-(rövidszénláncú)­­alkil-szulfittal vagy pirokarbonáttal, vagy egy ásványi sav- vagy szulfonsavészterrel, például hidrogén-klorid, hidrogén-bromid- vagy kénsav-, benzolszulfonsav-, toluolszulfonsav vagy metánszulfonsavészterrel, egy ész­terezett R karboxilcsoporttá alakíthatunk. A megfelelő alkohollal történő reagáltatást előnyösen savas katalizátor jelenlétében végezhetjük, így egy proto­­nos sav, például hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kén­sav, foszforsav, bórsav, benzolszulfonsav és/vagy toluol­szulfonsav vagy egy Lewis-sav, például bórtrifluorid­­éterát jelenlétében, közömbös oldószerben, különösen a felhasznált alkohol feleslegében, és szükség esetén víz­megkötőszer jelenlétében, és/vagy a reakció során kép­ződő víz desztillációs, például azeotrop desztillációs eltá­volítása közben és/vagy magasabb hőmérsékleten. A megfelelő alkohol reakcióképes származékával tör­ténő reagáltatást a szokásos módon valósíthatjuk meg egy karbonsavészterből, foszforossavészterből, kénessav­­észterből vagy szénsavészterből kiindulva, például savas katalizátor jelenlétében, így a fentiekben felsorolt kata­lizátorok egyikének jelenlétében, közömbös oldószer­ben, így egy aromás szénhidrogénben, például benzolban vagy toluolban, vagy a felhasznált alkoholszármazék vagy a megfelelő alkohol feleslegében, szükség esetén például a reakció során képződő víz azeotrop ledesztillá­­lása közben. Ásványi savészterből vagy szulfonsavészter­­ből kiindulva az észterezendő savat előnyösen valamely só alakjában, például nátrium- vagy káliumsó alakjában adagoljuk be, és szükség esetén bázikus kondenzálószer, így egy szervetlen bázis, például nátrium-hidroxid, ká­­lium-hidroxid, kalcium-hidroxid vagy kalcium-karbonát vagy egy tercier, szerves nitrogénbázis, például trietil­­amin vagy piridin jelenlétében és/vagy közömbös oldó­szerben, így a fenti említett tercier nitrogénbázisok egyi­kében vagy poláris oldószerben, például dime til- form a­­midban és/vagy magasabb hőmérsékleten dolgozunk. Az olefinnel történő reagáltatást például savas katali­zátor jelenlétében, így egy Lewis-sav, például bór-tri­­fluorid, egy szulfonsav, például p-toluolszulfonsav jelen­létében, vagy főleg bázikus katalizátor, például nátrium­­hidroxid vagy kálium-hidroxid jelenlétében végezhetjük, előnyösen közömbös oldószerben, így éterben, például dietil-éterben vagy tetrahidrofuránban. A szabad karboxilcsoport fentiekben leírt, észterezett R karboxilcsoporttá történő átalakítását úgy is megvaló­síthatjuk, hogy egy olyan (I) általános képle tű vegyü­­letet, amelynek a képletében R karboxilcsoportot jelent, először a szokásos módon egy reakcióképes szárma­zékká, például egy foszfor- vagy kén-halogeniddel, pél­dául foszfor-trikloriddal vagy -bromiddal, foszfor-penta­­kloriddal vagy tionil-kloriddal savhalogeniddé, vagy egy megfelelő alkohollal vagy aminnal egy reakcióképes ész­terré, azaz elektronvonzó szerkezetű észterré, így fe­nollal, tiofenollal, p-nitro-fenollal vagy ciano-metil-alko­­hollal képezett észterré vagy egy reakcióképes amiddá, például az imidazolból vagy 3,5-dimetil-pirazolból leve­zetett amiddá alakítunk, majd az így kapott, reakció­képes származékot a szokásos módon, például az aláb­biakban az észterezett R karboxilcsoportok átészterezé­sére leírt módon, megfelelő alkohollal a kívánt R csopor­tot tartalmazó vegyületté alakítjuk. Egy észterezett R karboxilcsoportot a szokásos módon, például hidrolízissel, katalizátor, például bázikus vagy savas szer, így erős bázis, például nátrium- vagy kálium-hidroxid vagy egy ásványi sav, például sósav, kén­sav, vagy foszforsav jelenlétében szabad R karboxil­csoporttá vagy például ammóniával vagy a megfelelő, legalább egy hidrogénatomot tartalmazó aminnal amidált R karboxilcsoporttá alakíthatunk. Továbbá valamely észterezett R karboxilcsoport a szokásos módon, például egy megfelelő alkohol fémsójá­val, így nátrium- vagy káliumsójával, vagy magával a meg­felelő alkohollal reagáltatva, katalizátor, például egy erős bázis, így nátrium- vagy kálium-hidroxid vagy egy erős sav, így egy ásványi sav, például sósav, kénsav vagy fosz­forsav vagy egy szerves szulfonsav, például p-toluolszul­fonsav vagy egy Lewis-sav, például bór-trifluorid-éterát jelenlétében, valamely másik észterezett R karboxil­csoporttá átészerezhető. Valamely amidált R karboxilcsoport a szokásos módon, például hidrolízissel, katalizátor, például egy erős bázis, így egy alkálifém- vagy egy alkáliföldfém-hid­­roxid vagy -karbonát, például nátrium-hidroxid vagy ká­lium-hidroxid vagy -karbonát, vagy egy erős sav, így egy ásványi sav, például sósav, kénsav vagy foszforsav jelen­létében szabad R karboxilcsoporttá alakítható át. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületben adott esetben az észterezett vagy éterezett R2 hidroxil­­csoportok egymásba szintén á tál aki that ók. Így például egy szabad R2 hidroxilcsoport egy, elő­nyösen funkcionálisan átalakított karbonsavval történő reagáltatással, így rövidszénláncú alkánkarbonsawal, pél­dául ecetsavval történő reagáltatással egy karbonsavval észterezett Rí és/vagy R2 hidroxilcsoporttá észterez­hető, vagy éterező szerrel történő reagáltatással, például egy rövidszénláncú alkilezőszerrel történő reagáltatással egy éterezett hidroxilcsoporttá, például R! és/vagy R2 rövidszénláncú alkoxicsoporttá éterezhető. Egy funkcionálisan átalakított karbonsav lehet pél­dául egy anhidrid, így szimmetrikus anhidrid, vagy egy hidrogén-halogeniddel, például hidrogén-kloriddal vagy hidrogén-b romiddal képzett anhidrid, egy reakció képes észter, azaz egy elektronvonzó szerkezetű észter, például egy rövidszénláncú alkánkarbonsavfenilészter, -(p-nitro)­­fenilészter vagy -ciánmetilészter, vagy egy reakcióképes amid, például egy N-(rövidszénláncú alkanoil)-imidazol vagy -3,5-dimetil-pirazol. Éterező szerek lehetnek például a reakcióképes, észte­rezett alkoholok, így egy ásványi savval, például hidro­­gén-jodiddal, hidrogén-kloriddal vagy hidrogén-bromid­­dal, kénsavval vagy szerves szulfonsavakkal, például p-toluol-szulfonsawal, p-brómbenzol-szulfonsawal, ben­­zolszulfonsawal, metánszulfonsavval, etánszulfonsavval vagy eténszulfonsawal, illetve fluorszulfonsawal észte­rezett alkoholok, valamint a diazoalkánok. Éterező szer­ként különösen a rövidszénláncú alkil-kloridok, -jodidok, -bromídok, például a metil-jodid, di-(rövidszénláncú alkil)-szulfátok, például a dimetil- vagy dietil-szulfát, vagy a metil-fluor-szulfonát, rövidszénláncú alkilszulfo­­nátok, így a rövidszénláncú alkilszulfonátok, például metil-, p-toluol-, -p-bróm-benzol-, -metán- vagy etánszul­­fonátok, valamint a diazoalkánok, például a diazometán nevezhetők meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom