182937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzoprián-származékok előállítására

1 182 937 2 Az előnyösen funkcionálisan átalakított savakkal, illetve éterezőszerekkel, például az előzőekben említet­tekkel történő reagáltatás a szokásos módon valósítható meg, a diazoalkánnal történő reagáltatás például egy kö­zömbös oldószerben, így egy éterben, például tetrahidro­­furánban, vagy reakcióképes észterezett alkoholok fel­­használása esetén például egy bázikus kondenzálószer, például nátrium-, kálium- vagy kalcium-hidroxid vagy -karbonát, vagy tercier vagy kvaterner nitrogénbázis, pél­dául piridin, a-pikolin, kinolin, trietil-amin, vagy tetra­­etil- illetve benzil-trietil-ammónium-hidroxid, és/vagy egy, a mindenkori reakcióhoz szokásos oldószer jelenlé­tében, amely lehet az észterezésre felhasznált funkcioná­lis savszármazék feleslege is, például egy rövidszénláncú alkánsavanhidrid vagy -klorid feleslege, vagy az éterezés­­hez felhasznált rövidszénláncú alkilhalogenid vagy -szul­fát feleslege, és/vagy egy bázikus kondenzálószerként fel­használt tercier nitrogénbázis, például trietil-amin vagy piridin feleslege, szükség esetén magasabb hőmérsék­leten. Ajánlatos a metilezést metiljodiddal végezni amilalkohol (kálium-karbonát jelenlétében, forráspon­ton, valamint az acilezést rövidszénláncú alkánkarbon­­sav-anhidriddel 50—150 °C-on, vagy rövidszénláncú alka­­noil-kloriddal piridinben vagy piridin) trietilamin elegy­­ben —20 és +100 °C között. Megfordítva, az éterezett vagy főleg az észterezett R2 hidroxilcsoport is a szokásos módon, például egy savas szer, így egy hidrogén-halogenid, például hidrogén-jodid jelenlétében, közömbös oldószerben, például etanolban vagy ecetsavban hidroxilcsoporttá alakítható. Továbbá, a találmány szerinti eljárással előállított ve­­gyületek R2 és/vagy főleg Rt acilcsoportja hidrogénre cserélhető. így egy R2 és/vagy főleg Rj karboxilcsoport a szokásos módon, például termikusán dekarboxilezhető, vagy egy karbonsav Rí acilcsoportja a szokásos módon, így bázikus szerek, például alkáliák, így hígított nát­­rium-hidroxid-oldat vagy főleg nátrium-karbonát-oldat, előnyösen kb. 5%-os nátrium-karbonát-oldat segítségével lehasítható. Az új vegyületek a kiválasztott kiindulási anyagok és munkamódszerek szerint a lehetséges izomerek egyiké­nek alakjában vagy mint izomer keverékek lehetnek jelen, például az X orientációjának megfelelő izomerek­ként, továbbá az aszimmetrikus szénatomok számától függően tisztán optikai izomerekként, így antipódokként vagy izomerkeverékekként, így racemátokként, diaszte­­reoizomerkeverékekként vagy racemátkeverékekként. A kapott, az X orientációjától függő izomerkeveré­kek, a diasztereomerkeverékek és a racemátkeverékek az alkotórészek különböző fizikai—kémiai tulajdonságai alapján ismert módon tiszta izomerekké, diasztereo­­merekké vagy racemátokká választhatók szét, például kromatográfiával és/vagy frakcionált kristályosítással. Továbbá a kapott racemátokat ismert módszerekkel optikai antipó dókra bonthatjuk, például egy optikailag aktív oldószerből történő átkristályosítással, mikroorga­nizmusok segítségével vagy egy savas végterméknek egy, a racém savval sót képző, optikailag aktív bázissal tör­ténő reagáltatásával, és az így kapott sók diasztereome­­rekké történő szétválasztásával, valamint például külön­böző oldhatóságuk alapján végezhetünk, a diasztereo­­merekből az antipódok megfelelő szerekkel szabaddá tehetők. Előnyösen a két antipód közül a hatékonyabba­kat különítjük el. A kapott, (I) általános képletű szabad vegyületek, pél­dául azok, amelyekben R, Rt és/vagy R2 karboxilcso­­portot jelent, önmagában ismert módon sóvá alakít­hatók, többek között egy bázissal vagy egy alkalmas kar­bonsavsóval történő kezeléssel, rendszerint oldószer vagy hígít ószer j elenlétéb en. A kapott sók önmagában ismert módon szabad vegyü­­letekké alakíthatók, például egy savas reagenssel, így egy ásványi savval történő kezeléssel. A vegyületek, beleértve a sókat is, hidrát alakjában is előállíthatok, vagy a kristályosításra felhasznált oldószert megköthetik. A szabad alakban lévő új vegyületek és ezeknek sói közötti szoros kapcsolat következtében az előzőekben és az alábbiakban a szabad vegyületek és ezeknek sói alatt értelemszerűen és célszerűen adott esetben a megfelelő sókat, illetve szabad vegyületeket is értjük. Az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására irányuló, találmány szerinti ciklizálást, amelynek a kép­letében R, R!, R3, Ph és X a fenti jelentésű és R2 hidrogénatomot, fenil-, piridil-vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, úgy is megvalósíthatjuk, hogy egy (V) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében R, R3 és Ph a fenti jelentésű, Y7 hidrogénatomot, fenil-, piridil-, 1—4 szénatomos alkil- R2 csoportot vagy egy 1—4 szénatomos alka­­nollal éterezett vagy egy 1—4 szénatomos alkánkar­­bonsavval észterezett hidroxilcsoportot jelent és Ys egy — : adott esetben 1—4 szénatomos alkanollal éterezett, 1—4 szénatomos alkánkarbonsawal észte­rezett vagy egy sóalakban levő — hidroxücsoportot képvisel, egy Rí —CH2 —COOH általános képletű vegyülettel — amely­nek a képletében Rt a fenti jelentésű és a karboxilcso­port adott esetben egy 1—4 szénatomos alkánkarbon­­sawal vagy egy hidrogén-halogeniddel anhidriddé van alakítva vagy egy 1—4 szénatomos alkanollal észterezve van — kondenzáló körülmények között ciklizálunk. Ennek során közbenső termékként (IV) általános kép­letű vegyület, például egy olyan (IV) általános képletű vegyület keletkezik, amelynek a képletében Yi egy — adott esetben észteralakban levő — -CR2=CRi — COOH általános képletű csoportot és Y2 Yg csoportot jelent, vagy Yi —COY7 általános képletű — COYs csoportot és Yj —OOC—CH2Ri általános képletű —OOCY6 csopor­tot jelent, R2 és R7 a fenti jelentésű, amelyet a reakció körülményei között ciklizálunk. Az említett kondenzálást a szokásos módon végezzük. Ha egy Rí CH2 COOH általános képletű sav anhidridjéből indulunk ki, amelynek a képletében Rt hidrogénatomot, fenü-, piridil- vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, előnyösen annak egy szimmetrikus anhidridjéből, a kon­denzálást előnyösen egy karbonsav alkálifém-, például nátriumsójának vagy ammóniumsójának, például nát­­rium-acetátnak vagy az alkalmazott anhidridnek meg­felelő sav nátriumsójának a jelenlétében végezzük, elő­nyösen valamilyen karbonsavban, például az alkalmazott sónak vagy anhidridnek megfelelő savban vagy egy sav­­anhidridben, például az alkalmazott anhidrid feleslegé­ben mint oldószerben. Ha az RtC^COOH általános 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom