182937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzoprián-származékok előállítására

1 182 937 2 acetáljából szabadítunk fel. Az adott esetben o,j3-helyzet ben telítetlen vagy a,j3-helyzeiben dihidroxilezett kar­bonsavak acilcsoportjai például alkanoilcsoportok, így rövidszénláncú alkanoilcsoport, például acetücsoportok. az a,j3-helyzetben telítetlen, alifás mono- vagy dikarbon­­savak acilcsoportjai például akriloil- vagy krotonilcsopor­­tok vagy az adott esetben funkcionálisan átalakított fumár- vagy maleinsav acilcsoportjai, az a,/3-helyzetben telítetlen aralifás karbonsavak acilcsoportjai, például az adott esetben szubsztituált cinnamoilcsoport vagy az alifás a,j3-dihidroxí-dikarbcnsavaknak, így a boikősavnak vagy azok monofunkcionális karboxil-származékainak, így észtereinek vagy amidjainak az acilcsoportjai. A hid­­rogén-halogeniddel észterezett glikoloilcsoportok például hidrogén-kloriddal vagy hidrogén-bromiddal észterezett ilyen csoportok lehetnek. Az 1—4 szénatomos alkánkar­­bonsavval észterezett glikoloücsoportok például ecetsav­val észterezett ilyen csoportok lehetnek. Az 1—4 szén­atomos alkanolokkal vagy egy 1—4 szénatomos alkán­­diollal acetállá alakított glioxiloilcsoportok például dimetoxi-, dietoxí- vagy etilén-dioxi-acetil-csoportok. Az 1—4 szénatomos alkanollal éterezett glikoloilcso­­port például rövidszénláncú alkoxi-acetil-csoport. Az oxidáció a szokásos módon, alkalmas oxidálósze­rekkel történő reagál tatással végezhető el. Különösen alkalmas oxidálószerek a nehézfémvegyületek, így az ezüstvegyületek, például az ezüstnitrát vagy az ezüst­­pikolinát, a nehézfémek, például a mangári(IV), a man­­gán(VII), a króm(VI) és vasCV1) oxisavai, vagy a halo­gének oxisavai, illetve ezek anhidridjei vagy sói, például a krómsav, króm-dioxid, kálium-dikromát, kálium-per­­manganát, mangán-dioxid, kálium-ferrát, nátrium-jodát, nátrium-peijodát vagy ólom-tetraacetát. Ezekkel az oxi­dálószerekkel a reagáltatást a szokásos módon végezzük, például közömbös oldószerben, így acetonban, ecetsav­ban, piridinben vagy vízben vagy egy, előnyösen vizes, közömbös oldószerkeverékben, szobahőmérsékleten vagy szükség esetén hűtés vagy melegítés közben, például kb. 0-tól kb. 100 °C-ig terjedő hőmérsékleten. Az. adott esetben éterezett glikoloilcsoportok adott esetben észte­rezett oxalocsoportokká történő oxidálása például elő­nyösen kálium-permanganáttal végezhető vizes piridin­ben vagy acetonban, szobahőmérsékleten. Az acetálozott glioxiloilcsoportok és az imino-acetilcsoportok előnyö­sen savasan oxidálhatok, például kénsavban kálium­­dikromáttal. Az a,(3-helyzetben dihidroxilezett alifás kar­bonsavak acilcsoportjait, például a borkősav alcsoport­ját előnyösen peijódsawal oxidáljuk, míg a glicilcsoport oxidálásához káliumferrátot használunk alkálikus közeg­ben, például 10 és 13 közötti pH-értéken, vagy szerves ezüstsót, például ezüst-pikolinátot alkalmazunk. Az R— CH=N— általános képletű csoportokat előnyösen szerves persavval, például perecetsawal vagy m-klór-perbenzoe­­sawal oxidáljuk közömbös oldószerben, például meti­­lén-kloridban, kloroformban vagy benzolban. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, ame­lyeknek a képletében R egy — adott esetben 1—4 szén­atomos alkanollal éterezett, vagy 1—4 szénatomos alkán­­karbonsavval észterezett — hidroxi-metil-csoportot je­lent, úgy is előállíthatjuk, hogy egy (IV) általános kép­letű vegyületet — amelynek a képletében Yi -CR2=CR( -Ta, illetve -CO-CR! =CR2-Y4 álta­lános képletű csoportot és Y2 hidroxil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, 1 -4 szénatomos alkanoiloxi- vagy - adott esetben helyettesített — benzoiloxicsoportot jelent, vagy Yi hidrogénatomot, és Y2 -0-CR2=CR!-Y3, illetve -O-CO-CRj =CR2 - Y4 általános képletű csoportot képvisel, vagy Y, -C(0)Ys általános képletű csoportot és Y2 -0—C(0)Y6 általános képletű csoportot jelent, ahol Y3 karboxil-, ciano-, 1—4 szénatomos alkanollal észte­rezett karboxilcsoportot vagy egy hidrogén-halogenid­­del, 1—4 szénatomos alkánkarbonsawal vagy egy — adott esetben szubsztituált — benzoesawal anhidriddé alakított karboxilcsoportot képvisel, Y4 hidroxil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, 1-4 szénatomos alkanoiloxi-csoportot, halogénatomot vagy egy - adott esetben szubsztituált — benzoil-oxi-csoportot jelent, és a —CO-CRi^=CR2—OH, illetve —O—CO— CRi =CR2 -OH általános képletű csoport a —CO­­CHRi -C(0)-R2 , illetve -O-CO-CHRj -C(0)-R2 általános képletű tautomer oxoalakban is előfordul­hat, az Y5 és Y6 csoportok egyike —CH2Rj általános képletű csoportot és a másik R2 csoportot vagy 1—4 szén­atomos alkoxicsoportot jelent és R, Ph, Rí, R2 és R3 a fentiekben megadott jelentésű — vagy annak sóját intramolekulárisan ciklizáljuk és a ka­pott, (E) általános képletű vegyületben — amelynek a képletében X3 -C(=Y0)-CRi=CR2 - általános kép­letű csoportot és Y0 iminocsoportot képvisel — az Y0 csoportot oxocsoporttá alakítjuk, szükség esetén a ka­pott izomerelegyet komponenseire választjuk és kívánt esetben egy vagy több, már említett utólagos lépést vég­zünk. Az ásványi savval észterezett hidroxilcsoport például egy hidrogén-halogeniddel, például hidrogén-kloriddal vagy - bromiddal vagy egy szerves szulfonsawal észte­rezett hidroxilcsoport, például metán-, benzol-, p-bróm­­bénzol- vagy p-toluol-szulfonsawal észterezett hidroxil­csoport. A (IV) általános képletű vegyületek sói különösen az Y2 helyén fenolos hidroxilcsoportot, az Y3 és/vagy R helyén karboxilcsoportot, az Y4 helyén enolos hidroxil­csoportot és/vagy az Y5 vagy Y6 helyén Rí —CH2 -cso­portot tartalmazó vegyületek fémsói, így alkálifém-sói, például nátrium- vagy káliumsói. Az intramolekuláris ciklizálást a szokásos módon, kü­lönösen az analóg reakciókra az irodalomban ismertetett módon valósíthatjuk meg, szükség esetén kondenzálószer jelenlétében és/vagy magasabb hőmérsékleten, például a reakcióelegy forráspontján. A kondenzáló szerek például a szokásos, savas vagy bázikus kondenzálószerek lehetnek. Savas kondenzáló­szerek például a protonos savak, így a karbonsavak, pél­dául az ecetsav vagy triklór-ecetsav, a szerves szulfon­­savak, például a benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav, p-bróm-benzolszulfonsav vagy metánszulfonsav, vagy fő­leg az ásványi savak és adott esetben ezek sói, így a sósav, hidrogénbromid vagy hidrogénjodid, kénsav, ká­­lium-hidrogén-szulfát, foszforsav vagy polifoszforsav vagy savanhidridek, például ecetsavanhidrid, acetil­­klorid, foszfor-pentoxid vagy foszforoxiklorid, vagy a Lewis-savak, előnyösen a periódusos rendszer 3., 4. és 5. főcsoportjába vagy a 2. mellékcsoportjába tartozó ele­mek halogenidjei, például fluoridjai, kloridjai vagy bro­­midjai, így a bór, alumínium, antimon, cink, ón vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom