182931. lajstromszámú szabadalom • ß-triazolil-oximot tartalmazó növényi növekedést szabályozó szer és eljárás a hatóanyag előállítására

1 182 931 2 A találmány új szubsztituált (3-triazolil-oximokat tar­talmazó növényi növekedést szabályozó szerekre, vala­mint a hatóanyagok előállítására szolgáló eljárásra vonat­kozik. Ismeretes, hogy a 2-klór-etil-trimetil-arnmónium-klori­­dot (klór-kolin-klorid, CCC) [J. Biol. Chem., 235, 475 (I960)] növényi növekedést befolyásoló szer hatóanya­gaként alkalmazzák. Ezzel az ismert szerrel például egyes gabonafajok hossznövekedése gátolható, és más haszon­­növények vegetatív fejlődése is befolyásolható. Az ismert szer hatása — különösen kis mennyiségű hatóanyag fel­­használása esetén — nem mindig kielégítő, ezért a gya­korlati követelményeknek már nem felel meg. Ismeretes az is, hogy az l-(4’-bróm-fenil)-l-allil-oxi- 2-(l”, 2”, 4”-triazolil-l”)-etánt növényi növekedést szabályozó szerként alkalmazzák repce-, kukorica-, rozs-, árpa- és zabültetvényekben (2 650 831 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat). Ennek az ismert szernek azonban — különösen kis mennyiségű hatóanyag alkalmazása esetén — nincs kielé­gítő hatása. Megállapítottuk, hogy az (I) általános képletű új szubsztituált /3-triazolil-oximokat hatóanyagként tartal­mazó szerek a növényi növekedést kedvezően és hatáso­san befolyásolják, továbbá a szereket a növények jól tűrik. Az (I) általános képletben R1 jelentése 1—6 szénatcmos alkilcsoport, furil-, tienil­­csoport, adott esetben legfeljebb két halogénatom­mal, egy trifluormetilcsoporttal, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoport­­tal szubsztituált fenilcsoport; R2 jelentése 1 —6 szénatomos alkilcsoport, naftilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal monoszubsztituált fenilcsoport, és R3 jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil­csoport, benzoilcsoport, (1-4 szénatomos alkil)­­karbonil-csoport vagy (1—4 szénatomos alkil)-kar­­bamoil-csoport. A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó szerek hatóanyagként 0,1—95 s% olyan (I) általános kép­letű (3-triazolil-oximot tartalmaznak, amelynek képleté­ben R1 jelentése furil- vagy tienilcsoport, adott esetben leg­feljebb két halogénatommal, egy trifluor-metilcso­­porttal, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált fenil­csoport; R2 jelentése 1—6 szénatomos alkilcsoport vagy fenil­csoport, és R3 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil­csoport. Az (I) általános képletű vegyületek szterikus izo­merek alakjában, azaz Z- vagy E-formában létezhetnek, de általában elegyeik alakjában vannak. Az (I) általános képletű (3-triazolil-oximokat úgy állít­hatjuk elő, hogy egy (la) általános képletű (3-triazolil­­oximot — ebben a képletben R1 és R2 a korábban meg­adott jelentésűek —, azaz egy olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R3 hidrogénatom, egy (II) általános képletű 1 —4 szénatomos alkil-halogeniddel — ebben a képletben R3 1 -4 szénatomos alkilcsoport, és X klór- vagy brómatomot jelent —; vagy egy (III) általá­nos képletű savkloriddal vagy savanhidriddel — ebben a képletben R4 1 -4 szénatomos alkilcsoport vagy fenil­csoport, Y klór-, brómatomot vagy -0-C0-R4 álta­lános képletű csoportot jelent —; vagy egy (IV) általános képletű izocianáttal — ebben a képletben R5 \^\ szén­atomos alkilcsoport —; vagy egy (V) általános képletű karbamoilkloriddal — ebben a képletben Rs 1^1 szén­atomos alkilcsoport — adott esetben bázikus katalizátor és adott esetben hígítószer jelenlétében reagál ta tunk. Az (I) általános képletű vegyületeket — ha R3 hidro­génatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — úgy is elő­állíthatjuk, hogy egy (VI) általános képletű (3-triazolil­­ketont — ebben a képletben R1 és R2 a fenti jelentésűek — egy (VII) általános képletű hidroxil-amin-szárma­­zékkal - ebben a képletben R3 hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent — adott esetben bázikus vagy savas katalizátor jelenlétében és adott esetben hígí­tószer jelenlétében reagáltatunk. Ez az eljárás előnyös. Az (I) általános képletben R1 és R2 egymástól függet­lenül például metil-, propil-, n-butil-, szek-butil-, izo­­butil-, terc-butil-, n-pentil-, neopentil-, hexil-, furanil-, tiofenil-, naftil-, bifenilil-, fenil-, m- és p-tolil-, p-terc­­butil-fenil-, o- és p-metoxi-fenil-, 2,4-dimetoxi-fenil-, p-fluor-fenil-, o- és p-klór-fenil-, p-bróm-fenil-, 2,4- diklór-fenil-, p-nitro-fenil- és p-(trifluor-metil)-fenil-cso­­portot jelenthet. A (VI) általános képletű kiindulási vegyületek a 2 634 511 számú német szövetségi köztársasági nyilvá­nosságra hozatali iratból ismertek vagy az ott leírt eljárás­sal állíthatók elő. A (II) általános képletű halogenidek, a (III) általános képletű savkloridok és savanhidridek, a (IV) általános képletű alkil-izocianátok, az (V) általános képletű karba­­moil-kloridok és a (VII) általános képletű hidroxil­­aminok ismert vegyületek vagy szokásos eljárásokkal állíthatók elő. A (VI) általános képletű (3-triazolil-ketonnak a (VII) általános képletű hidroxil-aminnal való reagáltatását cél­szerűen vízben vagy vízzel elegyedő oldószerben vé­gezzük. Oldószerként alkoholt, például metanolt, eta­­nolt, propánok, etilén-glikolt, 2-metoxi-etanolt; étert, például tetrahidrofuránt vagy dioxánt; amidot, például dimetil-formamidot, dietil-formamidot, dimetil-acetami­­dot, továbbá N-metil-pirrolidont vagy hexametil-foszfor­­savat, illetve savakat, például hangyasavat, ecetsavat vagy propionsavat használhatunk. Célszerű, ha a reakcióelegy­­liez bázist, például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxi­­dot, bárium-hidroxidot, nátrium-acetátot; amint, például trietil-amint, piperidint vagy N-metil-piperidint vagy egy savat, például sósavat, kénsavat, foszforsavat, hangya­savat vagy ecetsavat adunk. A reakcióhőmérséklet tág határok között változhat, általában 0 és 70 °C között, előnyösen 0 és 40 °C között dolgozunk. Az (la) általános képletű (3-azolil-oxim és a (II), (III), (IV), illetve (V) általános képletű kiindulási vegyidet reagáltatását célszerűen hígítószer nélkül vagy iners oldó­szerben végezzük. Oldószerként például acetonitrilt; étert, így dietil-, dipropü-, dibutil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dimetoxi-etánt; észtert, így ecetsav-etil­­észtert; ketont, így acetont vagy metil-etil-ketont; klóro­zott szénhidrogént, így metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, tetraklór-etánt, klór­benzolt; szénhidrogént, így benzolt, toluolt vagy xilolt használhatunk. Előnyös lehet, ha a reakcióelegyhez bá­zist, például nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom