182928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-(trifluor-metil-imino)-tiazolidin-származékok előállítására és e vegyületeket tartalmazó fungicid szerek
1 182 928 2 E példa Palántakezelés (gabona rozsda) / védőhatás levélgombásodás 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-formamiddal és 0,06 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter) emulgeátorral hozunk össze, majd ehhez 975 súlyrész vizet adunk. Ezt a koncentrátumot vízzel a kívánt végkoncentrációra hígítjuk (lásd az V. táblázatot). Védőhatás vizsgálatára fiatal egyleveles búzapalántákat (Michigan Amber-fajta) Puccinia recondita 0,1 %-os vizes-agaros spóraszuszpenziójával fújjuk be. A spóraszuszpenzió beszáradása után a növényeket a hatóanyag oldatával fújjuk be, majd 24 óra hosszat 20 °C hőmérsékleten 100 %-os nedvességtartalom mellett melegházban inkubáljuk. A vizsgált vegyület hatásának értékelését az előbbiek szerint végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a növényeket a hatóanyaggal csak az inokulációt követő 48 óra után kezeljük, amikor a fertőzés már megmutatkozott. A növényeket 10 napig 20 °C hőmérsékleten 80- 90 %-os levegőnedvesség-tartalom mellett tartjuk, majd a rozsdafoltok nagyságát a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítjuk. 0 % jelöli a fertőzéstől mentes növényeket, 100 % a teljes fertőzöttségre utal. A vizsgált vegyület annál hatásosabb, minél kevesebb rozsdafolt található rajta. A vizsgálati eredményeket az V. táblázat foglalja össze. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az alábbi vegyületek az ismert készítményeknél kedvezőbb hatást mutatnak: a 2, 3, 1,9, 10, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 33, 22, 34, 25, 26, 35 számú előállítási példák szerinti vegyületek. V. Táblázat Palántakezelés-vizsgálat (gabonarozsda) védőhatás Hatóanyag Permedé koncentrációja súly %-ban Fertőzés %-ban a kontroll növényhez viszonyítva Kezeletlen kontrol ch2-nh-cs-sv-100 | Zn vegyület CH2-NH-CS-S (ismert) 0,025 93,8 2. példa szerinti (2) képletű vegyület 0,025 18,8 3. példa szerinti (3) képletű vegyület 0,025 8,8 1. példa szerinti ( 1 ) képle tű vegyület 0,025 8,8 9. példa szerinti (9) képletű vegyület 0,025 50,0 10. példa szerinti (10) képletű vegyület 0,025 12,5 15. példa szerinti (15) képletű vegyület 0,025 3,8 16. példa szerinti (16) képletű vegyület 0,025 21,3 17. példa szerinti (17) képletű vegyület 0,025 0,0 6 Hatóanyag Permedé koncentrációja súly %-ban Fertőzés %-ban a kontroll növényhez viszonyítva 18. példa szerinti (18) képletű vegyület 0,025 3,8 19. példa szerinti (19) képletű vegyület 0,025 12,5 20. példa szerinti (20) képletű vegyület 0,025 0,0 33. példa szerinti (33) képletű vegyület 0,025 16,3 22. példa szerinti (22) képletű vegyület 0,025 50,0 34. példa szerinti (34) képletű vegyület 0,025 0,0 24. példa szerinti (24) képletű vegyület 0,025 12,5 25. példa szerinti (25) képletű vegyület 0,025 50,0 26. példa szerinti (26) képletű vegyület 0,025 41,3 35. példa szerinti (35) képletű vegyület 0,025 21,3 F példa Csírakezelés vizsgálata (gabonalisztharmat) védőhatás levélgombásodás 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-formamiddal és 0,06 súly rész emulgeátorral [alkil-aril-poli (glikol-éter)] elegyítünk, majd ehhez 975 súlyrész vizet adunk. A permetezéshez a koncentrátumot vízzel a kívánt végkoncentrációra hígítjuk (lásd a VI. táblázatot). A védőhatás vizsgálatára egy leveles árpahajtást (Amsel-fajta) a fentiek szerint elkészített permedével teljes nedvesedésig befújunk. Száradás után a növényeket Erysiphe graminis var. hordei spórákkal fújjuk be. A kurativ hatás vizsgálatára a fentiek szerint azonban fordított sorrendben járunk el. Az inokulációt követő 48 óra után, amikor a fertőzés már megmutatkozott, a palántákat a hatóanyag oldatával kezeljük. Ezt követően a növényeket 21-22 °C hőmérsékleten 80—90 %-os levegő-nedvességtartalom mellett 6 napig tároljuk. Ezt követően vizsgáljuk a növények lisztharmattal való fertőzöttségét, amit a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítva %-ban fejezünk ki. 0 %: fertőzéstől mentes állapotot jelöl, 100 %: a kezeletlen kontrollal azonos fertőzöttségre utal. A hatás annál kedvezőbb, minél kisebb mértékű a lisztharmattal való fertőzés. A vizsgálati eredményeket a VI. táblázat tünteti fel. A kísérleti eredmények értékeléséből kitűnik, hogy a 34-es előállítási példa szerinti hatóanyag az ismert vegyületekhez képest kedvező hatást mutat. G példa Vetőmagcsávázás-vizsgálat / búzakőüszög (magon fellépő gombásodás) A hatóanyagot azonos mennyiségű talkummal és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
