182927. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-propionsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
182 927 2 1 módon előállítható elvben ismert eljárásokkal. így például a (IV) képletű helyettesített difenil-éterhez jutunk, ha (VII) általános képletű halogénezett trifluor-metilbenzolt - Hal klór-vagy brómatomot képvisel - a (VIII) képletű rezorcinnal reagáltatunk, savmegkötőszer, valamint hígítószer jelenlétében, 20 °C és 200 °C közötti - előnyösen 50 °C és 150 °C közötti — hőmérsékleten. A fenti reakciók lefolytatásához savmegkötőszerként bármely szokásos bázis alkalmazható. Előnyösen alkálifém-hidroxidok, mint nátrium-hidroxid vagy káliumhidroxid, továbbá alkáliföldfém-hidroxidok, mint kalcium-hidroxid alkalmasak çrre a célra. Hígítószerként bármely szokásos, a reakció szempontjából közömbös, aprotikus poláros .oldószer tekintetbe jöhet. Ilyen oldószerek elsősorban az amidok - így a hexametil-foszforsav-triamid, a dimetil-formamid és a dimetil-acetamid - továbbá a szulfoxidok - így a dimetil-szulfoxid - a ketonok - így a metil-etil-keton - a nitrilek - így az acetonitril -, valamint a szulfolán. A (VII) általános képletű halogénezett trifluor-metilbenzolok már ismert vegyületek. A találmány szerinti a) eljárásváltozatban további kiindulási anyagként a (III) általános képletű vegyületeket alkalmazzuk. A (III) általános képletű vegyületek már ismert anyagok. Az ilyen vegyületek példáiként az alábbiak említhetők: - víz, - metanol, - etanol, - propanol, - izopropanol, - n-butanol. — terc-butanol, - 2-metoxi-etanol, - 2-etoxi-etanol, - 2-(metil-tio)-etanol, - etoxi-karbonil-metanol, - 2-(etoxi-karbonil)-etanol, - 2- [fenil-(metil-amino)-karbonil ] -etanol, - 2-klór-etanol, - ammónia, - hidrazin, - metil-amin, - etil-amin, - n-propil-amin, - izopropil-amin, - 2-metoxi-etil-amin,- 2-(dimetil-amino)-etil-amin, - dimetil-amin, - dietil-amin, - di-n-propil-amin, buten-2-il-amin, - anilin- fenil-metil-amin, - 4-metil-anilin, - 4-metoxi-anilin, - 4-(etoxi-karbonil)-anilin, — 4-klór-anilin, - 4-nitro-anilin, - 2-metil-piperidin, - 2-benzo-tiazolil-metil-amin. A találmány szerinti a) eljárásváltozatban hígítószerként bármely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer alkalmazható. Alkalmas hígítószerek első5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 sorban a ketonok - így a dietil-keton és a metil-izobutil-keton -, továbbá a nitrilek - így az acetonitril vagy a propionitril -, az éterek — így a tetrahidrofurán vagy a dioxán — ezeken túlmenően az alifás vagy az aromás szénhidrogének - így a petroléter, a benzol, a toluol és a xilol -, a halogénezett szénhidrogének - így a diklór-metán, a tetraklór-metán, a kloroform és a klórbenzol -, valamint az észterek -, így az etil-acetát - és a formamidok - így a dimetil-formamid. Ha a (III) általános képletű vegyület folyékony halmazállapotú, felesleges lehet hígítószer hozzáadása. Kívánt esetben azonban ilyenkor is dolgozhatunk hígítószer jelenlétében. Savmegkötőszerként a találmány szerinti a) eljárásváltozatban valamennyi szokásos szervetlen vagy szerves savmegkötőszer alkalmazható. Az ilyen szerek előnyös példáiként az alkálifém-karbonátok - így a nátriumkarbonát, a kálium-karbonát vagy a nátrium-hidrogénkarbonát -, továbbá a rövidszénláncú tercier alkil-aminok,az aralkil-aminok, az aromás aminok vagy a cikloalkil-aminok -, így például a trietil-amin, a dimetilbenzil-amin, a piridin és a diaza-biciklooktán - említhetők. Ha (III) általános képletű vegyületként amint alkalmazunk, akkor ez az amin feleslegben alkalmazva egyúttal savmegkötőszerként is szerepelhet. A találmány szerinti a) eljárásváltozatban alkalmazható reakcióhőmérséklet széles határok között változhat. Általában 20 °C és 100 °C közötti - előnyösen 30 °C és 80 °C közötti - hőmérsékleten dolgozhatunk. A találmány szerinti a) eljárásváltozat kivitelezése során 1 mól fenoxi-propionsav-klorid-származékot előnyösen 1 -2 mól vagy esetleg ennél is nagyobb feleslegben alkalmazott (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, adott esetben 1-2 mól savmegkötőszer alkalmazása mellett. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket a szokásos módszerekkel különíthetjük el a reakcióelegyből. Általában oly módon dolgozunk, hogy a reakció befejeződése után a reakcióelegyhez közvetlenül vagy csökkentett nyomáson történő részleges bepárlás után szerves oldószert - például toluolt vagy diklór-metánt adunk -, majd a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, szárítjuk és bepároljuk. A találmány szerinti b) eljárásváltozatban kiindulási anyagként felhasználásra kerülő helyettesített difenilétert a (IV) képlet pontosan meghatározza. Ez a (IV) képletű helyettesített difenil-éter eddig nem volt ismeretes, azonban könnyen előállítható például olyan módszerrel, amilyent az a) eljárásváltozat kiindulási anyagának előállításával kapcsolatban már részletesen ismertettünk. A találmány szerinti b) eljárásváltozatban további kiindulási anyagként felhasználásra kerülő (V) képletű a-bróm-propionsav-metil-észter már ismert vegyület. A találmány szerinti d) eljárásváltozat kivitelezése során alkalmazható reakciókörülmények, valamint az alkalmazható savmegkötőszerek és hígítószerek ugyanazok lehetnek, mint amilyeneket a találmány szerinti a) eljárásváltozat kiindulási anyaga esetén már részletesen ismertettünk. A találmány szerinti b) eljárásváltozat kivitelezése során 1 mól (IV) képletű helyettesített difenil-étert előnyösen 1-2 mól (V) képletű a-bróm-propionsavmetil-észterrel reagáltatunk, 1-2 mól savmegkötőszer 3
