182924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyezéseket tartalmazó aluminium tisztítására

1 182 924 2 legalább 90 súly%, de előnyösen 92-99 súly% alu­­míniumoxidból állnak. A kötőanyag vagy a cement lénye­gében 64,5 súly% 99 súly%-os tisztaságú lemezes alu­­míniumoxidból, 33 súly% olyan kálciumaluminátból áll, amelyet az Alcoa cég CA-25 jellel árul, és amely 18 súly% CaO-ból 79 súly% Al203-bôl 1 súly % szennye­zésből és 2 súly% LOI-bői és 2 súly% cinkbórszilikátból és 0,5 súly % bórsavból áll. Az ilyen típusú bélés elek­tromosan nem vezető, hőszigetelő, és az elektrolízis hő­mérsékletén sem támadja meg az olvadt alumínium vagy az olvadt elektrolit. így a tisztított alumíniumból álló 34 katódréteg nem szennyeződik a bélés bomlástermé­keivel. A régebbi cellákba magnéziumoxid bélést alkal­maztak, amely kevésbé tiszta, és a tisztított alumínium katódréteg magnézium tartalmát növelte. Amint már korábban mondtuk az olvadt alumínium­ból álló anód- és katódréteget olvasztott só vagy elek­trolit réteg választja el egymástól. Az anód előnyösen 20-30 súly % rezet tartalmaz a szennyezéseken kívül, így 800 °C-on kb. (2,8-3,1) ■ 103 kg/m3 a sűrűsége. Ez a sűrűség nagyobb, mint az elektrolitnak, az elektrolízis hőmérsékletén, azaz kb. 750-850 °C-on mért sűrűsége. Az elektrolit általában 12-23 súly% nátrium fluorid­­ból, 36-48 súly% alumínium fluoridból, 18-27 súly% báriumfluoridból és 14-20 súly % kálciumfluoridból álló olvasztott sókeverék. Ha kívánatos, akkor a bárium­­fluorid helyett stronciumfluorid is használható. Ha báriumfluoridot adunk az elektrolithoz, akkor az elek­trolit sűrűsége valamivel nagyobb lesz, mint az olvadt alumíniumé, azaz (2,‘5-2,7) • 103 kg/m3 800 °C-on. A tiszta alumínium sűrűsége 2,33 • 103 kg/m3 800 °C-on. Elektrolitrétegként más alkálihalogenidek keveréke is használható, például klorid-fluorid keverék rendszer, amint ez a szakemberek előtt jól ismert. Mindazonáltal a keverék 800 °C-os sűrűségének nagyobbnak kell lennie, mint a tiszta (99,995 vagy tisztább) alumínium 800 °C-os sűrűségének. Az olvasztott rétegek vastagságát tekintve a követke­zők az irányadók. Az anódréteg vastagsága általában 0,391-0,635 m (15-25 in); az elektrolit réteg vastag­sága legalább 0,102 m (4 in) és előnyösen nem vasta­gabb, mint 0,203 m (8 in); és a katódréteg vastagsága kb. 0,076-0,229 m (3-9 in). A cella előnyös kiviteli alakjában a 38 elektródot a 40 rúdra szereljük, amely utóbbi a 36 tetőn át túlnyúlik. Előnyösen a 40 rudat hőálló, így alumíniumoxidbázisú anyaggal, amelyet Plibrico Company Chicago, Illinois-i cég szállít Plistix 900 néven, vonjuk be, hogy megakadá­lyozzuk a kollektor fém leválását, és magas hőmérsék­letet álló 42 köteg tömítéssel, például azbesztkötél tömí­téssel látjuk el, hogy levegő vagy más gáz behatolását, illetve eltávozását megakadályozzuk, így az elektródok égését és a kéreg képződését a minimumra csökkenthet­jük. Egy további előnyös kiviteli alakban a tömített fedőn át közömbös vagy redukáló gázt vezetünk be a 44 térbe, ami az elektródok, a fürdő és a katódfém oxidációjának veszélyét tovább csökkenti. Ilyen gáz a hélium, a neon, az argon, a kripton, a xenon nitrogénnel vagy széndioxiddal együtt vagy ezek keveréke. Azt találtuk, hogy az egység eltömítése és a közömbös atmoszféra alkalmazása esetén a grafit katódok legalább egy évig tartanak. Mivel a levegővel való égést a mini­mumra csökkentettük, így a felső fémrétegnek a katód­­ból származó szennyezése nagyon csekély vagy egyáltalán nincs is. Célszerű nagytisztaságú grafitot alkalmazni. 4 A jelen találmány fontos jellegzetessége a 38 elektród, és az elektród 39 alsó részének a 32 elektrolitba való behelyezése. Az anód és katódrétegek közé elrendezett 38 elektród lehetővé teszi, hogy a cella működéséhez szükséges energiát egészen kb. 25 %-os mértékig csök­kentsük a hagyományos cellákhoz képest. A cella elő­nyösen 3880-4650 amper/m2 áramsűrűséggel működik (2,4-3,0 amper/inch2). Amint az 1. ábrán látható az elektrolizáló cella mű­ködése során annak katódját alkotó olvadt alumíniumot általában bizonyos időközönként eltávolítjuk, hogy az­után frakcionálva kristályosítva tovább tisztítsuk. Ez a típusú tisztítás általában eltávolítja az eutektikus szeny­­nyezőket. Eutektikus szennyezőknek azokat a fémes szennyezőket nevezzük, amelyek, ha elegendő mennyi­ségben vannak jelen az alumíniumban, akkor az alumí­nium fém megszilárdulásakor az alumíniummal együtt olyan egységet képeznek, amelynek alacsonyabb az olva­dáspontja, mint a fémalumíniumnak. Ilyen szennyezés például a vas és a szilícium. A jelen találmány szerinti rendszerben a részlegesen tisztított alumíniumot tovább tisztítjuk frakcionálva kristályosítással, amelynek során az olvadt alumíniumot lehűtjük éppen a tiszta alumínium olvadáspontja alá, vagy arra a hőmérsékletre (pontra), ahol a tiszta alu­mínium megszilárdul. A szennyezett folyadékot eltávo­lítjuk, és kívánt esetben visszavezetjük az elektrolizáló cellába. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során a frakcionálva kristályosítás szempontjából előnyösen az elektrolizáló cella katódjáról elvont olvadt alumí­niumot egy tartályba helyezzük úgy, hogy maradjon egy szabad felülete. A tartály falát olyan hőmérsékleten tartjuk fűtéssel vagy jó hőszigeteléssel, hogy a tartály­ból kifelé ne, vagy legalábbis alig áramoljon hő, hogy az olvadt alumínium ne hűljön le. A szabad felületről hőt vonunk el, hogy az olvadt alumínium megszilárdul­jon, aminek következtében a tiszta alumínium egy zóná­ban frakcionáltan kikristályosodik, közvetlenül az olvadt fém szabad felületén és alatta. Lehetőleg meg kell aka­dályozzuk, hogy az olvadt fém a tartály falánál meg­fagyjon, ha ez mégis előfordul, akkor ez a megfagyott mennyiség nem növekedhet az olvadt fém mennyiségé­nek 10%-a fölé. Nem engedhetjük meg, hogy a tartály falánál megszilárduló alumínium szennyezze a kristályo­sítás során a szabad felület alatt, a zónában kristályosodó alumíniumot. A 3. ábrára hivatkozva bemutatjuk, hogy a frakcionált kristályosítási folyamat lefolytatására szolgáló 60 tar­tálynak 62 szigetelő fala van, amelyet, ha szükséges fűt­­hetünk. A tartály falában előnyösen alumíniumoxid porból álló 64 réteg is található, amely a 66 belső falán át esetleg átszivárgó alumínium felfogására szolgál. A 66 fal olyan anyagból készülhet csak, amely a 74 olvadt alumínium számára nem jelent szennyezés forrást. A 66 fal előnyösen nagytisztaságú alumíniumoxid bázisú hőálló anyag, amely legalább 90 súly% és előnyösen 92—99 súly% alumíniumoxidot tartalmaz. Ilyen hőálló­­anyag Alundum VA-112 név alatt beszerezhető a Norton Company, Worcester, Massachusetts cégtől. A 66 fal anyagát por alakban állítják elő, a port tömörítik és szín­terelik, hogy a kellő szilárdságot elérje. Ez monolit bélést alkot, amelyen az olvadt alumínium alig, vagy nem tud áthatolni, és így alkalmas egy később leírandó fenék­fűtésű rendszerhez is. Az anyagmérleg bebizonyította, hogy az eredetileg betöltött mennyiségnek például 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom