182899. lajstromszámú szabadalom • Terhelés- és fordulatszámfüggően vezérelt többfúratos befecskendezőfúvóka, főleg légsűrítéses, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motorokhoz

1 182 899 2 A találmány tárgya terhelés- és fordulatszámfüggően vezérelt többfuratos befecskendezőfúvóka, főleg légsűrí­­téses, közvetlen befecskendezésű belsőégésű motorok­hoz, amelyeknek forgásszimmetrikus, dugattyúban, vagy hengerfejben kialakított, legnagyobb átmérőjéhez képest beszűkített nyakú égéstere van. Az égéstérben az égéstér­­hossztengely körüli forgó légmozgás uralkodik, valamint terhelés- és fordulatszámfüggően vezérelt, excentrikusán elrendezett többfuratos befecskendezőfúvókán át a folyé­kony tüzelőanyag úgy fecskendezhető be az égéstérbe, hogy az égéstérfalon tüzelőanyagfilm képződhessen. Ilyen belsőégésű motor már ismert a 865 683 számú NSZK-beli szabadalmi leírásból. Ennél a tüzelőanyagot az égéstérfalra rövid szabad sugárhosszal viszik fel, hogy a tüzelőanyagnak a levegővel való közvetlen keveredését csupán a gyújtáshoz szükséges minimumra korlátozzák. Ezért ennél a tüzelőanyag sugarak becsapódási pontja az égéstérfal felső felében van. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ilyen befecs­kendezésnél a motor üresjáratánál és az alsó és középső részterhelési tartományában a környezetet szennyező, szemeket és légzőszerveket izgató kékfüst képződik. A kékfüstképződés oka az égéstérfalnak a jó égéshez szükséges hőmérséklethez képesti alacsony hőmérsék­lete. A tökéletlen égés aldehidek, akroleinek, speciális szénhidrogének és más anyagok képződéséhez vezet. A fenti hiányosság kiküszöbölésére az 1 020 210 számú NSZK-beli közzétételi iratban már javasolták, hogy az említett üzemtartományokban a légörvényt rész­ben, vagy teljesen meg kell zavarni, illetve meg kell szün­tetni, sőt a tüzelőanyagsugarak irányát úgy kell változ­tatni, hogy a levegővel közvetlenül keveredő tüzelőanyag részaránya nőjön. Ezen túlmenően olyan javaslat is szüle­tett már, hogy célszerű a sűrítési arányt növelni, vagy a tüzelőanyag befecskendezési idejét az alsó fordulatszám tartományban megnyújtani, hogy ezáltal a kifejezett tüzelőanyagsugárképződést megakadályozzák, úgyhogy nagyobb közvetlen tüzelőanyag-levegő keveredést élje­nek el. Ezekkel az intézkedésekkel ugyan a kipufogógázok­ban lévő kékfüst, illetőleg izgató anyagok bizonyos csök­kentését érték el, mégsem tekinthetők megnyugtató megoldásnak, mivel az ehhez járulékosan szükséges esz­közök drágák és egyidejűleg nagyobb meghibásodási lehetőséget jelentenek, vagy mivel a felső terhelési tar­tományban, különösen teljes terhelésnél részben a moto­rikus üzemi adatok romlását idézik elő. Továbbá a 2 038 048 számú NSZK-beli szabadalmi leírásból olyan javaslat ismeretes, amelynél gömb-alakú égőteret alkalmaznak és az égéstérátmérő és a nyílás átmérő viszonyát meghatározott értéken tartják, vala­mint csupán egy tüzelőanyagsugár becsapódási pontját az égéstérfal alsó negyedében jelölik meg. Ennél továbbá a kerületi irányban forgó levegőtöltetnek a dugattyú axiális sebességéhez való viszonyát is meghatározták. Ezekkel az intézkedésekkel azt érték el, hogy az említett üzemi tartományokban a befecskendezett tüzelőanyag­nak lehetőleg nagy része közvetlenül keveredett az égési levegővel, és viszonylag kis része került fel film alakjában a viszonylag hideg égéstérfalra. A sugárhelyzet azonban itt nincs meghatározva. A találmánnyal célunk olyan terhelés- és fordulat­számfüggően vezérelt többfuratos befecskendezőfúvóka létrehozása, amellyel a tüzelőanyagsugár-helyzetek pon­tos meghatározása, valamint a felső üzemi tartományban íz üzemi paraméterek romlása nélkül az égéstér kialakí­tsanak szabad megválasztása mellett a motor alsó és cözépső részterhelés tartományában a kék- és fehérfüst képződést a lehető legteljesebb mértékben kiküszöböl­­retjük. A kitűzött feladat megoldásához olyan terhelés- és 'ordulatszámfüggően vezérelt többfuratos befecsken­­lezőfúvókából indultunk ki, amelynek fúvókatestben ixiálisan eltolható, legalább egy rugóval tömítőülékén tartott fúvókatűje van, valamint az először szabaddá váló fecskendezőfurat, illetve furatok a tömítőülék alatti jyűrűtérbe torkollnak, a felső fordulatszám- és/vagy ter­­aeléstartományban szabaddá váló fecskendezőfurat, lletve -furatok viszont a gyűrűtér alatti zsákfurattal van­nak kapcsolatban. Ezt a találmány szerint azzal fejlesz­tettük tovább, hogy a felső fordulatszám- és terhelés­tartományban nyitott fecskendezőfurat a fúvókatestben i tűvezetés körzetében kiképzett mélyedéssel van kap­csolatban, amely — előre meghatározott tűlöket után — a fúvókatűn kialakított vezérlőéllel nyithatóan van ki­alakítva. A tüzelőanyag befecskendezéshez tehát továbbra is lyukfúvókát alkalmazunk, ezáltal beépítési nehézségek nem lépnek fel, mivel a fecskendezőfuratok közel minden égéstérkialakításhoz jól illeszthetők. A fecsken­dezőfuratok elkokszosodását is kizárjuk, mivel a fecs­­kendezési sorrend egymástól pontosan el van választva. A tüzelőanyagnak két fokozatba történő befecsken­dezésével könnyen lehetséges, hogy a motor üresjáratá­nál és alsó, illetve adott esetben középső üzemtartomá­nyában közvetlen tüzelőanyag-levegő keveredést égünk el. így a még nem kellően felmelegedett égéstérfal követ­keztében fellépő hátrányok ki vannak küszöbölve. Ezzel szemben a felső üzemtartományban a tüzelőanyagot ugyanúgy, mint korábban filmszerűen az égéstérfalra visszük fel, ahol azt elpárologtatjuk, forgó levegővel keverjük és végül elégetjük. A lépcsőzetes tüzelőanyag­­befecskendezés azzal az előnnyel is jár, hogy alacsony fordulatszámoknál teljes terhelési tartományban az égés csekély feketefüst képződés és csekély tüzelőanyagfel­használás mellett, a felső fordulatszámtartományban pe­dig csekély gyújtási nyomás és tüzelőanyag fogyasztás mellett javul, amikoris analóg módon az alsó fordulat­szám tartományban a fecskendező furatoknak csupán egy részét tesszük szabaddá, a felső fordulatszám tarto­mányban viszont a teljes fecskendezési keresztmetszetet. Annak érdekében, hogy minden üzemi tartományban jó üzemi adatokat kapjunk, a kétfokozatú tüzelőanyag­befecskendezéssel kapcsolatban az is szükséges, hogy a légörvényt pontosan meghatározzuk, valamint a legna­gyobb égéstérátmérő és az égéstérnyak átmérőjének a legkedvezőbb arányát és a forgásfrekvenciát megálla­pítsuk. A légörvényt végül a tüzelőanyag befecskendezési időtartamával is összhangba kell hozni, hogy a keverék­képződést optimalizálhassuk. A legnagyobb égéstér át­mérő és a nyak átmérője közötti nyílás viszony minde­nekelőtt a legalább két fecskendezőfurat helyzetétől és keresztmetszeteloszlásától függ. Ennél a levegő forgás­frekvenciáját a belsőégésű motor fordulatszámával, tel­jesítménykihasználásával, forgatónyomatékával és lehet­séges feltöltésével kapcsolatos követelményeknek megfe­lelően választjuk meg. A sugárhelyzet, különösen az égés­­tértengely irányában a fentemlített megállapítások mel­lett nem olyan beszűkített, mint korábban. A legkülön­bözőbb variációk lehetségesek. Az az előfeltétel csupán, 2 5 0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom