182887. lajstromszámú szabadalom • Difeniléter-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hagóanyag előállítására
1 182 887 2 ját a megfelelő helyettesített halogén-benzollal reagálhatjuk és egy (V) általános képletű difenil-éterhez jutunk. A reakciót inert hígító- vagy oldószerben végezhetjük el és az átalakulást melegítéssel gyorsíthatjuk. A kapott (V) általános képletű difenil-étert kétféleképpen alakíthatjuk egy (I) általános képletű vegyületté. Az első változat szerint az (V) általános képletű difenil-étert nitrálószerrel reagáltatjuk (ezt a B-reakciósémán NO® szimbólummal jelöljük). A kapott (VI) általános képletű nitro-származékot egy R1 S02 Cl általános képletű alkil-szulfonil-kloriddal reagáltatjuk savmegkötőszer (előnyösen piridin) jelenlétében. Ily módon R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet kapunk. A másik változat szerint az első változat két lépésének sorrendjét felcseréljük. így az (V) általános képletű difenil-étert előbb egy R'S02C1 általános képletű alkil-szulfonil-kloriddal reagáltatjuk savmegkötőszer jelenlétében, majd a kapott (VII) általános képletű vegyületet nitrálószerrel kezeljük. így is R2helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekhez jutunk. Az R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek további előállítási eljárását a C reakciósémán mutatjuk be. Ennek során m-hidroxi-benzoesavat a (VIII) általános képletű amid-származékká alakítunk. E célból az m-hidroxi-benzoesavat önmagában ismert módon m-hidroxi-benzoil-kloriddá alakítjuk, majd a kapott savkloridot savmegkötőszer (előnyösen piridin) jelenlétében a megfelelő R'S02NH2 általános képletű alkánszulfonamiddal hozzuk reakcióba. Eljárhatunk oly módon is, hogy az m-hidroxi-benzoesavat önmagában ismert módon m-hidroxi-benzamiddá alakítjuk, melyet savmegkötőszer (előnyösen piridin) jelenlétében a megfelelő R1 S02 Cl általános képletű alkil-szulfonil-kloriddal reagáltatunk. A fenti két módszer bármelyikével előállított (VIII) általános képletű amid-származékot fémsója (előnyösen nátrium- vagy káliumsója) alakjában a megfelelő helyettesített halogén-benzol-származékkal reagáltatjuk. A kapott (VII) általános képletű difenil-éter-származékot nitrálással, a B-reakciósémával kapcsolatban ismertetett módon a megfelelő, R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakíthatjuk. Az R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek másik előállítási eljárását a D reakciósémán mutatjuk be. Az eljárás során 3-hidroxi-6-nitrobenzoesavat a megfelelő (IX) általános képletű amidszármazékká alakítunk. A reakciót oly módon végezzük el, hogy a karbonsavat ismert módszerekkel savkloriddá alakítjuk, melyet savmegkötőszer (előnyösen piridin) jelenlétében a megfelelő, R’S02NH2 általános képletű alkánszulfonamiddal reagáltatunk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a 3-hidroxi-6-nitro-benzoesavat standard módszerekkel 3-hidroxi-6-nitro-benzamiddá alakítjuk, melyet azután savmegkötőszer (pl. piridin) jelenlétében a megfelelő, R1S02Q általános képletű alkil-szulfonilkloriddal hozunk reakcióba. Az ily módon kapott (IX) általános képletű amid-származékot ezután alkálifém-fenolát (előnyösen nátrium- vagy kálium-fenolát) alakjában a megfelelő helyettesített halogén-benzollal reagáltatjuk. A reakciót inert hígító- vagy oldószer jelenlétében végezhetjük el és az átalakulást melegítéssel gyorsíthatjuk. Dy módon R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket kapunk. Az R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek további előállítási eljárását az E reakciósémán mutatjuk be. E szerint egy (X) általános képletű karbonsavat a B-reakciósémával kapcsolatban ismertetett módon a megfelelő (VII) általános képletű amidszárrriazékká alakítunk. A kapott (VII) általános képletű vegyületet a B-eljárás-változattal kapcsolatban ismertetett módon nitrálással a megfelelő, R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakíthatjuk. A (X) általános képletű karbonsavat kétféleképpen alakíthatjuk a (VII) általános képletű vegyületté: a) a (X) általános képletű karbonsavat önmagában ismert módon savkloriddá alakítjuk, majd a kapott savkloridot savmegkötőszer (előnyösen piridin) jelenlétében a megfelelő, R’S02NH2 általános képletű alkil-szulfonamiddal reagáltatjuk; vagy b) a (X) általános képletű karbonsavat önmagában ismert módon savamiddá alakítjuk, melyet savmegkötőszer (előnyösen piridin) jelenlétében a megfelelő, R1 S02 Cl általános képletű alkil-szulfonil-kloriddal reagáltatunk. A fenti B, C, D és E eljárásváltozatok R2 helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására vonatkoznak. Nyilvánvaló azonban, hogy a fenti eljárások megfelelő módosítással a megfelelő, R2 helyén halogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására is alkalmasak. Az R6 helyén metilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a megfelelő, R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekből diazometánnal történő reagáltatással állíthatjuk elő. Az eljárást önmagában ismert metilezési reakcióval végezhetjük el. A találmányunk szerinti gyomirtószerek pre- és posztemergens herbicidként egyaránt alkalmazhatók. A preemergens herbicideket általában a növény kibújása előtt juttatjuk a talajba, éspedig a vetés előtt, alatt vagy után. A poszt-emergens herbicideket a terménynövény megjelenése után alkalmazzuk. A találmányunk szerinti készítmények több termény (pl. gyapot, szójabab, borsó, búza. árpa és rizs) esetében szelektív herbicidként alkalmazhatók. A találmányunk szerinti készítmények totális herbicidként is használhatók. A találmányunk szerinti gyomirtószerek bármely szokásos módszerrel és berendezéssel alkalmazhatók. Pre-emergens herbicidként történő felhasználás esetében a készítményt pl. a vetés előtt vagy alatt, vagy a magvak elvetése után, de a növény megjelenése előtt permetezhetjük a talaj felületére. Bizonyos esetekben — pl. szójababterményen történő pre-emergens alkalmazáskor — gyomirtószert előnyösen a termény elültetése előtt juttatjuk a talajba. E célból a gyomirtószert a talaj felületére juttatjuk, majd az egyenletes elkeveredés biztosítása céljából a talajt boronáljuk. Alkalmazhatjuk továbbá a mezőgazdaságban használatos, a gyomirtószereket a talaj felszíne alá bejuttató berendezéseket is. A találmányunk szerinti gyomirtószereket nemkívánatos növények elpusztítására vagy súlyos károsítására oly módon alkalmazhatjuk, hogy azokat a növényekre vagy környezetükbe juttatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek gyomirtáshoz felhasznált mennyisége több tényezőtől (pl. az adott hatóanyag aktivitásától, az irtandó gyomok természetétől stb.) függ. Tájékoztató jelleggel közöljük, hogy az (I) általános képletű hatóanyagokat általában kb. 0,1-5,0 kg/hektár, előnyösen 0,25—1,0 kg/hektár mennyiségben alkalmazhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
