182858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás m-fenoxi-benzil-származékok előállítására
1 182 858 2 Találmányunk tárgya eljárás olyan fenoxi-benzílszármazékok előállítására, amelyek (I) általános képletében — X jelentése halogénatom, —CN-csoport vagy olyan —OS02R4-csoport, amelyben — R4 jelentése 1—4 szénatomos alkil-, fenil- vagy p-tolil-csoport, oly módon, hogy m-fenoxi-benzil-alkoholt halogénező szerrel — előnyösen foszfor-halogeniddel, halogén-hidrogénsawal vagy tionil-kloriddal —, vagy olyan szulfonsav-halogeniddel reagáltatunk, amelynek (III) általános képletében — R4 jelentése a fenti és — Y jelentése halogénatom, majd az ily módon kapott fenoxi-benzil-halogenidet — kívánt esetben — cianid-ionnal vagy cianid-ion leadására alkalmas vegyülettel reagáltatjuk. Az általános képletekben X, R4 és Y jelentése az egész leírásban a fenti, ezért a definíciók ismétlésétől eltekintünk. Találmányunk a m-fenoxi-benzil-cianid előállítására általunk kidolgozott új reakciósor egyik műveletére vonatkozik. A teljes szintézis lehetővé teszi, hogy az olcsó benzaldehidből nagyiparilag könnyen megvalósítható eljárással jussunk el a célvegyülethez, oly módon, hogy benzaldehidből halogénezéssel és éterezéssel m-fenoxi-benzaldehidet, majd annak kémiai redukciójával m-fenoxi-benzil-alüóholt állítunk elő. (Benzaldehidből fenoxi-benzaldehid előállítását a CI-1886. asz. szabadalmi bejelentésben, fenoxi-benzaldehidből fenoxi-benzil-alkohol előállítását a CI-1894. asz. szabadalmi bejelentésben ismertettük és védtük.) Az m-fenoxi-benzil-cianid gyulladáscsökkentő gyógyszerek és inszekticidek hatóanyagaként alkalmazható vegyületek fontos intermedierje. Előállítására eddig csupán kvatemer vegyületek — amelyek (II) általános képletében R1, R2, R3 jelentése alkil-, aril- vagy piridil-csoport — és nátrium-cianid dimetil-formamidban lejátszódó reakcióját írták le (2 643 440. sz. japán közrebocsátási irat; C. A. (1976/85. 94 107 D). A fenti kvatemer ammóniumvegyületeket m-fenoxi-toluol brómozásával kapott elegy és aminok reakciójával állították elő (2 536 433. sz. japán közrebocsátási irat ; C. A. (1975/83.79 092). A kiindulási anyagként szolgáló m-fenoxi-toluolt a meglehetősen drága m-krezol éterezésével állították elő. A találmányunk szerinti eljárás kulcsvegyülete a fenoxi-benzil-halogenid, amelyet találmányunk értelmében sikerült tisztán előállítanunk. A m-fenoxi-benzil-alkohol átalakítása benzil-halogenid-származékká több módon lehetséges. Eljárhatunk úgy, hogy a m-fenoxi-benzil-alkoholt tömény vizes halogén-hidrogén savakkal (hidrogén-bromid, sósav) kezeljük. Az alkalmazott mólarányok 1 mól m-fenoxi-benzil-alkoholra számítva 1,2—3 mól halogén-hidrogénsav. Eljárásunk egyik előnyös megvalósítási módja szerint a m-fenoxi-benzil-alkoholt oldószer nélkül, vagy szerves oldószerben foszfor-halogenidekkel kezeljük. Ilyen vegyületekként számításba jön a foszfor-tribromid, foszfor-triklorid és a foszfor-pentaklorid. Az alkalmazott szerves oldószerek nyíltláncú éterek (dietil-éter, diizopropil-éter), gyűrűs éterek (dioxán, tetiahidrofurán), szénhidrogének (pentán, hexán, benzol, toluol), vagy tercier nitrogénatomot tartalmazó bázisok, mint pl, a piridin. A reakciót -10 és 160 °C hőmérséklethatárok között játszatjuk le, előnyösen -10 és 50 °C között. Az alkalmazott mólarányok 1 mól m-fenoxi-benzil-alkoholra 1/3—1 mól foszfor-halogenid. Eljárásunk igen előnyös foganatosítási módja szerint a m-fenoxi-benzil-klorid előállítására tionil-kloridot alkalmazunk, tercier-amin katalizátor jelenlétében. A m-fenoxi-benzil-alkohol szerves oldószerben levő oldatához tionil-kloridot adunk feleslegben és katalitikus mennyiségű tercier amint. Szerves oldószerként halogénezett oldószereket (diklór-metánt, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt), aromás szénhidrogéneket (benzolt, tuluolt, xilolt) alkalmazunk. Az alkalmazott tercier amin piridin, N,N-dimetil-anilin, N,N-dietil-anilin lehet. Előnyösen alkalmazhatjuk a dimetil-formamidot is. Ekkor 0 és 120 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk, előnyösen 40—70 °C között. 1 mól m-fenoxi-benzil-alkoholhoz 1—1,3 mól tionil-kloridot és 0,02—0,04 mól katalizátort használunk. A m-fenoxi-benzil-alkohol szulfonsavésztert előnyösen állíthatjuk elő oly módon, hogy a m-fenoxibenzil-alkohol piridinben levő oldatát szulfonil-klorid 0 és 40 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. Előnyösen metán-szulfonil-kloridot, benzolszulfonil-kloridot és p-toluol-szulfonil-kloridot alkalmazunk. 1 mól m-fenoxi-benzil-alkoholra számítva 1—2 mól, előnyösen 1,1—1,3 mól szulfonil-kloridot használunk. Az (I) képletű m-fenoxi-benzil-cianid előállításakor előnyösen úgy járunk el, hogy a (III) általános képletű difenil-éter-származékot vízben és/vagy szerves oldószerben alkáli-cianid (nátrium- vagy kálium-cianid) feleslegével melegítjük. Szerves oldószerként számításba jönnek az alacsony szénatomszámú alkoholok (metil-, etil-, propil-, izopropil-alkoholok), glikolok (etilén-glikol, dietilénglikol, trietilénglikol), aceton, dioxán, dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, hexametil-foszforsav-triamid. 1 mól (III) általános képletű vegyületre 1,1—1,5 mól alkáli-cianidot használunk, 50—170 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az eljárásunkkal előállított m-fenoxi-benzil-cianid igen tiszta, a legtöbb célra további tisztítás (pl. desztilláció) nélkül közvetít nül felhasználható. Eljárásunk részleteit az alábbi példákon mutatjuk be, anélkül, hogy eljárásunkat a példákra korlátoznánk . 1. példa 200 g m-fenoxi-benzil-alkoholt 1 liter száraz kloroformban oldunk. Hozzáadunk 2 ml piridint. Keverés és hűtés közben belecsepegtetünk 142,8 g tionil-kloridot 150 ml kloroformban oldva, majd az elegyet szobahőmérsékleten keverjük, az élénk gázfejlődés csökkenéséig, majd addig forraljuk, míg a gázfejlődés megszűnik. Ezután az oldatot 2 liter hideg vízbe öntjük, a kloroformos fázist elválasztjuk, a vizes fázist 400 ml kloroformmal kirázzuk. Az egyesített kloroformos oldatokat vízzel mossuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
