182856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bordázott rostos anyag, főleg kreppelt papír folyamatos előállítására dohányfüstszűrő-betéthez

1 182 856 2 A 34 rovátkázószerkezetnek együttműködő 35 és 36 henger«; van, amelyek közül a 35 henger lehet rovátkázó henger, a felületén kiképzett bordákkal, a 36 henger pedig lehet sima hengeres felületű. A 34 rovátkázószerkezet úgy van beszabályozva, hogy a 35 és 36 hengerek közötti távolság pontosan és megismételhető módon legyen beszabályozható. Ez történhet úgy, hogy a 35 henger csapágyai a 34 ro­vátkázószerkezet tartókeretében szénvezetékekben vannak ágyazva, és finom menetemelkedésű csavar­orsókkal emelhetők vagy süllyeszthetők. A két hen­gert közös 37 hajtás forgatja, mégpedig úgy, hogy a 36 henger kerületi sebessége a 35 hengeren kiala­kított bordák homlokfelületének kerületi sebességé­vel azonos. A 37 hajtás szabályozható, így pontosan beállítható a 31 papírpálya kívánt mértékű haladási sebessége. Az A-D példákban bemutatott papír­pályák esetén a haladási sebesség 31 és 250 m/perc közötti értékű. Szükség esetén azonban ez a sebesség 400 m/perc fölé is állítható. A nagy sebesség­­értékeknél azonban célszerű a 30 tekercset vezető tengelyen féket alkalmazni, ami a papíriparban szokásos megoldás. A 34 rovátkázószerkezetből kilépő papírpálya felületén szorosan egymás melletti vonalszerű, vagy vonal alakú rovátkákból álló mintázat van, ahol a rovátkák a hosszanti bordázatnak legalábbis egy részén keresztirányban helyezkednek el. A 34 rovátkázószerkezetből kilépő papírpálya tehát úgy­nevezett 38 tekercselőgéphez érkezik, ahol a 39 terelőgörgőn át nyílirányban 40 tekerccsé tekercsel­jük fel. A 38 tekercselőgép 41 tengelyen keresztül a 37 hajtásra kapcsolódik. A 34 rovátkázószerkezet­ből kilépő, tehát a találmány szerint megmunkált papírpályának előnye, hogy a hálószerű bordázatot, illetve bemélyedéseket tartalmazó struktúra a papír­pálya hosszanti és keresztirányú mechanikai szakító­szilárdságát nemhogy csökkentené, hanem növeli. Ezért a megmunkált papírpálya nagy sebességgel 40 tekerccsé tekercselhető, amely azután elszállít­ható a felhasználókhoz, és ott tovább feldolgozható. A 19. ábrán vázlatosan szemléltetett berendezés esetén a 31 papírpályát a fentiekben ismertetett módon a 34 rovátkázószerkezethez vezetjük, amely­nek elektronikusan vezérelt 41 hajtása van. A 34 rovátkázószerkezetből kilépő papírpálya először 42 terelőgörgőn át húzófeszültség-mérő 43 egység­hez érkezik, majd innen közvetlenül önmagában ismert 45 rúdgyártó gépbe (filterezőgépbe) kerül bevezető 44 tölcséren át. Itt a papírpályából szűrő­­rudakat készítünk. A csak vázlatosan szemléltetett húzófeszültség-mérő 43 egységgel az áthaladó papír­pálya hosszirányú húzófeszültségét mérjük ismert módon. Ez lehet például mérlegrúd, amelynek végén két terelőgörgő van, és amely a terelőgörgőkön végighaladó papírpálya húzófeszültségének függ­vényében kisebb vagy nagyobb mértékben elforgat­ható a jelzett nyílirányban. A mérlegrúd elfogásá­nak függvényében a húzófeszültség-mérő egység 46 vezetéken keresztül villamos korrekciós jelet ad a 41 hajtásnak. Erre a 34 rovátkázószerkezet hajtási sebességét úgy módosítja, hogy a papírpálya át­haladási sebessége megegyezzen a 45 rúdgyártó gép áthaladási sebességével. A rúdgyártó gép hajtása összeköthető fodulatszámláló generátorral, amely jelet szolgáltat 47 vezetéken keresztül a 41 hajtás­nak. Ezt a jelet összehasonlítjuk a 34 rovátkázó­­szerkezetben elhelyezett fordulatszámláló generátor hasonló jelével. (Mivel az elektronikusan vezérelt hajtások általánosan ismertek, a részletekre itt nem térünk ki.) A 46 és 47 vezetékekben jelentkező jelek, valamint a húzófeszültség-mérő 43 egység együtte­sen biztosítják, hogy a 34 rovátkázószerkezet és a 45 rúdgyártó gép szinkron módon üzemeljen, azaz a 31 papírpálya állandó sebességgel és változatlan hosszirányú húzófeszültséggel haladjon át a 34 rovát­­kázószerkezeten és a 45 rudgyártó gépen. Megjegyezzük, hogy a kereskedelemben kapható filterezőgép (például a HAUNI KDF II típusú gép) esetén a 31 papírpálya a 44 tölcsérbe történő be­lépésekor minden szabályozás nélkül sodródik össze keresztirányban hengeres szállá, amit azután papír­szalaggal vonnak be, és ezt darabolják fel szűrő­betétekké. A véletlenszerű redőzés ellenére az ilyen szűrőbetét rendkívül homogén, amit a 8. ábrán példaképpen mutatunk. Az ábrán olyan szűrőbetét látható, amelyet ilyen típusú filterezőgéppel készí­tettünk 200 m/perc-nél nagyobb papírsebességgel. Ennek eredményeképpen az ilyen szűrőbetétek szívási ellenállása igen szűk határokon belül változik, illetve a szűrőrudak szűrőbetétté történő feldarabo­lása után a végfelületek metszeti képe mentes na­gyobb pórusoktól. A találmány szerinti papírpálya alakításához a 20. és 21. ábrán mutatott berendezés szintén elő­nyösen használható. Ebben az esetben kiindulási anyagként például 30-40 gramm/m2 súlyú sima papírpálya alkalmazható, amelynek a szélessége az előállítani kívánt bordázott és rovátkákkal ellátott papírpályák függvényében körülbelül 20 és 30 cm közötti. Ezt a kiindulási anyagként felhasznált sima papírpályát a továbbiakban nyerspapírnak nevezzük, amely nyerspapírtekercs formájában 70-90 cm átmérő közötti méretben a kereskedelemben is kapható. A 20. ábrán szemléltetett berendezés esetén 50 nyerspapírtekercsről 51 papírpályát húzunk le, amely először 52 nedvesítőszerkezeten halad keresz­tül, amely a jelen esetben vízfürdő, ahová forgó 53 henger egy része merül. Az 53 henger felületén megtapadó vékony vízréteg elegendő az 51 papír­pálya nedvesítéséhez, amelyet ebben az állapotában a rugalmas anyagból készült 54 görgő - például gumigörgő - a megnedvesített hengerfelülethez nyom A megnedvesített nyerspapírpálya bordázó-, illetve kreppelőgépre érkezik, amely hajtott 55, 56 és 57 hengerekből áll. (Ilyen típusú kreppelőgépet ismertet például a 3 466 358 sz. USA-beli szabadalmi leírás.) Az 55, 56 és 57 hengerekből álló kreppeló­­gép felületén sok, szorosan egymás mellett elhelye­zett megközelítőleg téglalap keresztmetszetű és körülbelül 0,3 mm széles gyűrűbordák vannak, amelyeknek az egymástól mért távolsága például 0,7 mm lehet. Az alsó és a felső 55, illetve 57 henger távolsága a középső 56 hengerhez képest finoman szabályozható, és így az alsó és a felső henger gyűrű­­bordái a középső 56 henger szomszédos gyűrű­bordái közé benyúlnak anélkül, hogy az egymásba nyúló gyűrűbordák oldalsó homlokfelületei egymást érintenék. A 20. ábrán látható módon a megnedve­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom