182849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált pirazol-származékok előállítására
ahol Hal, X1, X2 és X3 jelentése a fenti, reagáltatunk savmegkötőszer és adott esetben szerves oldószer jelenlétében. A reagáltatásnál az (I) általános képletű szubsztituált pirazol-származékot célszerűen hidrogén-halogenidsója alakjában alkalmazzuk. A fenti reakciónál kiindulási anyagként alkalmazott halogén-acetanilidek a (VI) általános képlettel jellemezhetők. E képletben Hal jelentése előnyösen fluoratom, klóratom vagy brómatom, különösen előnyösen klóratom vagy brómatom. X1, X2 és X3 - egymástól függetlenül - előnyösen hidrogénatomot vagy egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportot, mint metil-, etil-, izopropil-, izobutil-, szek-butil- vagy terc-butil-csoportot jelent. A (VI) általános képletű halogén-acetanilidek ismert vegyületek vagy ismert módon állíthatók elő. Például a következőket nevezhetjük meg: klóríb róm )-acetan ilid 2-metil-klór(bróm)-acetanilid 2-etil-klór(bróm)-acetanilid 2-izopropil-klór(bróm)-acctanilid 2-( szek-butil )-klór(bróm)-acctanilid 2-1 terc-butil )-klór(bróm )-acetanilid 2.6-dimetil-klór(bróm )-acctanilid 2,3-dimetil-klór(bróm )-acetanilid 2.5- dimetil-klór(bróm)-acetanilid 3.5 -dimetil-klór(bróm)-acetanilid 2.6- dictil-klór(bróm)-acetanilid 2-etil-6-metil-klór(bróm)-acetanilid 2.3.4- trimetil-klór(bróm)-acetanilid 2.4.6- trimetil-klór(bróm)-acetanilid 2.4.5 -trimetil-klór(bróm )-acetanilid 2.3.5- trimetil-klór(bróm)-acetanilid 2-etil-4,6-dimetil-klór(bróm)-acetanilid 2.6- dietil4-metil-klór(bróm)-acetanilid 2.6- diizopropi14-metil-klór(bróm)-acetanilid Az (1 ) általános képletű szubsztituált pirazol-származékok és a (VI) általános képletű halogén-acetanilidek reakciójánál oldószerként bármilyen közömbös, vízzel nem elegyedő szerves oldószert alkalmazhatunk. Előnyösen a következő oldószereket használhatjuk: étereket, például dietil-étert; aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például diklór-metánt, szén-tetrakloridot, kloroformot vagy klór-benzolt; továbbá észtereket, például ecetsav-észtereket. A szubsztituált N-(pirazolil-metil)-halogén-acetanilidek fenti előállítási reakciójánál savmegkötőszer jelenlétében dolgozunk. Erre a célra bármilyen szokásos savmegkötőszer megfelel. Előnyösen szervetlen bázisokat, például alkálifém-hidroxidot vagy alkálifém-karbonátot használunk. Az (i ) általános képletű szubsztituált pirazol-származékok és a (VI) általános képletű halogén-acetanilidek reakciójának hőmérsékletét tág határokon belül választhatjuk meg. Általában -70 °C és +100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen -20 °C és +80 °C között dolgozunk. A fenti reakciónál célszerűen 1 mól halogén-acetanilidet 0,5-2,0 mól szubsztituált pirazol-származékkal reagáltatunk, 1-10 mól savmegkötőszer jelenlétében. A képződő (V) általános képletű vegyületeket ismert módon különítjük el. Az (V) általános képletű szubsztituált N-(pirazolilmetil (-halogén-acetanilidek előállítására szolgáló eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a reagáltatást kétfázisú rendszerben végezzük, például vizes nátriumvagy kálium-Kidroxid-oldat és toluol vagy diklór-metán jelenlétében, adott esetben 0,01-1 mól fázisátvivő katalizátort is adva a reakcióelegyhez. Fázisátvivő katalizátorként például ammonium- vagy fos/fónium-vegyületeket, például benzil-dodecil-dimetil-ammónium-kloridot (Zephirol) alkalmazunk. Az (V) általános képletű szubsztituált N-( pirazolilmetilj-halogén-acetanilidek kedvező totális herbicid hatással rendelkeznek, és szelektíven alkalmazhatók olyan fontos kultúrnövényeknél, mint amilyen a gyapot, a répa, a kukorica, a szója, a földi mogyoró és a zöldség. Kiválóan alkalmasak kikelés előtti alkalmazáshoz, azonban akkor is van hatásuk a vegyületeknek, ha alkalmazásuk a növények kikelése után történik. Az (V) általános képletű szubsztituált N-(pirazolilmetil)-halogén-acetanilidek kedvező herbicid hatását az alábbi példákon mutatjuk be. Hatóanyagok A következő példában a hatóanyagként alkalmazott új (A) és (B) képletű vegyületek herbicid hatására kapott eredményeket adjuk meg. Összehasonlító anyagként az ismert (C) képletű vegyületet alkalmaztuk. A. példa Kikelés előtti vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Einulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter) 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk az emulgeátort. és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A vizsgált növények magjait közönséges talajba ültetjük, és 24 óra elteltével megöntözzük a fenti herbicid készítménnyel. Célszerűen állandó értéken tartjuk a területegységre juttatott vízmennyiséget. A herbicid szer hatóanyag-koncentrációja nem játszik szerepet, a döntő egyedül a területegységre felhasznált hatóanyag-mennyiség. Három hét múlva kiértékeljük a növények károsodását, amelyet százalékban fejezünk ki a herbicid szerrel nem kezelt kontroll növények fejlődéséhez viszonyítva. A 0 % a hatás hiányát jelenti (olyan a növény mint a kezeletlen kontroll), a 100 7' teljes megsemmisítést jelent. Az (A) és (B) képletű szubsztituált N-(pirazolil-metil)halogén-ace tan ilid ennél a vizsgálatnál jobb szelektív herbicid hatékonyságot mutat, mint a technika állásából ismert (C) vegyület. Előállítási példák 1. példa N-(l -klór-et il)-pirazol-hidroklorid 1200 ml diklór-metánban oldott 340 g (5 mól) pirazolhoz 0 és 5 °C között 1 óra alatt hozzácsepegtetünk 250 g (5,7 mól) acetaldehidet. A reakcióelegyet további 1 órán át keverjük 0 °C-on. A képződő N-(l-hidroxietil)-pirazolt nem különítjük el, hanem a reakcióelegyet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
