182846. lajstromszámú szabadalom • Fungicid és baktericid készítmény és eljárás a készítmény hatóanyagát képező 3-azolil-benzo-1,2,4-triazin-származékok előállítására
1 182 846 A2 táblázat 2 Vizsgálat agar-agar lemezen A hatóanyag képlete, illetve az előállítási példa száma A hatóanyag-koncetráció (ppm) Pseudomonas lachrymaus Xanthomonas begoniae Xanthomonas pelargonii Ervvinia carotovora Erwin ia mangiferae Xanthomonas malva cearum (B) (ismert) 50 5 9 9 9 5 9 (5) 50 1 5 3 3 2 3 (9) 50 2 3 3 3 2 3 (10) 50 2 3 — 3 2 5 (2) 50 2 3 3 3 3 — (24) 50 2 2 5-2 3 Diszpergálószer: 0.75 súlyrész alkil-aril-glikoléter Víz: 987.50 súlyrész 20 Egyéb adalékanyag - súlyrész A B táblázatban megadott hatóanyag-koncentrációhoz szükséges hatóanyag-mennyiséget a megadott menynyiségű oldószerrel és diszpergálószerrel elegyítjük, majd a koncentrátumot a megadott vízmennyiséggel hígítjuk. 25 A permetező folyadékkal körülbelül 40 napos rizskultúrát permetezünk be úgy. hogy a növények teljesen vizesek legyenek. A növényeket ezután megszáradásig 22-24 °C hőmérsékletű és körülbelül 70 '/ relatív nedvességtartalmú üvegházban tartjuk. Ezután Xanthomo- 30 nas oryzae baktériumok vizes szuszpenziójába tűt merítünk. és a növényeket a levelek megszúrásával beoltjuk. A növényeket ezután 24 órán át állni hagyjuk 100%-os relatív légnedvességen, majd pedig 26-28 °C-on 80 % relatív nedvességtartalmú térben. 10 nappal a beoltás 35 után 1-9 közötti számokkal kiértékeljük a szúrással megsértett, beoltott levelek károsodását. (1 = 100 rí-os baktericid hatás. 3 = jó baktericid hatás. 5 = közepes baktericid hatás. 9 = nincs baktericid hatás). 40 A fenti vizsgálat során például az alábbiakban felsorolt (I) általános képletű vcgyületek bizonyultak hatékonyabbnak a technika állásához tartozó vegyületeknél (a számok az előállítási példákra vonatkoznak): 45 12. 15. 1.43. 36. 35. C. példa Vizsgálat vetőmag-csávázószerrel (búzakőüszög) A célszerűen száraz csávázószer előállítására a táblázatban megadott anyagot talkum és szilikagél 1:1 súlyarányú keverékével keverjük össze. Ilyen módon finomszemcsés keveréket kapunk, amely a hatóanyagot a C táblázatban megadott koncentrációban tartalmazza. A búzavetőmag 1 kg mennyiségét Tilletia carles chlyntydospóráinak 5 g mennyiségével szennyezzük. Csávázáshoz zárt üvegpalackban összerázzuk a vetőmagot a csávázószerrel. A vetőmagot ezután nedves agyagtalajon, mullrétegből és 2 cm vastagságú, közepesen nedves komposztföldből álló fedőréteg alatt 10 napig tartjuk hűtőszekrényben. 10°C-on. a spórák csírázásához optimális körülmények között. Ezután mikroszkóp alatt meghatározzuk a spórák csírázását a búzaszemeken, amelyeken eredetileg mindig kereken 100 000 spóra található. A vizsgált (I) általános képletű vegyület annál hatékonyabb, minél kevesebb spóra csírázott. A vizsgálat során például az alábbiakban felsorolt (I) általános képletű vegyíiletek bizonyultak hatékonyabbaknak a technika állásához tartozó vegyületeknél (a számok az előállítási példákra vonatkoznak): 1.43. 36. 25. 26. 27. 20. 9. 37. 38. 10. 23. 21. 22. 2. 24. 11. 17. 6, 31, 18, 19. B táblázat 50 D. példa Vizsgálat baktériumokkal (Xanthomonas oryzae) A hatóanyag képlete. A pusztulási fok illetve az előállítási 0.025 % 0.05 % példa száma hatóanyag-koncentrációnál (B) (ismert) 7 5 (12) 2-(15) 3-(1) 3-(43)-3 (36) 3-(35) 3-Viszgálat vetőmag-csávázószerrel (árpacsíkosodás) A célszerűen száraz csávázószer előállítására a D táblázatban megadott hatóanyagot talkum és szilikagél 1:1 55 súlyarányú keverékével keverjük össze. Ilyen módon finomszemcsés keveréket kapunk, amely a hatóanyagot a D táblázatban megadott koncentrációban tartalmazza. Az árpavetőmagot, amelyet természetes úton Drechslern graminea (másik néven Helminthosporium grami- 60 neum) fertőzött, zárt üvegpalackban összerázzuk a csávázószerrel. A vetőmagot zárt Petri-csészében elhelyezett nedves szűrőkorongra tesszük, és 10 napig tartjuk hűtőszekrényben 4 °C-on. Ekkor megkezdődik az árpa és adott esetben a gombaspórák csírázása. Ezután az elő- 65 csíráztatott árpából 2X50 magot 2 cm mélységben föld-7
