182843. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús belsőégésű motor a hengerek feltöltését fokozó frissgázvezeték rendszerrel
I 182 843 2 vasa által gerjesztett gázlengések kihasználásával fokozó frissgázvezeték-rendszerrel, melynél a motor legfeljebb négy, egymás szívást ütemeit jelentősen át nem fedő hengeréből képezett hengercsoportjának szívónyílásai a hengercsoportot friss gázzal tápláló közös táp-rezonátortartályra vannak kapcsolva, mely táp-rezonátortartályt táp-rezonanciacsö köt össze a hengercsoporthoz rendelt és frissgázbevezető nyílással ellátott csillapítótartállyal. A találmány abban van. hogy a csillapítótartályra kiegyenlítő rezonanciacsővel zárt terű rezonátortartály van kapcsolva, mely rezonátortartály és ebbe torkolló kiegyenlítő rezonancíacsőből képzett penumatikus lengőrendszer önlengésszáma megközelítően azonos a táp-rezonátortartályból és táp-rezonanciacsőből képzett pneumatikus lengőrendszer önlengésszámával. További előnyös kiviteli alak, melynél a kiegyenlítő rezonanciacső és a gáp-rezonenciacső csillapítótartályba torkolló keresztmetszetei egymással szembenfekvően. célszerűen egytengelyűén vannak elrendezve. Ugyancsak előnyös kiviteli alak. melynél a csillapítótartály egyéb rendeltetésű tartályból, pl. a levegőszűrő házából van kialakítva. A találmány továbbá dugattyús belsőégésű motor, melynél a csillapítótartály frissgázbevezető nyílása feltöltőberendezés nyomóoldalára van kapcsolva. Unnék előnyös kiviteli alakja, melynél a föltöltő berendezés kipufogó gázturbinás turbótöltő. Ugyancsak előnyös kiviteli forma, melynél a toltőlevegö-visszahűtö a csillapítótartályban van elrendezve. További előnyös kiviteli alak. melynél a csillapítótartály a töltő 1 evegc'5-visszahűtő töltőleveg-tereként van kialakítva. A találmány szerinti belsőégésű dugattyús motornál a hengercsoport hengereinek periodikus szívóhatása a hengercsoporthoz tartozó uíp-rezonátortartályban és táprezonanciaesőben áramló frissgáz lengésekre gerjeszti. A frissgáz-lengések előnyösen javítják a motor feltöltését. ugyanakkor szakaszos elszívást okoznak a hengercsoporthoz rendelt csillapítótartályban. Ennek hatására a csillapítótartály ban nyomásingadozás alakul ki. A csillapítótartályban fellépő és már egészen kis amplitúdójú nyomásváltozások hatására a csillapítótartályra kapcsolt kiegyenlítő re/oiumciaesőből és ahhoz csatlakozó zárt terű rezonátortartályból álló pneumatikus lengőrendszer begerjed, mégpedig olymódon, hogy a csillapítótartályban kialakuló pillanatnyi nyomásnövekedés hatására a rendszer friss gázzal töltődik a zárt terű rezonátortartály' ban megnövekszik a friss gáz. nyomása. A lengési folyamat második telében, amikor a csillapítótartályban éppen pillanatnyi nyomáscsokkenés lépne fel. a zárt terű rezonátortartálybó! a kiegyenlítő rezonanciacsövön keresztül visszaáramlik a friss gáz a csillapítótartályba. így abban a pillanatban, amikor a táp-rezonanciacső a legnagyobb sebességgel szívja el a friss gázt a csillapítótartályból. a kiegyenlítő rezonanciacsövön keresztül legnagyobb sebességgel érkezik a frissgáz a csillapítótartályba, ezzel kiegyenlítve a szakaszos elszívást és elfogadható határok közé szorítja a csillapítótartályban fellépő nyo.másingadozást. ezzel együtt biztosítja a viszonylag egyenletes beáramlást a csillapítótartály frissgáz bevezető nyílásában is. A zárt terű rezonátortartályból és kiegyenlítő re/onanciacsőből képzett pneumatikus lengőrendszer kiegyenlítő hatása a motor fordulatszámtartományának egészében hasznosítható, amennyiben ezen pneumatikus lengőrendszer önlengésszáma megközelítően azonos a táp-rezonátortartályból és a táp-rezonanciacsőből képzett pneumatikus lengőrendszer önlengésszámával. Különösen jó kiegyenlítő hatás érhető el abban az esetben, amikor a táp-rezonanciacső és a kiegyenlítő rezonanciacső csillapítótartályba torkolló keresztmetszetei egymással szembenfekvően. célszerűen egytengelyűén vannak elrendezve. Ebben az esetben ugyanis a táp-rezonanciacsőből kilépő frissgáz kinetikai energiája közvetlenül hasznosítható a kiegyenlítő rezonanciacsőből és zárt terű rezonátortartályból képzett pneumatikus lengőrendszer gerjesztésére, ezáltal lényegesen csökkenthetők a rendszer áramlási vesztességei. Elasonló helyzet alakul ki a frissgáz lengések azon szakaszában is, amikor a táp-rezonanciacső éppen legnagyobb sebességgel szívja el a friss gázt a csillapítótartályból. Ekkor ugyanis a kiegyenlítő rezonanciacsőből éppen legnagyobb sebességgel kilépő frissgáz kinetikai energiája közvetlenül hasznosítható a táp-rezonaneiacsőben. Az elmondottak következményeként a csillapítótartályban az instancionárius áramlás hatására szinte alig alakul ki nyomásváltozás, a frissgázlengések a táp- és kiegyenlítő pneumatikus lengőrendszerek között mennek végbe. A találmányt részletesen kiviteli példákon, az 1-5. ábrák alapján ismertetjük ahol az 1. ábra a találmány szerinti dugattyús belsőégésű motor négyhengeres változatát hosszmetszetben, a 2.. 3.. 4. és 5. ábrák pedig hasonló ábrázolásban, annak további kiviteli alakjait szemléltetik. Az l. ábrán jelölt négyütemű, négyhengeres. 1 dugattyús belsőégésű motor gyűjtdsköze 180°. így az 1 motor 2 hengereinek szívási ütemei egymást jelentősen nem fedik át. Ezért az 1 motor 2 hengereiből képzett hengercsoport 4 szívónyílásai közös 6 táp-rezonátortartályra kapcsolhatók. Az ábra szerinti kivitelnél a 2 hengerek 4 szívónyílásai nem közvetlenül, hanem 5 szívóvezeték közbeiktatásával kapcsolódnak a közös 6 táp-rezonátortartályra. Természetesen az 1 motor szívónyílásai a 6 gáp-rezonátortartállyal közvetlenül is összekapcsolhatók. A 6 táp-rezonátortartályhoz a 7 táprczonanciacső kapcsolódik, melyhez csatlakozik a hengercsoporthoz rendelt 8 csillapítótartály. A 8 csillapítótartálynak 0 frissgázbevezető nyílása van. A 7 táp-rezonanciacső a 8 csillapítótartállyal a betorkolló 10 keresztmetszeten keresztül közlekedik. A 8 csillapítótartályra 11 kiegyenlítő rezonanciacső van kapcsolva, mégpedig az 1. ábra szerinti elrendezésnél oly módon, hogy a 11 kiegyenlítő rezonanciacsö 8 csillapító tartályba torkolló U- keresztmetszete és a 7 táp-rezonanciacső 8 csillapítóta tályba torkoll! 10 keresztmetszete egymással szembenfekvően cs egytengelyűén vannak elhelyezve. A 11 kiegyenlítő rezonanciacsőhöz 12 zártterű rezonátorta tály kapcsolódik. A 11 kiegyenlítő rezonanciacsőből és 12 zárt terű rezonátortartályból álló pneumatikus lengőrendszer, valamint a 6 táp-rezonátortartályból és 7 táp-rezonanciacsőből álló pneumatikus lengőrendszer önlergésszáma megközelítőleg azonos. Ez utóbbit a motor szakaszosan szívó 3 dugattyúi, ill. 2 hengerei gerjesztik. Ennek hatására kialakuló frissgáz lengéseket az 1 motor a I hengerek feltöltésének javítására hasznosítja. A frissgá/ lengések hatására a 7 táp-rezonaneiacsőben változó ira mi frissgázáramlás alakul ki. melynek következtében a lengések bizonyos szakaszában a 8 csillapítótartályból a 7 táp-rezonanciacső belépő 10 nyílásán keresztül nagysebességű elszívás, míg a lengések más periódusában nagy sebességű visszaáramlás jön létre. A visszaáramlás sor,ín a 7 táprezonanciacső 10 nyílásán kilépő frissgáz-5 10 15 20' 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
