182733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált kinazolin-származékok előállítására
182.733 nálunk. A kondenzálásl reakciót előnyösen agy végezzük, hogy a reakcióelegyet 2-5 órán át hevítjük az elegy forráspontját megközelítő hőmérsékleten. A reakcióelegyet ezatán önmagában ismert módon dolgozzuk fel, és az /I/ általános képletü terméket 60-80 %~os termeléssel kapjuk, a /II/ általános képletü kiindulási vegyületre vonatkoztatva. Abban az esetben, ha /III/ általános képletü savszármazékként savkloridot használunk, a találmány szerint például az alábbiak szerint járhatunk el: A /II/ általános képletü vegyületet benzolban vagy toluolban oldjuk, és piridint adunk hozzá a /II/ általános képletü vegyület minden móljára számítva 5-30 mól mennyiségben. Ezután a kevert és jéggel hütött reakcióelegyhez hozzácsepegtetünk 1-5 mólekvivalens, előnyösen 1,2-3 molekvivalen3 mennyiségű savkloridot. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten állni hagyjuk 12-24 órán át, majd önmagában ismert módon feldolgozzuk. 60-90 %-os termeléssel kapjuk - a /II/ általános képletü kiindulási vegyületre számítva - az N-acilezett vegyületet. Ez utóbbit foszfortrikloriű jelenlétében kondenzáljuk a /IV/ általános képletü aminnal a korábban ismertetett módon, és az ott megadott termeléssel kapjuk az /!/ általános képletü terméket. Ha az helyén hidrogénatomot, tartalmazó /I/ általános képletü vegyületet kivánunk előállítani, az A. reakcióvázlaton feltüntetettt találmány szerinti eljárás kivitelezése például a következőképpen történhet: A /II/ általános képletü kiindulási vegyületet előnyösen ' Huffman eljárásával analóg módon forrni!ezzük /Journal of Organic Chemistry, 23, 727-730 /1958/7• Például egy reaktorba bemérünk a /II/ általános képletü kiindulási vegyületre vonatkoztatott 1-3 mólekvivalena mennyiségű hangyasavat. Ezután hozzáadunk a hangyaaav mennyiségére számított 2-2,5 mólekvivalens mennyiségű ecetsavat. A hangyasav és az ecetsavanhidrid elegyét keverés közben 50-60 °C-ra melegítjük, és 1-2 órán át keverjük ezen a hőmérsékleten, majd lehűtjük. Keverés és hűtés közben hozzáadunk körülbelül 1 mól /II/ általános képletü vegyületet, és a reakcióelegyet több órán át reagáltatjuk szobahőmérsékleten, majd vízbe öntjük, és a kivált kristályos anyagot szűrjük. Úgy is eljárhatunk, hogy a reakcióelegyet szerves oldószerrel extraháljuk, és a szokásos módon feldolgozzuk. Általában 80-90 %-os termeléssel kapjuk a /II/ általános képletü kiindulási vegyület N-formil-származékát. A formilezett vegyületet oldószerben, például toluolban vagy xilolban reagáltatjuk a /III/ általános képletü aminnal, kondenzálószer, előnyösen foszfortriklorid jelenlétében. A formilezett vegyület mennyiségére vonatkoztatva célszerűen 1-2 mólekvivalens mennyiségben alkalmazzuk az"amint é3 0,3-1,5,mólék~ vívalens mennyiségben a foszfortrikloridot. A reagáltatáa során célszerűen 2-5 órán át tartjuk a reakcióelegyet az oldószer forráspontját megközelítő hőmérsékleten. Ezután a reakcióelegyhez hideg vizet adunk, nátriumhidrogénkarbonáttal vagy nátriumkarbonáttal meglugositjuk, szerves oldószerrel extraháljuk, és a szokásos módon feldolgozzuk. Ilyen módon általában 50-80 %~os termeléssel kapjuk az /!/ általános képletü terméket. A B. reakcióvázlaton feltüntetett találmány szerinti el7
