182727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 20-metil-13,14-didehidro-PGI kis kettes index alul-származékok előállítására
182.727 A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket alkálifémsóik alakjában vizsgáltuk, az I és II. táblázatban szereplő értékek azonban a megfelelő szabad savak ekvimolekulárls mennyiségei. A II. táblázat azt mutatja, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek értágitó és aggregációt gátló hatásban felülmúlják a PGI?-t és a PGI2 20-metil~ -származékát. A természetes prosztaciklinhez és a 2u-metil-prosztaciklinhez hasonlóan a találmány szerinti eljárással előállitható vegyületek nem képeznek szubsztrátumot a 15-prosztaglandin-dehidrogenáz számára. Különösen a 16S- és 16B-metil-származékok hatásosak, amelyek nem képeznek szubsztrátumot a 15-hidroxi-prosztaglandin-dehidrogenáz enzim számára, a vérlemezké aggregációt gátló hatásuk 2-5-azör nagyobb, mipt a megfelelő, 16-helyzetben szubsztituálatlan származékoké. Értágitó és aggregációt gátló hatásuk következtében a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek különösen értékesek akut szívizominfarktus kezelésében, angina pectoris rohamok feloldásában, vérlemezke aggregácio megelőzésében heparinszerü anyagokkal kombinálva vagy azok nélkül, aggregáció megelőzésében haemodialysis'során és a vér testen kívüli áramoltatásával végzett erdészeti műtétek esetén. A találmány szerinti eljárással előálló.uható vegyületek toxicitása teljesen elhanyagolható, igy biztonságosan alkalmazhatók a terápiában. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket a szokásos módokon alkalmazhatjuk. így például beadhatjuk őket intravénás injektálással vagy infúzióval, szubkután vagy intramuszkuláris injektálással, orálisan, szublinguális abszorpcióval, rektálisan sth. Sürgős esetekben előnyösen intravénás infúzióval adagoljuk őket, az infúzióhoz a találmány szerinti vegyületeket különböző koncentrációban, például 0,0005- -0,01 %-ban tartalmazó vizes oldatokból készített, 8,5-9 pH-értékü steril puffereket használunk. Ebben az esetben az adagolást megvalósíthatjuk például egy három-állású csappal felszerelt intravénás kanülön keresztülj amelyet például a bal középső alkari vénába illesztünk, például automatikus fecskendő segítségével, ugyanakkor a Jobb vénába 5 %-os dextróz-oldatot vezetünk. Intravénás infúzió esetén az adag előnyösen 0,2-25, különösen 0,5-2,0 ng/testsuly kg/perc lehet. A teljes napi adag injektálás vagy infúzió esetén előnyösen 0,005-20 mg/kg, a pontos adag a beteg korától, súlyától és állapotától, valamint az adagolás módjától függ. Szubkután vagy intramuszkuláris injektáláshoz vizes vagy nem-vizes közeggel készített steril oldatokat vagy szuszpenziókat használhatunk. így például a hatóanyagot feloldhatjuk steril vízben vagy lidokain-hldroklorid oldatában /az óidat pH-Ját előnyösen 8,5 és 9 között tartva/ vagy pedig fiziológiás só-oldathoz vagy az ilyen tipusu adagoláshoz használt bármilyen szokásos oldószerben. Ilyen esetekben a napi adag körülbelül 0,05-50 mg. Amint már említettük, a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket egyéb módokon is adagolhatjuk, igy például orálisan tabletták, kapszulák vagy szirup alakjában, rektálisan kúpok alakjában vagy szublinguális abszorpcióval tabletták vagy szublinguális szögletes tabletták alakjában. A gyógyászati készítmények elkészítéséhez a szokásos hordozó- és kötőanyagokát használhatjuk, igy például orális adagolás esetén láktózt, dextrózt, szacharózt, mannitot, szorbitot, cellulózt, talkumot, kalcium- vagy 7
