182725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidro-prosztaciklin-származékok előállítására

182.725 rézhalogenidet, mint például rézkloridot vagy rézbromidot, egy kevert halogénidet, mint például ICl-t vagy IBr-t, továbbá egy alkáliklorid és egy alkáliklorát keverékét, egy alkálibromid és egy alkálibromát keverékét, vagy egy alkálijodid éa egy alkáli­­bromát keverékét használjuk. Oldószerként előnyösen halogénezett szénhidrogéneket, pél­dául kloroformot, széntetrakloridőt, diklórmetánt; alifás szén­hidrogéneket , például n-hexánt, n-heptánt; cikloalifás szénhid­rogéneket, például ciklohexánt; aromás szénhidrogéneket, példá­ul benzolt, toluolt, piridint; ciklusos vagy egyenes szenláncu étereket, például dioxánt, tetrahidrofuránt, dietilétert, dimet­­oxánt; továbbá az előzőekben ismertetett vegyületek elegyeit használjuk. Oldószerként előnyösen halogénezett szénhidrogéneket, pél­dául diklórmetánt használunk^ mivel mind a II általános képletü vegyületek, mind a halogénezószerek ezekben az oldószerekben ál­talában oldódnak. Abban az esetben, ha a halogénciklizációs reakció során egy hidrogénhalogenid keletkezik, úgy sztöchiometrikus mennyi­ségű bázist kell adagolnunk a reakcióelegyhez. Bázisként használhatunk szervetlen bázisokat, például al­káli- vagy alkáliföldfém-oxidokat, - karbonátokat vagy -bikar­bónátokat, mint például kalciumoxidot, kalciumkarbonatot, ká­liumkarbonátot, nátrium-hidrogénkarbonátot, nátriumkarbonátot» használhatunk szerves bázist, például tercier-amint, mint pél­dául trietilamint; használhatók az aromás bázisok, például a piridin, vagy az alkilcsoporttal szubsztituált piridin; adagol­hatunk a reakcióelegyhez anionos ioncserélő gyantát is. A halogénciklizációs reakciót előnyösen -70 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten végezzük, legelőnyösebben szobahőmérsék­leten. A reakcióidő néhány perc és néhány nap között változhat, általában azonban nem éri el a két órát, és gyakran néhány perc alatt a reakció teljessé válik. Abban az esetben, ha a II általános képletü vegyületekben a D-szubsztituensben levő kettős kötésen kivül más telítetlen kötések is vannak, úgy ezek halogéneződhetnek a halogénciklizá­ciós reakció során. A halogén könnyen eltávolitható az eredeti telítetlen vegyül et visszanyerése céljából oly módon, hogy a reakcióterméket egy alkáli- vagy alkáliföldfém-jodiddal reagál­­tatjuk egy megfelelő oldószerrel, például acetonnal készült re­­akclóelegyben, szobahőmérséklet es a reakcióelegy forráspontjá­nak megfelelő hőmérséklet között, előnyösen szobahőmérsékleten. A reakció ideje két-három óra és két-három nap között változhat. A gyűrűhöz vagy az oldallánchoz éteres oxigénatommal kap­csolódó ismert védőcsoportok eltávolítására szükség esetén úgy járunk el, hogy enyhén savas reakcióelegyben hidrolizálunk. A hidrolízist például mono- vagy poli-karbonsavakkal, például han­gyasavval, ecetsavval, oxálsavval, citromsavval vagy borostyán­kősavval végezzük, a reakcióelegy oldószere viz, aceton, tetra­hidr of urán, dimetoxietán vagy egy rcvidszénláncu alifás alkohol. Végezhető a hidrolízis szulfonsavval, például para-toluol-szul­­fonsavval. A reakcióelegyet például rövidszénlancu alifás alko­hollal, mint például vízmentes metanollal vagy vízmentes eta— nollal készítjük; A hidrolízis végezhető polisztirol-szulfon­­sav-gyantával is. Részletesebben, például úgy járunk el, hogy 0,1-025 N po-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom