182705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált triaril-tiazol-származékok előállítására
182.705 A találmány szerint a következő I általános képletü vegyületeket állítjuk elő: 2-/4—bróm-fenil/-4,5-bisz/4-metoxi-fenil/-tiazol; 2-/4—klór-fenil/-4,5-blsz/4-metoxi-fenil/-tiazol; £a 2-/74— fluor-feni 1/-4,5-bisz/4—met oxi-f en11/-1 i a z o1. Előnyben részesítjük a 2-/4-fluor-fenil/-4,5-bisz/4-metoxi-fenil/-tiazolt. E yegyületeket általában az 1. reakcióvázlat szerint állítjuk elő. Először p-metoxi-benzaldehidet alkoholos oldatban alkalifém-claniddal reagáltatva a megfelelő dimetoxl-szubszti-' tuált benzolnhoz jutunk. Alkoholként jellemzően etanolt, metanolt, butanolt, izopropanolt, terc-butanolt és hasonlókat alkalmazunk. Előnyben részesítjük az etanolt. E benzoin-kondenzációnak nevezett reakciót az Organic Reactions 4, 269 /194-8/ közleményben Írják le. Ezután a dimetoxi-szubsztituált benzoint /anizoin/ tionil-kloriddal, foszfor-pentakloriddal vagy foszfor-triklorlddal klórozzuk és igy szubsztituált dezil-kloridőt /2-klór-2- -fenil-acetofenon/ kapunk. E reakcióban bázis, mint piridin, 2|6-lutidin vagy trietil-amin jelenléte előnyös, de nem szükségszerű. Helyette a reakció oldószerben, mint például benzolban. toluolban, tetrahidrofuránban, kloroformban is végrehajtható, de oldószert és bázist együtt is alkalmazhatunk. Jellemzően mintegy 0-150°C reakcióhőmérsékletet, előnyösen körülbelül 50°C-ot alkalmazunk. A jellemző reakcióidő mintegy 2-4 óra. A szubsztituált dezil-kloriddal kondenzálandó tio-benzamidot két módszerrel állíthatjuk elő. Az egyik szerint a megfelelő nitrilt kénhidrogénnel reagáltatjuk erős bázis, mint \ trietil-amin, trimetil-amin. tripropil-amin, N-metil-pirrolidin és H-metil-plperidin jelenlétében. Előnyben részesítjük a trietil-amint. Jellemző oldószer a piridin, 2,6-lutidin, kloroform, tetrahidrofurán, metilén-klorid, toluol, xilol és hasonlók; előnyben részesítjük a piridint. A reakciót szobahőmérséklet és körülbelül 500°C között hajtjuk végre, függően a reagensek természetétől. A másik módszer szerint tiobenzamidot úgy állítunk elő, hogy a nitrilvegyületet kénhidrogén-forrással reagáltatjuk proton-forrás jelenlétében, melegítés közben. Kénhidrogén-forra^ként például tioacetamid, tiopropionamid, tiobutiramid, tiobenzamid szolgálhat, de tioacetamldot részesítünk előnyben. Legalább moláris mennyiségű tioacetamid szükséges, bár felesleget is alkalmazhatunk. Proton-forrásként savak, mint hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, hidrogén-jodid, p-toluolszulfonaav, metánszulfonaav, trifluor-ecetsav és hasonlók jönnek tekintetbe. A reakcióhoz oldószerként dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, tetrahidrofuránt, kloroformot, toluolt és hasonlókat használunk mintegy 25-'10Ó°C hőmérsékleten. A szubsztituált tiobenzamidot a szubsztituált dezil-klorlddal oldószerben, mint dioxánban, tetra-hidrofuránban, etanolban, dimetil-formamidban, dimetil-szulfoxidban, benzolban, toluolban, kloroformban, metilén-kloridban és éterben kondenzáljuk. Előnyös oldószer a dioxán, tetrahidrof urán, etanol és toluol. A kondenzációt körülbelül 20-150°C-on, előnyösen körülbelül 100°C-on hajtjuk végre. A melegítés ideje függ az alkalmazott hőmérséklettől, de előnyösen 2-3 órát alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek a 3
