182636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazolo-indazol származékok előállítására

182636 A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű, új pirazoloindazol-származékok előállítására. Az (I) általános képletben Rj jelentése nitrilcsoport, karboxilcsoport, rövid­­szénláncú alkoxi-karbonil-csoport vagy egy (VI) általános képletű csoport, az utóbbi képletben Il2 és Rj két rövidszénláncú alkilcsoportot, vagy egyikük hidrogénatomot, másikuk (rövidszén­láncú )-alkil-fenil-csoportot jelent. vagy R2 és R3 a hozzájuk kapcsolódó nitrogén­atommal együtt morfolinogyűrűt alkot és X“ halogéniont jelent. A fenti (I) általános képletben Rt jelentésére meg­adott rövidszénláncú alkoxi-karbonil-csoport 2—5 szénatomos csoportot, így metoxi-karbonil-, etoxi­­karbonil-, n-propoxi-karbonil-, n-butoxi-karbonil­­vagv izobutoxi-karbonil-csoportot jelent. Az R., és R3 jelentésére megadott 1—4 szénatomos alkil-csoport metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szek-butil- vagy terc-butil-csoportot jelenthet. Az X“ halogén jelentésére példa a fluorid-, klorid-, bromid­­vagy jodidion. Az (I) általános képletű vegyületeket az alábbi el­járások szerint állítjuk elő. Valamilyen (II) általános képletű vegyületet — a képletben X' halogénatomot jelent —- melegítéssel ciklizálva a (III) általános kép­letű vegyületet — a képletben X- jelentése a fenti — nyerjük. A (III) általános képletű vegyületet hidroli­­zálva a (IV) általános képletű vegyületet — a képlet­ben X“ jelentése a fenti — kapjuk. A (IV7) általános képletű vegyületet ezután a) egy rövidszénláncú alkohollal vagy b) egy (V) általános képletű vegyülettel — a képlet­ben R2 és R3 jelentése a fenti — reagál tatjuk. A (II) általános képletű vegyületeket könnyen elő­állíthatjuk 1,3-dihalogén-propánt 5-ciano-3-fenil-inda­­zollal reagáltatva nátrium-hidrid jelenlétében. Az 5- -ciano-3-fenil-indazol 5-formil-3-fenil-indazolból szár­mazik. A gyűrűzárási reakció a (II) általános képletű vegyületek puszta melegítésére végbemegy, oldószer jelenlétében vagy távollétében. A melegítést általá­ban 50 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A ciklizációs reakcióban alkalmazható oldó­szerek a következők: aceton, benzol, toluol, xilol és az ezekhez hasonló oldószerek. Az oldószer alkal­mazása a reakciót könnyen kézbentarthatóvá teszi, és a reakció befejezése után a terméket egyszerűen szűréssel el lehet különíteni. A (III) általános képletű vegyületek hidrolízise a vegyületek melegítésének hatására játszódik le vizes oldószerben, sav jelenlétében. A melegítés rend­szerint 80—120 °C-on történik. A reakció katalizálásá­­ra alkalmas például a sósav, a kénsav vagy a hidrogén­­bromid. A (IV) általános képletű vegyületek észterezése egy rövidszénláncú alkanollal való melegítéssel megy végbe, savkatalizátor, például sósav vagy kénsav jelenlétében. A melegítést általában 30 °C és 120 °C 3 közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Az észterezés végbemegy úgy is, hogy valamely (IV) általános kép­letű vegyidet savhalogenidjéből és egy rövidszénláncú alkoholból álló elegyet szobahőmérsékleten állni ha­gyunk. A (IV) általános képletű vegyületeket az (V) álta­lános képletű vegyületekkel úgy reagáltatjuk, hogy egy (V) általános képletű vegyületet egy (IV) általános képletű vegyidet valamely reaktív származékával kondenzálunk, általában —10 °C és 100 °C, előnyösen 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, 0,5—4 órán ke­resztül. A reakció során alkalmazható oldószerek például a benzol, toluol, tetrahidrofurán,- dietil-éter, díoxán, dimetil-formamid, kloroform, metilén-klorid, acetonitril, aceton, szén-tetraklorid, etil-acetát és ezekhez hasonló oldószerek. A kondenzációs reakció meggyorsítására alkalmazhatók például az alkáli­fémek vagy alkáliföldfémek szervetlen bázisai, például hidroxidjai, acetátjai és karbonátjai, így például a kálium-acetát, nátrium-acetát, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, nátrium-hidroxid, kalcium-acetát és kalcium-karbonát, valamint tercier amin típusú szerves bázisok, például a piridin, trietil-amin, dimetil-anilin és pikolin. A (IV) általános képletű vegyületek reakcióképes származékai alatt savhaloge­­nideket, például savkloridot, savanhidridet vagy ve­gyes savanhidridet kell érteni. Ezenkívül egy (IV) általános képletű vegyületet közömbös oldószerben is lehet reagáltatni valamely (V) általános képletű vegyülettel, szobahőmérséklettől a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten, 1—5 órán keresztül, amidkötés kialakítását gyorsító vegyület, így egy imid-vegvület, például N,N’-diciklo­­hexil-karbodiimid, N-ciklohexil-N’-morfolinoetil-kar­­bodiiinid vagy N,N’-dietil-karbodiimid jelenlétében, vagy egy imin-vegyiilet, például N-ciklohexil-difenil­­-ketén-imin vagy N-ciklohexil-pentametilén-ketén­­-imin jelenlétében. A reakcióban alkalmazható kö­zömbös oldószerek például a benzol, toluol, tetra­hidrofurán, kloroform, dioxán, acetonitril, dimetil­­formamid és az ehhez hasonló oldószerek. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek bronchodilatációs hatással (bronchus-tágító hatással) rendelkeznek, és így gyógyszerhatóanyagként használ­hatók. A biológiai hatás vizsgálatát Himori és munka­társai (Br. J. Pharmac., 56, 293—299 (1976)] mód­szere szerint végeztük. Karmantyúval ellátott csövet illesztettünk egy kutya légcsövébe és a karmantyúra kifejtett nyomás változását mértük a karmantyúhoz csatlakoztatott nyomás-transzduktor segítségével, ez­által meghatároztuk a vizsgált vegyületeknek a tra­­chealis izmok elernyedésére kifejtett hatását. Az 1. táblázatban feltüntetett vizsgált vegyületeket és a kontroll vegyületeket fiziológiás sóoldatban oldottuk, és intravénásán adtuk 1 mg/kg dózisban. Az eredmé­nyek az 1. táblázatban láthatók.’ 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom