182613. lajstromszámú szabadalom • Pajzsos bányabiztosító szerkezet
182613 A találmány tárgya pajzsos bányabiztositó szerkezet föld alatti bányaüzemhez. Pajzsos bányabiztosító szerkezetek, amelyeknél a hátsó határoló pajzsnak mozgató rudazata van, régóta ismertek a földalatti bányaüzemekben, és ezeket különösen a szénbányászatban széles körben alkalmazzák. Ezeknél a pajzsos bányabiztosító szerkezeteknél egy hátsó határoló pajzs van lemniszkátás mozgató rudakkal a biztosító szerkezethez csulósan csatlakoztatva. A mozgató rudak egyrészt a süveggerendák vezetésének stabilizálását szolgálják, másrészt a süveggerenda szerkezetnek egy lehetőséghez képest függőleges állíthatóságot biztosítanak a fejtési pászma tartományában. Az ismert pajzsos bányabiztosító szerkezeteknél, amelyeknek mozgató rúdjai vannak, a rudak a talpgerenda szerkezettartományában rögzítetten, de elfordíthatóan vannak elhelyezve. Ezért egy ilyen biztosító szerkezet állíthatóságát a mozgató rudak hossza határozza meg. Annak érdekében, hogy ezeket a biztosító szerkezeteket nagy telepvastagságoknál is alkalmazni lehessen kétméteres vagy ennél is hosszabb mozgató rudakat készítettek. Ezzel ugyan a biztosító szerkezet nagymértékben állíthatóvá vált, azonban számítani kell arra, hogy állításkor a hátsó határoló pajzs a tömedékoldalon nagymértékben kileng, oly mértékben, hogy a tömedék a biztosító szerkezet magassági állítását a fejtési pászma oldalán meggátolhatja. Mivel azonban a nagyon is változó telepvastagságokhoz nem kívánnak állandóan új biztosító szerkezetet építeni, így — már legalábbis terveken — javasolták, hogy áttelepítéseknél, azaz a rablás befejezésével, valamint az ilyen bányabiztosító szerkezetek elszállítása után, ezeket a különböző telep vastagságoknak megfelelően építsék át. Például javasolták már — bár nem tudjuk, hogy a gyakorlatban alkalmazták-e —, hogy a talpgerenda szerkezetre olyan szekrényeket helyezzenek el, amelyekkel a talpgerenda szerkezet felé eső mozgató rudakat összekapcsolják. Az ilyen áttelepítési munkákat azonban nem lehet zavartalan üzemvitel mellett elvégezni, mert ezek az üzem leállását okozzák, mivel nagy időráfordítást igényelnek és emellett igen költségesek. A találmány feladata egy olyan viszonylag rövid pajzsos bányabiztosító szerkezet létesítése, amely a hátsó határoló pajzs mozgató rúdjainak rövidsége ellenére nagy magasságbeli állítást tesz lehetővé, így a nagyon változó telepvastagságok esetén is alkalmazható. Emellett a szög, amelyet a hátsó határoló pajzs a tömedékkel bezár lapos lesz. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a legalább egy lemniszkátás mozgató rúdpár magasságban állítható szánok révén egy-egy oszlopszerű vezetőelemre támaszkodik, amelynek forgástengelye a többi lemniszkáta csuklóéval párhuzamos. Abból, hogy a mozgató rudak rendes üzemvitel mellett is állíthatók magasságban, az az előny származik, hogy egyrészt nem kell az üzemet leállítani, hanem az üzem a fejtési frontban zavartalanul mehet tovább, 3 másrészt, hogy igen rövid mozgató rud< nagy magasságállítás érhető el, melynek ként egy és ugyanaz a pajzsos biztosító szel nálható a nagyon változó telepvastagságok .cn is. Ennek eredményeként a biztosító szerkezetet nem kell — mint eddig — átalakítani, hanem ehelyett rendes üzemvitel mellett, azaz például a biztosítá léptetésekor a mozgató rudak csatlakozásait kell állítani és a mindenkor kívánt magasságban a süveggerenda- és talpgerenda-szerkezet között rögzíteni. A mozgató rudak csatlakozásainak állítása néhány mozdulattal, a legrövidebb idő alatt végezhető el és ezt az időt a találmány szerinti megoldásnál nem kell ahhoz az időhöz hozzáadni, amelyre a léptetéshez amúgy is szükség van. A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a viszonylag rövid mozgató rudak miatt a hátsó határoló pajzs a tömedékoldalon csak kismértékben nyúlik ki, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a biztosító szerkezet magasságban történő állításakor a hátsó határoló pajzsot a tömedék beszorítja. Célszerűen a vezetőelem, hossztengelyével a többi fámmal párhuzamos két oszlopból áll, és mindegyik oszlophoz egy-egy szán van társítva, amelyek a mindenkori oszlopot több oldalon körülfogják, és a szánok magasságállító taggal vannak összekötve. Ez a megoldás egy rendkívül stabil szerkezetet ad, amely különösen földalatti szénbánya üzemben alkalmazható igen előnyösen. Azáltal, hogy a szánok egymással mereven vannak összekötve, elmozdulásukkor egymással szinkronban mozognak, úgy, hogy helyesbítő műveletre nincs szükség. Rendkívül előnyös ilyen esetben, ha a magasságállítást egy magasságállító tag végzi. Ismét egy másik kivitelnél az oszlopokon több áttörés vagy nyílás, például furat van, amelyek mindenkor egy olyan áttöréssel, nyílással vagy furattal hozhatók (igy vonalba, amelyek a szánokban vannak kialakítva. Ezáltal a megfelelő áttöréseken vagy hasonlókon reteszelőrészek, pl. csapok dughatok át úgy, hogy a szénok mindenkor a kívánt magasságban rögzíthetők. Ismét egy más kivitelnél a tolattyúszerű szánok az oszlopok közötti távolságot áthidaló kereszt tartó révén vannak összekötve és a magasságállító tag egyik végén a kereszttartóhoz, a másik végén pedig egy ellentámaszhoz, különösen a süveggerenda-szerkezethez van csatlakoztatva. Rendkívül előnyös kivitelt ad az a megoldás, amelynél a magasságállító tag, előnyösen, váltakozva kétoldahól terhelhető fámként van kialakítva, amelynek hossztengelye párhuzamos az oszlopok hossztengelyével, míg a tömedékoldali tám az oszlopok és a szánok között van elhelyezve. A magasságállító tag kialakítható hidraulikus támként, vagy csavarorsós, vagy fogasléces megoldással, amely utóbbi fogaskerékkel kapcsolódik és a mozgató rudak csuklós csatlakozásához van társítva . Természetesen azok a megoldások : a találmány keretébe tartoznak, amelyeknél a *• ságállitó tag a szánok közötti téren halad elképzelhető, hogy a magasságállító 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
