182613. lajstromszámú szabadalom • Pajzsos bányabiztosító szerkezet
182613 a süveggerendához, a másik vége pedig a talpgerendaszerkezethez van csuklósán csatlakoztatva, közben pl. a kereszttartón halad át. Ez a kereszttartó megfelelő csavarmenettel lehet ellátva, amely a magasságállító tag által működtetett anyával kapcsolódik. A magasságállító tag behúzásával valamint kitolásával a kereszttartón át a szánok magasságban állíthatók és mindig a kívánt magasságban rögzíthetők. A következő kivitel szerinti megoldásnál az elállítás mértéke — a telepvastagságot tekintve — kétszer olyan nagy lehet, mint a szokásos mozgató rudak esetében. Ha pl. a szóban forgó pajzsos biztosító szerkezet egy adott mozgató rudazat hossz mellett csak X mértékkel állítható, akkor a mozgató rudak csatlakozásainak állításával és rögzítésével — ugyanilyen rövid mozgató rudak mellett — a bányabiztosító szerkezet 2X mértékkel vagy még ennél is többel állítható el. Egy rendkívül előnyös kivitelnél egy támot alkalmazhatunk magasságállító tagként. A szánok állítása, azaz a mozgató rudak csatlakozásainak állítása ennél a megoldásnál úgy történik, hogy miután a siiveggerenda- és a talpgerenda-szerkezet közé legalább egy, de előnyösen több támot helyeztünk el, a magasságállító tagot képező támot — természetesen a szánok egyéb rögzítéseinek előzetes oldása után — kioldjuk, aminek következtében a magasságállító tag, azaz a tám, a kereszttartón át, a szánokat a süveggerenda felé elállítja mindaddig, amíg vagy a löket ki nem merül, vagy a nyomóközeg áramlása a magasságállító tag felé megszűnik. Erre azonban csak kivételes esetekben, nem mindig van szükség. Létezik egy olyan kivitel is, amelynél a mozgató rudak csatlakozásainak állításakor, kényszervezérlésszerűen, egyben a szóban forgó bányabiztosító szerkezetet is előre léptetjük a fejtési homlok előre haladása irányában. Ezáltal a hátsó határoló pajzs esetleges kinyúlását megelőzzük. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a biztosító szerkezet perspektivikus nézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható biztosító szerkezetet ábrázolja maximálisan kitolt állapotban. A 3. ábra az 1. és 2. ábrákon látható biztosító szerkezetet mutatja fejtés közben, ahol a 2. ábrának megfelelő kitolt állapotot pont-vonallal ábrázoltuk. A 4. ábra a 3. ábra egy részletének feliilnézete. Az 5. ábra a 3. ábra egy részletének elölnézete. A 6. és 7. ábrákon a pajzsos biztosító szerkezet működésmódja látható vázlatosan. Az ábrázolt kivitelnél az 1 süveggerenda-szerkezet és a 2 talpgerenda-szerkezet között két — váltakozva kétoldalról hidraulikus folyadékkal terhelhető — 3 és 4 tám van elhelyezve. Természetesen alkalmazhatunk csak egyetlen támot, de a tárnok számát növelhetjük is. A tárnokát az 1 süveggerenda-szerkezet tel és a 2 talpgerenda-szerkezettel a szokásos módon, pl. gömbcsuklókkal, köthetjük össze. 5 Az 5 hátsó határoló pajzs csuklósán, pl. a 6 tengely útján, van az 1 süveggerenda-szerkezet tömedékoldali végével összekötve. Az 1 süveggerenda-szerkezet és a 2 talpgerenda-szerkezet, valamint az 5 hátsó határoló pajzs kialakítása, továbbá a 3 és 4 tárnok elhelvezése és kialakítása azonban tetszőleges lehet. Amint a rajzokból látható tömedékoldalról az 5 hátsó határoló pajzshoz a lemniszkátás 7 és 8 mozgató rudakból álló rúdpár van csuklósán csatlakoztatva. Az ábrázolt kivitelnél a csuklók vízszintes 9 és 10 lengőtengelyekként vannak kialakítva, amelyek így a 7 és 8 mozgató rudak függőleges mozgásait lehetővé teszik. Különösen az 1. és 2. ábrákon rendkívül jól látható, hogy tömedékoldalról az 1 süveggerenda-szerkezet és a 2 talpgerenda-szerkezet között, két, egymástól távolságban elhelyezett, és a 3 és 4 tárnokkal párhuzamos 11 és 12 oszlop van elhelyezve, amelyek az ábrázolt kivitelnél a 2 talpgerenda-szerkezettel mereven össze vannak kötve, míg az 1 süveggerenda felé szabadon kinyúlnak (2. ábra). Az oszlopok ennél a kivitelnél a hossztengelyre merőleges metszetben négyszögletesek és szekrény szerűen, azaz üreges oszlopként vannak kialakítva. A találmány keretén belül vannak azonban azok a megoldások is, amelyeknél az oszlopok keresztmetszete ettől eltérő, pl. cső alakú vagy I tartó. A 13 és 14 szánok a 11 és 12 oszlopokhoz alakilag hozzáidomulnak és az oszlopokat gyűrű alakban körülfogják. Ennek következtében a 13 és 14 szánok a 11, ill. 12 oszlopok hossztengelyére merőleges metszetben ugyancsak a mindenkori profilnak megfelelően vannak kialakítva, azaz az ábrázolt kivitelnél mind a belső, mind a külső keresztmetszetük négyszögletes. Mindkét 11 és 12 oszlopon, azok hossza mentén, több — az ábrázolt kivitelnél négy — nyílás van, míg az ábrázolás egyszerűsítése érdekében csak a rajz síkjában elöl fekvő oszlop 15, 16, 17 és 18 nyílásait, áttöréseit vagy furatait ábrázoltuk. A másik 11 oszlop nyílásai, áttörései, ill. furatai hasonló alakúak és azonos magasságban a mindenkori másik oszlop átlósan szembeniekvő nyílásaival vagy hasonlóival egy vonalba esnek. A 13 és 14 szánokban a 14, 16, 17 és 18 nyílások alakjának megfelelő alakú nyílások vagy furatok vannak kialakítva. Az ábrázolt kivitelnél minden 13 és 14 szánban két ilyen nyílás vagy furat van, amelyek közül az egyszerűség kedvéért csak a 19 és 20 nyílásokat jelöltük (1. és 2. ábrák). A másik szán nyílásai ezeknek megfelelően vannak kialakítva és az egymással átlósan szemben fekvő oldalon helyezkednek el, mindenkor azonos magasságban. Ennélfogva az ábrázolt kivitelnél minden további nélkül lehetőség van arra, hogy a 13 és 11 szánokat nyílásaikkal — a megfelelő magasságban — a 11 és 12 oszlopok 15 és 16 nyílásaival egy vonalba hozzuk, úgy hogy ezeken a nyílásokon keresztül reteszelőrészeket, pl. csapokat, lehessen átdugni. Ezáltal a 13 és 14 szánokat a mindenkor szükséges magasságban rögzíteni lehet. Természetesen a találmány nincs a rajzon ábrázolt számú nyílásra vagy áttörésre korlátozva. A nyílások számát csökkenteni vagy növelni is lehet. Elképzelhető egy olyan megoldás is, amely -6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
