182609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolo-kinazolin-származékok előállítására

182609 További formilezőszerként használható például a trimetil-ortoformiát, trietil-ortoformiát, hangyasav és dimetil-formamid egy alkalmas savkloriddal, pl. ben­­zoilkloriddal együtt. Vigyázni kell azonban arra, hogy az oldalláncban levő alkoholcsoporttal a mellékreak­­ciókat. elkerüljük. Az (V) általános képletű vegyületek szintén újak és úgy állíthatók elő, hogy valamely (VI) általános kép­letű vegyületet, a képletben X jelentése a fenti, vala­mely (VII) általános képletű, a képletben n jelentése a fenti, vegyülettel előnyösen magasabb hőmérsékle­ten, pl. 160 °C-on reagáltatunk, ezen a hőmérsékleten a reakció 3 nap alatt végbemegy. A (II) általános képletű vegyületek másik előállítási lehetősége a b) eljárás része, mely szerint valamely (VIII) általános képletű vegyületet, a képletben X jelentése a fenti, valamely (IX) általános képletű ve­gyülettel, a képletben n jelentése a fenti és Halj, vala­mint Hal2 — melyek azonosak vagy különbözőek lehetnek — jelentése egymástól függetlenül klór-, bróm- vagy jódatom, reagáltatunk. így például, amennyiben Hal a (II) általános kép­letű vegyületben klóratomot jelent, a (IX) általános képletű vegyület előnyösen egy klór-bróm-alkán, azaz Halj és Hal2 szubsztituensek közül az egyik bróm­­atomot, a másik klóratomot jelent. A reakciót előnyö­sen bázis, például nátrium-hidrid vagy kálium-karbo­nát jelenlétében hajtjuk végre. Még előnyösebb, ha a kálium-karbonátot oldószer, pl. aceton jelenlétében használjuk és visszafolyató hűtőt alkalmazunk. A (VIII) általános képletű vegyületet úgy állíthat­juk elő, hogy valamely (X) általános képletű vegyüle­tet, a képletben X jelentése a fenti, alkáli hatóanyag­gal, pl. alkálifém-hidroxiddal, így nátrium- vagy ká­­lium-hidroxiddal, előnyösen 0,5 mól nátrium-hidroxid­­dal hozzuk érintkezésbe. Az [l,2,4]triazolo[5,l-b]kinazolin-5(lH)-ont [azaz az olyan (VIII) általános képletű vegyületet, amely­ben X jelentése hidrogénatom] az irodalomban már leírták (J. Chem. Soc. Perkin II. 1979, 420), a reakció az A reakció vázlaton szemléltetett módon megy végbe. A többi (VIII) általános képletű vegyület azonban új. A (X) általános képletű vegyületek is újak és elő­állíthatok oly módon, hogy valamely (XI) általános képletű vegyületet, a képletben X jelentése a fenti, formilezőszerrel reagáltatunk. Formilezőszerként elő­nyösen használható a dimetil-formamid, valamint egy gyenge karbonsav halogenidje, például 4-nél nem ki­sebb pka értékkel rendelkező savé, így az acetil- vagy benzoil-halogenid, mint pl. a benzoil-klorid. Ebben az esetben visszafolyató hűtőt alkalmazunk a reakció ki­vitelezése során. Ha X jelentése nitrocsoport, a formi­­lezőszer előnyösen trimetil-ortoformiát. Természetesen más formilezőszerek is használhatók akkor, ha ezek nem lépnek reakcióba a molekula más részeivel. Az (I) általános képletű vegyületek savaddícíós sóit úgy kapjuk, hogy azokat savval, célszerűen annak sztöchiometrikus mennyiségével reagáltatjuk. Kívánt esetben ezeket a savaddíciós sókat a fent leírt reakció­5 val kapott bázisból közvetlenül is elérhetjük a bázis elkülönítése nélkül. A (VI) általános képletű vegyületeket a 3 755 582 sz .Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint előállított 2-alkoxi-3-mino­­kinazolin(3H)-4-on és hidrazin-hidrát egymásrahatá­­sával kaphatjuk meg. Az olyan (XI) általános képletű vegyületeket, amelyekben X jelentése nitrocsoport, úgy állíthatjuk elő, hogy előzőleg szulfonitráló eleggyel kezelt 2-klór-4-hidroxi-kinazolin-oldatot enyhe körül­mények között hidrazin-hidráttal reagáltatunk. A többi (XI) általános képletű vegyületet úgy állít­hatjuk elő, hogy a megfelelő 2-klór-4-oxo-(3H)-kina­­zolint [lásd Hess cikkében, L. Med. Chem. 11, 135, (1968)] enyhe körülmények között hidrazin-hidráttal reagáltatjuk. Az olyan (III) általános képletű vegyü­leteket, amelyekben Rj és R2 jelentése a közrezárt nitrogénatommal együtt 3—6 szénatomos cikloalkil­­csoporttal helyettesített piperazin-csoport, úgy állít­hatjuk elő, hogy a megfelelő halogénezett cikloalkánt 1-benzil-piperazinnal reagáltatjuk, majd a benzil­­csoportot célszerűen katalitikus hidrogénezéssel eltávo­lítjuk. A kiindulási anyagok előállítását a példákban kö­zöljük. Mint már az előzőekben említettük, az (I) általános képletű vegyületek értékes farmakológiai hatással ren­delkeznek. Az általunk vizsgált vegyületek hisztamin­­hatást gátló és bronchospazmolitikus tulaj donságúak. E vegyületeket asztma, bronehitisz és allergiás rend­ellenességek kezelésére lehet használni. A vegyületek farmakológiai hatását a következők­ben leírtak szerint vizsgáltuk : Farmakológiai vizsgálat A) A vegyületek hatása a hisztamin okozta hörgő­szűkületre altatott tengerimalacoknál 300—400 g-os hím tengerimalacokat egy éjszakán át tartó éheztetés után uretán i. p. adagolásával (0,7 ml/100 g) elaltattunk. Az előkészítést a Konsett és Rossler által leírt módszer szerint végeztük, minden állatot elláttunk egy 4—6 ml lökettérfogatú dugattyús légszivattyúval. A percenkénti löketszám 80 volt, ez­által biztosítottuk a 7,5 cm vízoszlop nyomású tüdő­felfújást. A vérnyomást a jobb nyaki ütőérbe helyezett tű segítségével mértük. A tűt egy Statham típusú vér­nyomás jelátalakítóhoz kapcsoltuk és a jelet Devices M2 típusú regisztráló segítségével regisztráltuk. A hatóanyagokat a bal oldali nyaki vénába fecsken­deztük be és 0,1 ml 0,95%-os desztillált vizes NaCl­­oldattal beöblítettük. A vizsgálandó vegyületet köz­vetlenül a hisztamin beadása előtt adtuk be. A légzés­ben bekövetkező változásokat egy különbségképző jelátalakítón keresztül SE 905 típusú transzduktor/ konverterre kapcsoltuk, majd egy Devices M2 típusú kijelzőberendezéssel regisztráltuk. [Irodalom : Kon-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom