182604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillinészterek előállítására
182604 majd az elegyet fénytől védve szobahőmérsékleten 24 óra hosszat keverjük. A kicsapódó nátriumkloridot szűréssel eltávolítjuk, 2x1 ml acetonnal mossuk, majd a szúrletet vákuumban bepároljuk. A kapott olajos maradékot 20 ml etilacetátban újra feloldjuk. A keletkező oldatot 10—10 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, majd csökkentett nyomáson 5 ml-re bepároljuk. A koncentrátumot szilikagél oszlopon kromatografáljuk, eluálószerként petroléter és etilacetát 9 : 1 arányú elegyét alkalmazva. A tiszta cím szerinti vegyületet tartalmazó frakciókat (vékonyréteg kromatográfiás vizsgálattal ellenőrizve) egyesítjük, majd vákuumban bepároljuk. Világos sárga olajként a cím szerinti vegyületet kapjuk. Hozam: 56%. Az MMR-spektrum vizsgálatakor az alábbi értékeket kapjuk: S = 1,55 (s, 3H; 2-CH3), 1,69 (s, 3H; 2-CH3), 4,50 (s, 1H; 3-H), 5,34 és 5,57 (2d, J = 4Hz, 2H; 5-H és 6-H), és 5,97 (ABq, J = 5Hz, 2H; OCH2I) ppm. Belső összehasonlító anyagként tetrametilszilánt alkalmazunk. 17 17/a példa 1.1- dioxo-6(Ü-(2,6-dimetoxibenzamido)-penicillánsavklórmetil-észter 1,8 ml (18 mmól) klórmetil-klórszulfátot adunk szobahőmérsékleten mintegy 20 perc alatt az alábbi elegyhez : 6,2 g (15 mmól) l,l-dioxo-6ß-(2,6-dimet iloxibenzamido)-penicillánsav (metilcillin-szulfon), 8,7 g (87 mmól) káliumhidrogénkarbonát, 0,51 g (1,5 mmól) tetrabutil-ammónium-hidrogén-szulfát, 15 ml víz és 15 ml diklórmetán. Az elegyet 15 percig keverjük, majd a szerves fázist elkülönítjük, szárítjuk, vákuumban bepároljuk. A kapott olajos maradékot 96%-os etanolból kristályosítjuk. A cím szerinti vegyületet színtelen kristályok formájában kapjuk. Olvadáspont : 154—155 °C (bomlás) [a]o : +195° (c = 1 kloroform). Hozam: 75%. 18/a példa 1.1- dioxo-6(3-(2,6-dimetiloxi-benzamido)-penicillánsav-jódmetíl-észter 3 3 g (20 mmól) nátriumjodidot adunk 2,31 g (5 mmól) 1.1- dioxo-6ß-(2,6-dimetoxi-benzamido)-penicilMnsavklórmetil-észtemek 10 ml acetonnal készült oldatához, majd az elegyet egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Víz hozzáadásával a cím szerinti vegyületet lecsapjuk, szűréssel a kapott kristályokat elkülönítjük, vákuumban szárítjuk. Olvadáspont : 153—156 °C. (bomlás) Hozam: 80%. A kapott anyagot aceton és 96%-os etanol elegyében oldjuk, az acetont vákuumban ledesztilláljuk, majd a kapott anyagot átkristályosítjuk. A műveletet megismételve az olvadáspont 169—170 °C (bomlás); [a]“ : +197° (c = 1, kloroform). 1.1- dioxo-6a-k]órpenicillánsav-klórmetil-észter A 15/a példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként l,l-dioxo-6aklórpenicillánsav-káliumsót alkalmazunk. A cím szerinti vegyületet éter és di-izopropil-éter elegyéből színtelen kristályok formájában kapjuk. Olvadáspont: 111—113 °C; (a]p° : +210° (c = 0,5 kloroform). Hozam: 76%,. 20/a példa 1.1- dioxo-6oc-klórpenicillánsav-jódmetil-észter A 16/a példában leírtak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 1,1-dioxo- 6a-klórpenicillánsav-klórmetilésztert alkalmazunk. A cím szerinti vegyületet színtelen hab formájában kapjuk. Az MMR-spektrum (CDC13) : 8 = 1,49 (s, 3H; 2-CH*), 1,62 (s, 3H; 2-CH3), 4,41 (s, 1H; 3-H),4,66 és 5,16 (2d, J = 1,5 Hz, 2H; 5-H és 6-H), és 6,01 (ABq, J = 5Hz, 2H; OCH.,1) ppm. Belső összehasonlító anyagként tetrametilszilánt alkalmazunk. Hozam: 94%,. 21/a példa 1.1- dioxo-6a-brómpenicíllánsav-klórnietil-észter A 15/a példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként l,l-dioxo-6abrómpenicillánsav-káliumsót alkalmazunk. A cím szerinti vegyületet színtelen kristályok formájában kapjuk. Olvadáspont. 92—93 °C; (a 1% : +185° (c = 0,5, kloroform). Hozam: 72%,. 22/a példa 1.1- dioxo-6a-brómpenicillánsav-jódmetil-észter A 16/a példában leírtak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 1,1-dioxo- 6a-brómpenicillánsav-klórmetil-észtert alkalmazunk. A cím szerinti vegyületet színtelen hab formájában kapjuk. A kapott anyagot nem sikerült kristályosítani. Az MMR-spektrum (CDC13) : S = 1,49 (s, 3H; 2-CH3), 1,63 (s, 3H ; 2-CH3), 4,41 (s, 1H; 3-H), 4,70 és 5,16 (2d, J = 1,5 Hz, 2H; 5-H és 6-H), és 6,01 (ABq, J = 5Hz, 2H; OCH2I) ppm. Belső összehasonlító anyagként tetrametilszilánt alkalmazunk. Hozam: 94%,. 18 19/a példa 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10