182604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillinészterek előállítására

182604 Az állat- és humánkísérletek egyaránt azt tanúsít­ják, hogy a találmány szerinti vegyiiletek jól felszívód­nak a gasztro-intesztinális traktusból. A felszívódás alatt és azt követően hidrolizálnak, ekkor ekvimoláris mennyiségben szabadul fel a két komponens: a peni­cillin és a ß-laktamaz inhibitor. Ekkor a két kompo­nens mind a vérben, mind a szövetekben magas kon­centrációban jelenik meg. A penicillin vegyiiletek ily módon a ß-laktamäz inaktiváló hatása ellen védelmet nyernek. Az ín vivo felszívódást és hidrolízist humán kísérle­5 tekkel támasztottuk alá. A találmány szerinti vegyii­­leteket orálisan adtuk be. A kísérletekhez 6-(I)-a­­amino-a-fenilacetamido)-penicillánsav-l,l-dioxo­­penicillanoil-oximetilészter sósavas sóját használtuk. 5 E vegyületet a továbbiakban VD—1827 megjelöléssel említjük. Összehasonlításképpen az önkéntes vizsgálati személyek azonos csoportjának ekvimoláris mennyi­ségben orálisan ampicillin-pro-készítményt : pivampi­­cillint és 1,1-dioxo-penieillánsav-káliumsót adtunk. 10 A vizsgálatok eredményét az 1. és 2. táblázat foglalja össze. 6 1. táblázat Ampicillin orális beadása után (éhgyomorra) mért szérumkoncentráció és a vizeletvizsgálat eredménye' A) 125 mg pivampicillin szabad bázis formájában; tabletta B) 170 mg VT)—1827* HOl (megfelel 125 mg pivampicillin szabad bázisnak; vizes oldat Vizsgált szemé­lyek 0,25 Szérumkoncentráció ij.g/ml A beadást követő órák száma 0,5 1 2 Vizelet kiválasztódás (a dózis %-ában kifej.) 4 0—6 0—24 A B A B A B A B A B A B A B OK 0,22 1,6 2,2 2,1 3,7 1,8 1,2 0,48 0,13 0,09 78 57 79 58 MK- 0,03 2,7 U 3,3 3,7 1,7 1,5 0,52 0,17 0,06 76 60 76 61 FJ 0,13 1,2 2,3 3,3 2,3 2,4 1,1 0,52 0,17 0,09 50 65 52 66 MM 0,34 1,9 3,1 2,9 3,7 2,3 1,7 0,63 0,27 0,13 — 54 — 57 LA 1,7 1,4 3,1 4,0 3,4 2,6 1.2 1,0 0,23 0,25 64 66 66 70 Át lag : (0,48) 1,76 2,36 3,12 3,36 2,16 1,34 0,63 0,19 0,12 67 60 68 62 * VI)...1827 = 6-(I)-a-amino-ír-fenilaeetamido)-penicillánsav-l,l-dioxopenieillánoiloximetil-észter 2. táblázat A vizelet vizsgálat eredménye az A és B vizsgálati anyag orális beadása után (éhgyomorra) Az 1,1-dioxo-penicillánsav vizeletben történő ki­választódását 0—6 óra eltelte után mértük. A: 73 mg 1,1-dioxo-penicillánsav-káliumsó vizes oldatban (amely megfelel 63 mg 1,1-dioxid-penicillán­­savnak) ; B: 170 mg VD—1827 HC1 só vizes oldatban (meg­felel 63 mg 1,1-dioxo-penicillánsavnak) ; Vizsgált Vizelet-kiválasztódás személyek (a dózis %-ában kifejezve) A B GK 2,5 60 MK 4,0 76 FJ 9,5 77 MM 5,5 63 LA 4,5 79 Átlag: 5,2 71 Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a VD—1827-t orá­lisan beadva olyan ampicillin szérumszintet kapunk, mint ekvimoláris mennyiségű pivampicillin esetében. 40 Az 1. táblázatból kitűnik továbbá az is, hogy a VD— 1827 beadását követően az ampicillin vizeletben való megjelenése hasonló a pivampicillin beadása esetében mért értékekkel. A 2. táblázatban feltüntetett adatok szerint mind- 45 össze 5,2% 1,1-dioxo-penicillánsav választódik ki a vizelettel a megfelelő káliumsó orális beadását köve­tően. Ezzel szemben ekvimoláris mennyiségű VD— 1827-et beadva 71%-os mennyiségben jelentkezik az 1,1-dioxo-penicillánsav a vizeletben, ami a VD-1827 50 kiváló orális felszívódását igazolja. A találmány szerinti vegyületeket alkalmazva a szó­ban forgó penicillin-származékok antibakteriális spekt­ruma nagy mértékben kiterjeszthető és a vegyiiletek B-laktamázt termelő törzsekkel szemben is eredmé- 55 nyesen alkalmazhatók. Mint fentiekben említettük, a 3-laktamázt termelő törzsek mind nagyobb gyakori­sággal fordulnak elő és a klinikai kezelés tekintetében komoly problémát okoznak. Ezért a találmány szerinti vegyiiletek igen jelentősek. 60 A találmány szerinti vegyiiletek terápiás szenvpont-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom