182593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyezett gázok és/vagy gőzök vagy levegő tisztítására
3 lazovà 4 A találmány tárgya eljárás szennyezett gázok és/ vagy gőzök vagy levegő tisztítására. A megoldás során technológiai berendezésekből távozó gázok és/vagy gőzök, vagy elszívott üzemi levegő vízben oldódó és aerob mikroorganizmusok által tápanyagforrásként hasznosítható, gyúlékony és/vagy egészségügyi szempontból mérgező, szerves vegyületeit távolítjuk el. A ti 'álmány szerint úgy járunk el, hogy egy gázmosóberendezésbe áramló vízbe — a gáz szerves szennyező anyagainak biológiai lebontására adaptált és/vagy adaptálható — eleven iszapot juttatunk, miközben a tisztítandó gázt a gázmosóberendezésbe folyamatosan áramoltatjuk, a mosófolyadékot egy levegőztetett utóreaktor térbe vezetjük, ahol a lebontást — az aerob biológiai folyamatok önmagában ismert feltételei mellett folytatjuk, majd az utóreaktorból kikerülő mosófolyadékot — szükség esetén a képződő pelyhes iszaptömeg fölöslegének ismert fizikai műveletekkel történő leválasztása után — a gázmosóberendezésbe visszavezetjük. Ismeretes, hogy a vegyiparban — de gyakran az egyéb iparágak technológiai folyamataiban is — igen lényeges munka és környezetvédelmi feladatot jelent, a készülékekből távozó és/vagy a munkaterek védelmében elszívott levegő szerves vegyületeinek minél hatékonyabb leválasztása, hogy ezzel a légkör szenynyeződését megelőzzük. (Vegyipari szennyvizek és levegőszennyezés. 6. évfolyam, 2. sz. 78—90. o. Budapest, 1973). A környezetre káros légszennyezések gyakoriságának és változatos típusainak megfelelően különböző műszaki megoldások ismeretesek a szennyezőanyagok eltávolítására. [Vegyipari szennyvizek és levegőszenynyezés. 3. évf. 3. sz. 32—41. o. Budapest, (1970); Chemie Ingenieur Technik, 45.k. 1. sz. 21. o. (1973); Ifedi, O.N. : Screening study 'to development background information and determine the significance of air contaminant emissions from pesticide plants. Environmental protect ion Agency Office of Pesticide Programs Strategies Studies Unit. National Technical Information Service Washington, (1975).] Az ismert megoldások között égetés, katalitikus oxidáció, szűrés, adszorpció, abszorpció vízzel vagy szerves oldószerekkel, kémiai leválasztás például savas, bázikus és/vagy oxidáló reagensekkel szerepel. Gyakran alkalmaznak vizes mosást. A szennyezett gázok vizes mosása általában akkor végezhető eredményesen, ha az eltávolítandó szennyezések vízben oldódnak, és a vizesfázissal egyensúlyban levő gázfázis szennyezőanyagkoncentrációja, a Légszennyezési Előírásokban rögzített határértékek alá csökken. Ismeretes, hogy’ a kilépő gázban visszamaradó szeny7- nyezőanyag koncentrációja többek között a mosóvíz mennyiségének, a sorba kapcsolt és célszerűen ellenáramban működtetett egységek számának növelésével, vagy az anyagátadási jellemzők javításával csökkenthető. [V. M. Ramm: Abszorpciós eljárások a vegyiparban, Budapest (1953); R. E. Treybal: Diffúziós vegyipari műveletek. Budapest (1961); 163343. sz. magyar szabadalmi leírás.] Amennyiben a gázok mosásánál például savas vagy7 lúgos karakterű szennyezőanyagok eltávolítása a feladat, úgy a mosóvízbe lúg (pl. ecetsavnál) vagy sav (pl. etanolamin esetében) adagolásával növelhető az abszorbeáló folyadék kapacitása, és a gáztisztítás hatásfoka. A vizes mosás hatékonyságának növelésére ismert módszerek azonban, számos üzemeltetési és környezetvédelmi problémát is jelentenek. A mosóvíz menynyűségének növelése például szemben áll, az egyre fokozottabban jelentkező víztakarékossági törekvésekkel. A sóképzés útján ható savas vagy7 lúgos mosófoly’adékok abszorpciós kapacitása nagy’obb ugy7an bizonyos szerves vegyúiletek leválasztásánál mint a tiszta vízé, viszont számos hátrányt is jelentenek. A vegyszerigény7 és a korróziós szempontokon túlmenően ugyanis nehézséget jelent a tömény oldatok elhelyezése, amennyiben azok a gyártástechnológiában vagy regenerációs úton nem hasznosíthatók. Megjegyezzük azonban, hogy az utóbbi esetben rendszerint másodlagos szennyezésként magas sótartalmú oldatok kerülnek kanalizálásra, amelyek környezetvédelmi szempontból szintén nem kívánatosak. A találmány legfontosabb célkitűzése az, hogy7 olyan eljárást szolgáltasson a technológiai berendezésekből távozó gázok és/vagy7 gőzök, adott esetben a munkaterek szennyezettségének megelőzése érdekében elszivott üzemi levegő, vízben oldódó és aerob mikroorganizmusok által tápany7agforrásként hasznosítható szerves vegyületeinek leválasztására, amely recirkulációs vízfelhasználás mellett, időben állandó hatásfokot biztosít, vagyis feldúsulás nem következhet be. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az eleven, vagy aktivált iszapot tartalmazó mosófolyadék tisztítási hatásfoka kedvezőbb, mint az azonos körülmények között alkalmazott tiszta vizes mosófolyadéké. \ találmány’ szerint úgy7 járunk el, hogy a tisztítandó gázt, amely7 szerves szennyezésként vízben oldódó és biológiailag bontható vegyületet, illetve vegyületeket, mint például metanol, etanol, hangy’asav, ecetsa\, metilacetát, etilaeetát, aceton, metil-etilketon, monoetanolamin, formaldehid, fenol, xilenol, krezol stb. tartalmaz, adaptált mikroorganizmusokkal beoltott vizes mosófoly’adékkal, mosótoronyban érintkeztetjük. Erre a célra a kommunális szennyvízből képződő, a szennyvíztisztító vagy7 ülepítő medencékből nyerhető akt'v vagy7 eleven iszapot alkalmazhatjuk. Az aktív iszap mikroszkópi vizsgálata azt mutatta, hogy kolloidtömegből áll, amely végtelen mennyiségű mikroorganizmussal van benépesítve. A mikrobiológiai elemzések kimutatták, hogy az aktív iszapban igen sok baktérium van. Egy gramm száraz iszapban számuk 1013 értéket ér el. A faj megoszlás szintén jelentős és az iszap igen sokféle mikroorganizmust tartalmaz. Még az oly7an igényes organizmusokból is, mint a nitrifikáló baktériumok, 1 grammban mintegy 30 millió található. Az aktív iszap adott esetben közvetlenül felhasználható a találmány’ szerinti megoldásnál vagy a szeny-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
