182580. lajstromszámú szabadalom • Automatikus berendezés gépek műszaki diagnosztizálásához
182 580 bemenetével van összekötve. A 63 kapcsoló bemenetelre ugyanakkor 80, 81 és 82 erősítők 77, 78, illetve 79 kimenetei vannak kötve, a 80, 81, 82 erősítők bemenetéi pedig egyúttal a 41 egység 46, 47 és 48 bemenetéit képezik. A motor fordulatszámát szabályozó 59 egységnek 83 impulzusidőtartam-formálója van (2. ábra), amelynek bemenete egyben az 59 egység bemenete is, és a 2ß szinkronizáló egység 44 kimenetéhez van kötve (é. 2. ábrán nincs feltüntetve), kimenete pedig logikai 85 ÉS-kaptt =84 bemenetelével van összekötve. A logikai 85 ÉS-kapu másik 86 bemenetére 87 alapfrekvenciagenerátor van csatlakoztatva, amelynek bemenete egyúttal a motor fordulatszámát szabályozó 59 egység bemenete is, és amely a (2. ábrán nem látható) 10 vezérlőegység 9 kimenetéhez van csatlakoztatva. A logikai 85 ÉS-kapu kimenete 89 bináris számláló 88 számláló bemenetére van csatlakoztatva, és ez utóbbinak egyik kimenete a szabályozási eltérés előjelét meghatározó 91 kapcsolás 90 bemenetéve} van összekötve. Az ismertetett kiviteli példánál a szabályozási eltérés előjelét meghatározó 91 kapcsolás az ismert módon van kivitelezve (lásd pl. a GB—PS 1309711 sz. szabadalmi leírást). A 91 kapcsolás 92, 93 kimenetei a 94, 95 szelepek első bemenetéivel vannak összekötve, ezek második bemeneteire a 97 szabályozójel-generátor 96 bemenete van csatlakoztatva. A 94, 95 szelepek kimenesei képezik egyben az 59 egység kimenetét is. Az 59 egységben a szabályozási eltérés nagyságának meghatározására további 98 kapcsolás van, amelynek 99 bemenete a 89 bináris számláló második kimenetére, 100 kimenete pedig a 97 szabályozójel-generátor bemenetére van csatlakoztatva. Az ismertetett kiviteli példánál a szabályozási eltérést meghatározó 98 kapcsolás megoldása ugyanolyan, mint a 91 kapcsolásé. Az üzemanyagfogyasztást jelző 55 adóként és 75 mérőegységként széles körben ismert berendezéseket alkalmaztunk, amelyek például a P. P. Kremlewsky: „Átfolyásmérők és mennyiségszámlálók” (Moszkva, 1975.) c. könyvben ismertetett berendezésekhez hasonlóak. A találmány szerihti berendezés működtetésének jobb megértése érdekében az egységek kimenetein megjelenő jeleket a 3. ábrán diagram formájában ábrázoltuk, ahol az abszcisszákon a motor tengelyének elfordulási szögét, az ordinátákon pedig a logikai feszültségszinteket tüntettük fel. A 3.a, 3.b ábrákon a szöghelyzetet jelző 33, 34 adók kimenetein megjelenő jel; a 3.c ábrán a gyújtási időpontot jelző 35 adó kimenetének jele; a 3.d ábrán a 28 szinkronizáló egység 42 kimenetén levő jel; a 3.e ábrán a 28 szinkronizáló egység 43 kimenetén levő jel ; a 3.f ábrán a motor égésterében uralkodó nyomás jele; és végül a 3.g ábrán a gyújtási feszültség diagramja látható. Az alábbiakban a gépjárművek műszaki állapotának diagnosztizálására való automatikus berendezés alkalmazására ismertetünk konkrét példát. A találmány szerinti berendezés működés módja a következő. Az 1 (1. ábra) és 5 vibrációs adókról a 2, 6 g 6 erősítőkön keresztül a 4 kapcsolási egység 3 és 7 bemeneteire a vibrációs gyorsulással arányos feszültséget vezetünk. A 4 kapcsolási egység 8 bemenetére a 10 vezérlőegység 9 kimenetéről érkezik vezérlőkód. Ez a vezérlőkód engedélyezi a jel útját az 1, 5 adók kimeneteiről a 4 kapcsolási egység bemenete felé. A 4 kapcsolási egység kimenetéről a vibrációs gyorsulási jelet a 13 vektoranalizátor bemenetére adjuk. A 13 vektoranalizátor másik bemenetére a motor, illetve az erőátviteli tengely elfordulási szögét jelző kód érkezik. A 13 vektoranalizátorban számítjuk ki a vibrációs vektor pillanatnyi amplitúdó értékét és szöghelyzetét, a vezérlendő szerelési egység koordinátáiban. A 13 vektoranalizátor 16 kimenetéről a vibrációs vektor amplitúdójával arányos feszültséget a második 15 kapcso-. lási egység bemenetére vezetjük. A 13 vektoranalizátor 17 kimenetéről a második 15 kapcsolási egység bemenetére a vibrációs vektor szöghelyzetét jelző kód megy. A 4 kapcsolási egység 11 kimenetéről a 12 szűrő bemenetére az 1, illetve az 5 adó vibrációs gyorsulási ideje érkezik. A 12 szűrő 25 bemenetére olyan kód érkezik, amely a 12 szűrő amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját meghatározza. A feldolgozott jel a 12 szűrő 18 kimenetéről a második 15 kapcsolási egység bemenetére kerül. A második 15 kapcsolási egység 39 bemenetére a 28 szinkronizáló egység 38 kimenetéről a motor-, illetve az erőátviteli tengely elfordulási szögét jelző kódot adjuk. A 10 vezérlőegység 9 kimenetéről a második 15 kapcsolási egység 26 bemenetére érkező vezérlőkód hatására a 15 kapcsolási egység kimeneteire vagy a 13 vektoranalizátor, vagy pedig a 12 szűrő és a 28 szinkronizáló egység kimenetének jelei kerülnek. A második 15 kapcsolási egység 19 kimenetéről a 21 jelközlő egység bemenetére vibrációs jel, továbbá a 15 kapcsolási egység 20 kimenetéről a vibrációs vektor szögét jelző kód, illetve a motor tengelyének elfordulási szögét jelző kód kerül. A 21 jelközlő egységben képezzük a szögértékhez tartozó vibrációsamplitúdó középértékét. A középértékképzés üzemét a 10 vezérlőegység 9 kimenetéről a 21 jelközlő egység 27 bemenetére érkező kód határozza meg. A középértékképzés eredményét a 21 jelközlő egység kimenetéről a 22 számláló 23 bemenetére adjuk. Ezt a 10 vezérlőegység 9 kimenetéről a 21 jelközlő egység 27 bemenetére adott parancs váltja ki. A 28 szinkronizáló egység 38 kimenetéről a 22 számláló 40 bemenetére a motor-, illetve az erőátviteli tengely elfordulási szögét jelző kód érkezik. A 22 számlálóba beadott adatokat (a középértékképzés eredményét, az üzemi paraméterek számkódjait, a motor, ill. erőátviteli tengely elfordulási szögét jelző kódot) megfelelő program szerint tároljuk és dolgozzuk fel, és az eredményt számjegy-nyomtatóval adjuk ki, és ez adja a gépjármű műszaki állapotának értékelését és üzemi adatait. A szöghelyzetet jelző 33 adóból a 28 szinkronizáló egység 29 bemenetére két Ux és U2 impulzust (3.a és b. ábrák) adunk. Itt az impulzus azt jelzi, hogy a 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
