182577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergot-alkaloidokat tartalmazó biológiailag fokozottan hasznosítható gyógyszerkészítmények előállítására

9 182 577 10 3. példa Bevonatos tabletták szilárd oldat alakjában levő magokkal 1 literes göinblombikba 15 g dihidroergotoxin­­metánszulfonátot, 1,05 g Solnlan C 24-et, 33,95 g, 25 000 átlagos molekulasúlyú polivinilpirrolidont és 250 ml metanolt viszünk be. A lombikot forgó desztil­láló készülékre kapcsoljuk, és 60°-os fürdőhőmérsék­leten addig forgatjuk, amíg a lombik tartalma a 60°-ot el nem éri. Ekkorra víztiszta oldatot kapunk. A fürdő hőmérsékletét továbbra is 60°-on tartjuk, és az oldószert ezen a hőmérsékleten és csökkentett nyomáson addig desztilláljuk, amíg a maradék szirup­­sűrűségűvé nem válik. A maradékot bepárló tálba öntjük, 2 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagy­juk, mire a termék megszilárdul. A szilárd maradékot 30°-os vákuumkamrában 1 Torr nyomáson 12 óra hosszat szárítjuk, finom porrá őröljük, és ismét szárítjuk. Az így kapott szilárd oldat 26,8 g-ját a következő segédanyagokkal keverjük össze: szilíciumdioxid (Aerosil 200, Degussa) 1,0 g térhálósított polivinilpirrolidon 8,0 g kukoricakeményítő 20,0 g talkum 30,0 g Solulan C—24 30,0 g cellulóz granulátum (Elcema G 250) 42,0 g tejcukor 122,0 g és a keverék homogénné válása után, szokásos módon, 140,0 mg súlyú 10-—32 Newton keménységű tabletta­magokká sajtoljuk. Az így kapott magokra ezután az 1. példa eljárása szerint a következő összetételű oldatot porlásztjuk: cellulózacetát-ftalát (CAP) 90,0 g di-n-butilftalát 22,5 g aceton 240,0 g etanol 21,0 g diklórmetán 526,5 g 900,0 g addig, hogy a magok egyenként körülbelül 10 mg cel­­lulózacetát-ftalát/di-n-butilftalát keverékkel legyenek bevonva. Az így kapott bevonatos tabletták ellenállóak a gyomornedvvel szemben, mivel a magok 1,2 pH-jú mesterséges gyomornedvben 1 óra hosszat tartó keze­lés után sértetlenek maradnak. A szétesés időtartama 5,5 pH-jú mesterséges bélnedvben 1 óránál hosszabb; 6,0 pH-nál 23—28 perc és 6,8 pH-nál 12—16 perc. 5 4. példa A 3. példa szerint járunk el, de a tablettamagokra 10 140 mg olyan oldatot poriasztunk, amely 616 g etanol és 616 g aceton elegyében oldva 140,0 g hidroxipropil­­metilcellulóz-ftalátot (HP 50) és 28 g di-n-butilftalátot tartalmaz. A magokra addig porlásztjuk a bevonó­­elegyet, hogy magonként 9 mg 10:2 arányú hidroxi- 15 propil-metilcellulózftálát és di-n-butilftalát bevonatot juttassunk. 5. példa 20 A 3. példa szerint eljárva, 4 g dihidroergotoxin­­metán-szulfonát, 0,3 g Solulan 16 és 9,1 g 2000 átlagos molekulasúlyú polivinilpirrolidonból álló szilárd olda­tot állítunk elő. 25 Ezt az oldatot ezután a következő anyagokkal ke­verjük össze: szilíciumdioxid 0,5 g polivinilpirrolidon (átlagos molekulasúlya 2000) 4,0 g kukoricakeményítő 10,0 g talkum 15,0 g Solulan 16 15,0 g cellulózpor (Elcema G 250) 21,0 g tejcukor 61,1 g és a kapott keveréket 140,0 mg súlyú tablettákká saj­toljuk. Az így előállított tablettamagokra a 4. példával analóg módon addig poriasztunk bevonóelegyet, hogy minden mag körülbelül 10 mg vagy 15 mg hidroxi- 40 propil-metilcellulóz-ftalát és di-n-butilftalát eleggyel legyen bevonva. A 6—13. példák szerint előállított tablettákat az előbbi példákban leírt eljárással analóg módon az I. táblázatban felsorolt adatok alapján állítjuk elő. 45 Az Ib és Ic anyagok (lásd a táblázatot) használata esetén a tablettamagok szilárd oldat alakjában vannak. I. táblázat Példa 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. la. dihidroergotoxin-mezilât 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 dihidroergotoxin-mezilât 6,0 6,0 Ib. Solulan C—24 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 le. polivinilpirrolidon 9,1 9,1 9,1 9,1 9,1 13,5 II. Solulan C—24 15,0 15,0 31,7 7,3 23,7 15,3 22,9 22,5 szilíciumdioxid 2,4 2,4 0,5 0,5 0,5 0,5 3,6 3,6 kukoricakeményítő 24,0 24,0 10,0 10,0 10,0 10,0 36,0 36,0 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom