182574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biszazovegyületek 1:2 fémkomplexeinek előállítására
182 574 letek — ezekben a képletekben A és B3 a fenti jelentésű, M2 kobaltatomot vagy — előnyösen — krómatomot és Q2 —N = N—Bj általános képletű csoportot vagy — ha B1 (bx) vagy (b2) általános képletű csoport, Q2 —NHCOCHg csoportot is jelenthet, és mindkét —A— azonos jelentésű; ha Q2 —X = N—Bx általános képletű csoport, akkor mindkét Bj azonos jelentésű. Különösen előnyösek azok az 1:2 fémkomplexek, amelyek szabad sav alakjukban — M' hidrogénatom — az (Ic') és elsősorban az (Ic") általános képletnek felelnek meg; ezekben a képletekben A a már megadott; Bj (bt) általános képletű csoportot és Q2 (d) általános képletű csoportot vagy —NHCOCH3 csoportot jelent. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen alkálifémsóik, elsősorban nátrium- és/vagy káliumsóik alakjában állítjuk elő. Az (la) általános képletű diazovegyületek úgy állíthatók elő, hogy valamilyen (II) általános képletű vegyületet — ebben a képletben X" hidroxilcsoportot vagy hidroxilcsoporttá átalakítható szubsztituenst jelent, M' a fenti jelentésű — diazotálunk, és valamilyen (III) általános képletű kapcsoló komponenssel összekapcsoljuk vagy valamilyen (IV) általános képletű aminból készült diazovegyületet valamilyen (V) általános képletű kapcsoló komponenssel a 2-helyzetben összekapcsolunk, és ha X" hidroxilcsoporttá átalakítható szubsztituenst jelent, ezt hidroxilcsoporttá átalakítjuk. A (II) általános képletű vegyületek úgy állíthatók elő, hogy valamilyen (IV) általános képletű vegyületből készült diazovegyületet valamilyen (VI) általános képletű vegyülettel a 2-helyzetben összekapcsolunk. Az (V) általános képletű vegyületek úgy állíthatók elő, hogy valamilyen (VI) általános képletű aminból készült diazovegyületet enyhe savas körülmények között egy megfelelő, (III) általános képletű kapcsoló komponenssel összekapcsolunk. Az (Ib) általános képletű monoazovegyületek úgy állíthatók elő, hogy valamilyen (II) általános képletű vegyületet egy R3—OH általános képletű sav funkciós származékával, például halogenidjével, előnyösen kloridjával vagy célszerűen anhidridjével acilezünk, vagy valamilyen (IV) általános képletű aminból készült diazovegyületet valamilyen (VII) általános képletű kapcsoló komponenssel a 2-helyzetben összekapcsolunk, és ha X" hidroxilcsoporttá átalakítható szubsztituenst jelent, ezt hidroxilcsoporttá átalakítjuk. Az (I) általános képletű 1:2 fémkomplexek a következő módon állíthatók elő : a) valamilyen (la) általános képletű vegyületet és adott esetben valamilyen (Ib) általános képletű vegyületet — vagy ezek elegyét — a megfelelő fémvegyülettel legfeljebb 10 pH-értéken, melegítés közben reagáltatva 1:2 fémkomplexszé alakítunk, és előnyösen x mól (la) általános képletű vegyületre vonatkoztatva (2—x) mól (Ib) általános képletű vegyületet használunk — x értéke 0,6—2, előnyösen 0,7—2, elsősorban 1—2 —; vagy b) valamilyen (VIII) általános képletű 1:2 fém5 komplex vegyület mono-, illetve biszdiazovegyületét — a képletben R hidrogénatomot jelent, vagy azonos R3 fenti jelentésével — vagy ilyen vegyületek elegyét legalább egy (III) általános képletű vegyülettel, legfeljebb 30 °C-on, 3—12 pH-tartományban reagáltatva összekapcsolunk, és ha R jelentése azonos R3 jelentésével, B az előzőkben meghatározott (bx) vagy (b2) általános képletű csoport . A (VIII) általános képletű vegyületek előnyösen x mól (II) általános képletű vegyület — ebben a képletben X" hidroxil- vagy karboxilcsoportot jelent —, és előnyösen (2—x) mól (Ib) általános képletű vegyület megfelelő fémvegyülettel 1:2 fémkomplex vegyületté való átalakításával állíthatók elő. A (II), (IV), (VI) és (VIII) általános képletű vegyületek diazotálását ismert módon végezhetjük. A (II), (VI) és (VIII) általános képletű aminokból készült diazovegyületeknek a (III) általános képletű vegyületekkel való kapcsolását szintén ismert módon végezzük, és a (II) és (VIII) általános képletű aminokból készült diazovegyületek esetén gyengén savas, illetve bázisos közegben dolgozhatunk, a kapcsoló komponensek jellegétől függően. Az (V), (VI) és (VII) általános képletű vegyületek kapcsolását célszerűen alkálikus körülmények között végezzük, szükség esetén reakciógyorsító jelenlétében. A kapcsolások során a megfelelő vegyületek elegyeit is előállíthatjuk; például, ha olyan (III) általános képletű kapcsoló komponenst használunk, amellyel a kapcsolás különböző helyzetekben történhet, és így izomerek elegyét kapjuk, vagy elegy képződése akkor is bekövetkezhet, ha különböző diazovegyületek és/ vagy kapcsoló komponensek elegyét egyidejűleg használjuk, és így szintén a vegyületek elegyét kapjuk. Ha X" hidroxilcsoporttá átalakítható szubsztituens, ez például kevés szénatomos alkoxicsoport, így 1—4 szénatomos alkoxicsoport , előnyösen metoxicsoport — amely a fématom bevitele előtt vagy előnyösen során elszappanosítható —, vagy halogénatom, előnyösen klóratom lehet; a hidroxilcsoporttá való átalakítás ismert módon végezhető. A fématom bevitelét ismert módon hajtjuk végre, a szokásos fémvegyületekkel, például kobalt-formiáttal,-acetúttal szulfáttal vagy -kloriddal, kobalt-trikloridda! vagy -acetáttal,króm-trikloriddal, króm-fluoriddal, króm-szulfáttal, króm-formiáttal, króm-acetáttal, kálium-króm-szulfáttal, ammónium-króm-szulfáttal és adott esetben redukálószer, például glükóz vagy nátrium-vagy kálium-kromát, illetve -bikromát jelenlétében. Az 1:2 kobalt-komplexek előállítására előnyösen 60 és 100° C között dolgozunk, és a célszerű pH-érték 4 és 10 között lehet. Az 1:2 krómkomplexek előállítása analóg módon történhet, de a pH-érték 2 és 10 között változhat. Adott esetben szerves oldószer jelenlétében dolgozhatunk; szerves oldószerként előnyösen 100 °C felett forró, vízzel elegyedő olyan oldószer jöhet számításba, amelyben az azoszínezékek és a fémsók oldhatók, például glikol, éteralkohol vagy amid, így etilénglikol, 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
