182560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyak főként lemezszerű üvegtárgyak hőkezelésére szemcsés anyagokból álló, gázzal, fluidizált ágyban

3 18256C 4 t ani és valamely tárgy úgy meríthető be az ágyba, hogy egy része vagy részei az ágy adott vagy mindegyik szakaszában érintkezésbe kerüljenek a nem fluidizált sztatikus szemcsés anyaggal és egy része vagy részei az ágyban fluidizált finom szemcsés részecskék hatá­sára különböző kezelésben részesüljenek. Táblaüvegek különböző hőkezelése a találmány sze­rinti eljárással úgy valósítható meg, hogy a táblaüveg bemerítésénél arra ügyelünk, hogy az edzendő üveg­felület egyes részei az ágy egyik vagy mindegyik sza­kaszában kisebb mértékben kerüljenek érintkezésbe a nem fluidizált sztatikus szemcsés anyaggal és az üveg­felület más részei nagyobb mértékben kerüljenek érintkezésbe a fluidizált szerves anyaggal. A gázt több olyan lokalizált területről is ki lehet vonni, amelyek egymástól elkülönülve és lényegében függőleges irányban helyezkednek el és ezáltal az ágyat több, különálló részre bontják. A fent jellemzett, lokalizált szakaszok mindegyiké­ből ki lehet vonni a gázt olyan sebességgel, hogy min­den ilyen területen eléggé összetömörödjenek a szem­csék ahhoz, hogy az ágy részei egymástól fizikailag el legyenek választva, de a tárgyak a szemcsés anyagok közötti szakaszokon és ezáltal az ágy egyik részéből a másikba át tudjanak jutni. A találmány szerinti eljárással motoros járművek szélvédő üvegeit, ha az üveglemezen látómező van, úgy lehet termikusán edzeni, hogy az ágyat az üvegnél elérni kívánt hűtési hőmérsékleten tartjuk, gázt vo­nunk el egymástól vízszintesen elkülönített, egymás­hoz képest függőlegesen elhelyezkedő ágy szakaszok­ból, hogy a szemcsés anyagot ezeken a területeken nem fluidizált, sztatikus állapotba juttassuk és a forró üveg­táblát úgy engedjük függőlegesen az ágyba, hogy ki­sebb mértékű edzőhatásnak legyen kitéve a nem flui­dizált, sztatikus szemcsés anyaggal érintkezve, míg az ezek közé a területek közé eső üvegrészek nagyobb mértékben edződjenek a fluidizált szemcsés anyaggal érintkezve; így olyan üvegtáblát kapunk, amelyben a kevésbé edzett üvegcsíkok a jobban edzett üveg­csíkokkal váltakoznak. Egy másik olyan mód a találmány szerinti eljárás megvalósítására, amelynél a tárgy az ágy egyik részé­ből a másikba megy át, úgy valósítható meg, hogy a gázt az ágy két párhuzamos, függőlegesen elhelyezkedő területéről vonjuk ki, ahol az egyes területek akkora távolságra vannak egymástól, hogy köztük a finom szemcsés anyag nem fluidizált, tömör állapotba tud rendeződni ; majd beszüntetjük a gáz kivonását a fenti területek egyikéből, elegendő időre ahhoz, hogy a szem­csés anyag ezen a területen és a többi területek között újra fluidizálódjék, miközben folytatjuk a gáz kivoná­sát a másik területről, majd újrakezdjük a gáz kivoná­sát az említett előbbi területről és helyreállítjuk a nem fluidizált tömörülést a szilárd szemcsék között azon a területszakaszon. Mivel az ágy alján nagyobb a nyomás, mint az ágy felső részében, az ágy alján nagyobb lehet a gázkivonás sebessége, mint feljebb az ágyban. Emiatt az ágy aljá­ban nagyobb területen kerülhetnének a szemcsés anya­gok nem fluidizált, sztatikus körülmények közé, mint az ágy felső részében. Ezt úgy lehet megakadályozni, hogy mindegyik függőleges területszakasz aljáról na­gyobb sebességgel vonjuk el a gázt, mint a terület felső részéből. A találmány tárgya kiterjed a tárgyak kezeléséhez alkalmas berendezésre is, amely a szemcsés anyagokból gázzal fluidizált ágyat befogadó tartályból áll, továbbá a tartályba szerelt, a gáz kivonására alkalmas készülék­részből, amelyen a fluidizált ágy lokalizált területéről a gáz a finom szemcsés anyag nem fluidizált, tömör elrendeződésének előidézése céljából kivonható. A gáz kivonására alkalmas készülékrész legalább egy, a lokalizált terület mellett elhelyezett vezetéket jelent. A készülékben lehet olyan szerkezet is, amely alkal­mas a tárgyak adott útvonalon történő, tartályon be­lüli mozgatására és benne helyezkedik el az a gáz­­kivonásra alkalmas készülékrész, amellyel a fluidizált ágyban ezen az útvonalon lokalizált területet lehet előidézni. A találmány szerint kivitelezett egyik készüléknél a gázkivonásra alkalmas készülékrész két olyan, meg­hosszabbított, a tartályban egymással szemben és egy­mástól adott távolságra elhelyezett csővezetékből áll, amelyeknek a köze a tárgyak részére meghatározott útvonalat jelöl ki és ezek a gázkivonó vezetékek úgy vannak elhelyezve, hogy a fluidizált ágy vezetékek kö­zötti részéből rajtuk a gázt ki lehessen vonni. A vezetékek előnyösen a tartály felső részébe víz­szintesen vannak beszerelve. A két vezeték egymással párhuzamos lehet. Egy másik, a találmány szerint kivitelezett készü­léknél a tartályon függőleges nyílás szolgál a kezelendő tárgy tartályba eresztésére és a gázkivonásra alkalmas készülékrész a tartályban a függőleges nyílás mellett helyezkedik el. Ebben a készülékben a gázkivonásra alkalmas ké­szülékrész két meghosszabbított gázkivezető csőből áll, amelyek a nyílás két oldalán vannak beszerelve és meghatározott útvonalat jelölnek ki a tartályba belépő tárgy számára. Egy további megvalósítási módnál a gázkivonásra alkalmas készülékrész egy pár párhuzamos, a tartály­ban függőlegesen és egymástól adott távolságra besze­relt gázkivezető csőből áll, amelyeknek a köze meg­határozott elmozdulási útvonalat jelöl ki a tárgyaknak a tartály egyik részéből a másikba. Ennek a kiviteli módnak egyik változatánál a gáz­kivonásra alkalmas készülékrész két pár, párhuzamos, a tartályba függőlegesen beszerelt gáz-extrakciós veze­tékből áll, a vezeték-párok egymástól adott távolságra vannak elhelyezve és mindegyik vezetékpárban olyan távol vannak egymástól a vezetékek, hogy a köztük levő távolság a tartályban a tárgyak elmozdulásához meghatározott útvonalat jelöljön ki. A gázkivonásra alkalmas készülékrész további, ta­lálmány szerinti változata több gázkivezető csőből állhat, amelyek a tárgy által megtett útvonalon levő több lokalizált területről vezetik, el a gázt és ezek a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom