182560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyak főként lemezszerű üvegtárgyak hőkezelésére szemcsés anyagokból álló, gázzal, fluidizált ágyban
5 182560 vezetékek egymástól adott távolságra helyezkednek el és függőlegesen húzódnak a tartályban. A gázkivonásra alkalmas vezetékek a tartályba függőlegesen elhelyezkedő első vagy második párhuzamos kötegbe tartozhatnak, a két köteg egymással szemben és egymástól adott távolságra helyezkedik el oly módon, hogy a tárgyak a két köteg között függőlegesen juthassanak be. A függőleges gázkivonó vezetékek mindegyike függőlegesen további részekre osztódhat és mindegyik részhez külön gázkivezető cső csatlakozik. A találmány kiterjed a találmány szerinti eljárással kezelt tárgyakra is, így pl. a találmány szerinti eljárással hőkezelt üvegtáblákra. A találmány jobb megértése céljából néhány megvalósítási módot a következőkben példákkal mutatunk be és ezekben utalunk a csatolt rajzokra, amelyek közül : Az 1. ábra perspektivikusan, egy részleges metszettel tünteti fel a szemcsés anyagokból fluidizált ágyat két, a tartály tetején elhelyezett gázkivonó vezetékkel, amelyek a tárgyak belépését a fluidizált ágyba meghatározott úton teszik lehetővé ; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés felülnézete; a 3. ábra az 1. ábrán feltüntetett berendezés elölnézeti rajza, részleges bemetszéssel; a 4. ábra az 1. ábra IV—IV vonalban készült metszetének részletrajza ; az 5. ábra az 1. ábrán feltüntetett berendezés működtetéséhez szükséges gázkivonó rendszer vázlatos rajza ; a 6. ábra az 1. ábrán feltüntetett berendezés működését bemutató grafikon az 5. ábra szerinti gázkivonó rendszer használata esetén; a 7. ábra a találmány második kiviteli módja szerinti berendezés egyik végének perspektivikus rajza, feltüntetve a szemcsés anyagból álló fluidizált ágyat tartalmazó tartály egyik szélső falán levő függőleges nyílás mellett függőlegesen elhelyezett két gáz-kivonó vezetéket ; a 8. ábra a 7. ábrán feltüntetett berendezés részben bemetszett elölnézéte ; a 9. ábra a 7. ábrán feltüntetett berendezés részletes metszete ; a 10. ábra a találmány szerint kivitelezhető berendezés harmadikfajta változatát, a szemcsés fluidizált anyagból álló ágyat tartalmazó tartályon belül függőlegesen elhelyezett két pár gázkivonó vezetéket mutatja be perspektivikusan; a 11. ábra szerinti rajz a 10. ábrán feltüntetett berendezés XI—XI vonalú keresztmetszet-részlete; a 12. ábra a találmány szerint kivitelezhető berendezések negyedik változatát szemlélteti két sor gázkivonó vezetékkel, amelyek úgy vannak elrendezve függőlegesen a szemcsés anyagból álló fluidizált ágyat tartalmazó tartályban, hogy a két sor vezeték között az üvegtábla az ágyba be tudjon lépni; és a 13. ábra a 12. ábrán feltüntetett berendezés XIII— XIII vonalú keresztmetszet részlete. Visszatérve az 1—4. ábrára, ezek vázlatosan szemléltetik az 1 tartályt, amely a szemcsés anyagból-álló gázzal 2 fluidizált ágyat befogadja. A szemcsés anyagot az 1 tartály egyenletesen szétterülő, nyugalmi állapotban tartalmazhatja. A szemcsés anyag lehet pl. y-alumínium-oxid, 64 gm-es átlagos szemcsenagysággal és 2,2 g/cm3-es részecskesűrűséggel. Az anyagot valamilyen fluidizáló gáz, rendszerint levegő segítségével fluidizálják, amely pl. 0,54 cm/sec áramlási sebességgel az 1 tartály fenekén levő 4 nyomáskiegyenlítő kamrából a 3 porózus membrán felső felületéről egyenletes elosztásban, alulról felfelé áramlik. A 3 porózus membránon kialakuló nagy nyomásesés segíti a nyugalmi állapot kialakulását az ágyban az alkalmazás olyan eseteiben, mint a forró üvegtáblák termikus kezelése, amikor a kezeléshez ilyen állapot szükséges. Az 1 tartály emelőasztalra van szerelve és felemelhető olyan helyzetbe, hogy befogadja a —■ fel nem tüntetett — hajlítóból érkező, a fluidizált ágyban hirtelen hűtéssel edzendő, függőlegesen leeresztett forró, meghajlított üveglapot. A fluidizált szemcsés anyag felfelé terjeszkedik, mintegy az 1 tartály teljes magasságában. A fluidizált ágy felső szintjét 6 jelöli közvetlenül az 1 tartály 5 felső széle alatt. Ha a termikus edzésre kerülő táblaüveg nátrium-kaleium-szilikát üveg, az üvegtáblák alkalmas hőmérséklete 610—680 °C és a fluidizált anyag hőmérséklete rendszerint 30—150 °C között, előnyösen 60—80 °C között van. Ha a forró üvegtáblát beeresztjük az 1 tartályba a fluidizált szemcsés anyag közé, az üvegtábla felületén a szemcsés anyag igen gyors keveredése következik be. A szemcsés anyagnak ez a kavargása az üvegtábla felületén kialakuló vékony gázfilmnek tulajdonítható. A szemcsés anyagból álló ágy felszínén a gázfilm csatornákra töredezik, emiatt a fluidizált ágy tetején áthaladó üvegtábla felületei kezdetben esetleg nem egyenletesen hűlnek. Az üvegtábla felületeinek ilyen nem egyenletes, kezdeti hűlése bizonyos esetekben az üvegtábla felületek optikai minőségében elfogadhatatlan károsodást okoz. Ez a hibalehetőség elkerülhető a találmány szerinti eljárással oly módon, hogy az ágynak abból a felső részéből, amelyen az ágyba lépéskor az üvegtábla áthalad, gázt vonunk ki olyan sebességgel, amekkora elegendő ahhoz, hogy az azon a területen, az üvegtáblával érintkező szemcsés anyagot sztatikus, tömör állapotban tartsa addig, amíg az üvegtáblát azon a területen át leengedjük. Az így keletkező, nem fluidizált sztatikus rétegben az üvegtábla kezdeti hűlése egyenletesen megy végbe azalatt, míg az üvegtábla ezen a területen áthalad és a fluidizált ágyba merül. Abból a célból, hogy a fluidizált ágy felső részében nem fluidizált, sztatikus réteget alakítsunk ki, a szemcsés anyag fluidizált állapotát megszüntetjük az ágy tetejétől lefelé terjedő területen. A tartályba be van szerelve a gáz kivonására alkalmas készülékrész, amely magában foglalja a 7 és 8 gázkivonó vezetékeket; ezek egymással szemben úgy vannak elhelyezve, hogy a 7 és 8 gázkivonó vezetékek 6 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 5
