182537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás specifikus vér koaguláló faktor elkülönítésére polieleaktrolitokkal
7 182537 8 izopropil-benzol, propionsav, alkil-aldehidek és hasonlók adagolását. Számtalan ilyen típusú polimert vásárolhatunk is. A kiindulási EMA-típusú polimer előállítása után aggregáljuk azt oly módon, hogy nem reakcióképes, szerves oldószerben 155 °C és 160 °C közötti hőmérsékleten, de mindenképpen a polimer lágyulási hőmérséklete alatti hőmérsékleten legalább 15 percen át melegítjük. Az aggregálódás után a termék jobban szűrhető, jobban szárítható és előnyösebbek a polimer fizikai tulajdonságai abból a szempontból, hogy polielektrolit előállításakor jelentősen nem változik a fehérje-adszorpciós képessége. Ez az aggregáció azonban a találmány szerinti eljárás során nem lényeges. Az előzőek szerint előállított polimert aggregálva, vagy anélkül olyan reakcióknak vetjük alá, amelyek során keresztkötések alakulnak ki, és amin-imid-csoportok kerülnek a molekulába, oly módon, hogy a termék tulajdonságai optimálisak legyenek. Ezek a csoportok túlnyomó többségükben bázikusak, lehetnek alifás egyenes szénláncú csoportok, de lehetnek aliciklikus vagy aromás csoportok is. Alifás egyenes szénláncú csoportként előnyösen di-(rövidszénláncú)-alkil-amino-(rövidszénláncú)-alkil-imid-csoportot vagy rövidszénláncú alkil-imino-di-(rövidszénláncú-alkil-imid)-csoportot használunk, ahogy azt a 3 554 985 és a 3 555 001 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban látjuk. Az ily módon előállítót termékeket a következőkben részletesebben jellemezzük. Az anhidridekből és más monomerekből álló kiindulási kopolimereket karboxilcsoportokat tartalmazó kopoÜmerekké alakíthatjuk át oly módon, hogy vízzel reagáltatjuk; a termék ammonium-, alkáli- vagy alkáli-földfém- és alkil-aminsóinak előállítására a polimert alkálifém-vegyületekkel, alkális-földfém-vegyületekkel, aminokkal, illetőleg ammóniával reagáltatjuk. Előállíthatok a fenti polimerek más előnyös származékai is, köztük az alkil- vagy más észterek, alkil-amidok, dialkil-amidok, fenil-alkil-amidok vagy fenil-amidok. Ebben az esetben úgy járunk el, hogy a polimer-lánc karboxilcsoportjait a kiválasztott aminnal vagy alkil- vagy fenil-alkil-alkohollal, illetve amino-észterekkel, amino-amidokkal, hidroxi-amidokkal vagy hidroxi-észterekkel reagáltatjuk, amelyekben a funkcionális csoportokat alkilén-, fenil-, fenil-alkil-, fenil-alkil-fenil-, alkil-fenil-alkil- vagy más arilcsoportok képviselik. Könnyen kialakíthatunk az alapvázban aminocsoportokat vagy aminsókat, köztük kvatemer sócsoportokat oly módon, hogy a karboxilcsoportokat vagy ezek anhidrid prekurzorjait polifunkcionális aminokkal, mint például dimetil-amino-propil-aminnal reagáltatjuk olyan magas hőmérsékleten, ahol a vicinális karboxilcsoportokkal imidkötések alakulnak ki. Ilyen a láncvégekről lelógó szabad aminocsoportok adott esetben egyszerű vagy kvatemer sóikká alakíthatók. A kiindulási karboxilcsoportot vagy karbonsav-anhidridet tartalmazó polimer, például az EMA-polimer részleges imidjeit a találmány értelmében az alábbiak szerint állítjuk elő: A) Adott mennyiségű szekunder vagy tercier amino-(rövidszénláncú)-alkil-amint anhidridcsoportot vagy karboxilcsoportot tartalmazó polimerrel együtt melegítünk előnyös oldószerrel, például xilollal 5 készült reakcióelegyben 140 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, mindaddig, míg a reakcióelegyből víz távozik. Eyen reakciókörülmények között az adagolt amin mennyiségével arányos mennyiségű imidocsoport is kialakul, továbbá anhidridcsoportok újra- 10 képződése is bekövetkezik a polimer egységekben. Ily módon olyan imid-polimer terméket kapunk, amely 2-100% imid-kötést tartalmaz, és a nem reagált karboxilcsoportok, ha egyáltalán vannak, anhidrid alakban léteznek. 15 B) A találmány egy másik előnyös kivitelezési változata szerint a részleges amid-polimert részleges imid-polimerré alakíthatjuk oly módon, hogy a részleges amid-polimert csökkentett nyomású térben 140 °C és 150 C közötti hőmérsékleten addig mele- 20 gítjük, amíg a reakcióelegyből víz távozik. Az így előállított imid-polimer közel egyenlő arányban tartalmaz imid- és anhidridcsoportokat, attól függően, hogy a kiindulási részleges amid-polimerben mennyi volt az amidocsoportok száma. 25 A részleges szekunder vagy tercier amino-(rövidszénláncú)-alkil-amidok előállítására a kiindulási karboxil- vagy karbonsav-anhidrid-csoportokat tartalmazó polimert, például az EMA-polimert adott 30 mennyiségű aminnal reagáltatjuk egy oldószerrel,például benzollal vagy hexánnal készült szuszpenzióban. Dy módon parciális amid-savanhidrid-származékát kapjuk meg a polimernek, vagy annak megfelelő amid-karbonsav-származékát. A jelenlevő 35 amidocsoportok száma a használt amin mennyiségétől, illetve a használt polimer mennyiségétől függ. Az ily módon előállított amid-polimer általában 2-100% amidcsoportot tartalmaz, a nem reagált karboxilcsoportok sav- vagy anhidridcsoportokként 40 vannak jelen. Használhatunk az amin- vagy imid-származékok előállításakor olyan reagenst, amelynek aminocsoportjait előnyösen blokkoltuk vagy szabadon hagytuk. A reakció után kapott nem módosult polimer- 45 -egységek vagy anhidridcsoportok neutrális csoportokká vagy egységekké alakíthatók át oly módon, hogy bizonyos nem funkcionális vegyületekkel, például alkil-aminokkal, amino-alkoholokkal vagy alkoholokkal reagáltatjuk. 50 A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös kivitelezési változata szerint további kationos jelleget adunk a polimernek oly módon, hogy olyan monomereket építünk a polimerbe, amelyek bázikus vagy kationos jellegűek, ilyenek például a C-vinil-piridi- 55 nek, vinil-aminok, a különféle amino-szubsztituált-viriil-benzolok (vagy toluolok és hasonlók), aminocsoporttal szubsztituált akrilátok (vagy metakrilátok és hasonlók), vinil-imidazol és más hasonló monomerek. 60 Bármely esetben az előállított polimer tartalmazni fog aktív vagy nem aktiv csoportokat, amelyek különböző típusúak lehetnek, többféle fajta együtt is létezhet, de ezek a létező aktív vagy nem reaktív csoportok vagy reaktív helyek bizonyos 65 százalékban bázikus természetűek, ily módon bizto-5 / t
