182530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herpesvírus vakcina előállítására

5 182£30 6 magzat-szérumot tartalmazó 119-F10 (Gibco) táp­közegben. A tenyészetet a szokásos módon össze­gyűjtjük, és az így nyert folyadékot eltávolítjuk a hengerpoharakból és két kúpos centrifugacsőbe töltjük. 10 percig centrifugáljuk 3—5 °C-on percen- 5 ként ezer fordulattal. Az egyik centrifugacsőből kivesszük a felső folya­dékréteget, és 20,4 ml szabályozott pH-jú stabilizáló­szert (90 ml SPG 10 ml 1 mólos káliumfoszfát puf-10 ferrel összekeverve, pH = 7,8) adunk hozzá. Ekkor 20xl06 sejtnek megfelelő elméleti sejtkoncentrá­ciójú vakcinát kapunk. Hasonló módon dolgozzuk fel a másik centrifugacsőben elhelyezkedő felső folyadékréteget, azzal az eltéréssel, hogy hígítószer- 1S ként SPGA-t használunk. Mindkét edény tartalmát 30ml-es ampullákba osztjuk szét, és ezeket külön-külön kétperces és mintegy 35 Wattos ultrahang-kezelésnek vetjük alá 3—5 °C hőmérsékleten. Az ultrahangos kezelés után mindegyik mintát 3 ml-es ampullákba töltjük úgy, hogy egy-egy ampullába 1,1 ml jusson. Ezután -70°C-on mintegy 6 órán át fagyasztjuk. Az am­pullákat liofilizáljuk, majd leforrasztjuk és fel­címkézzük. A kapott liofilizált por stabilitását oly módon vizsgáljuk, hogy a készítményt 3 napig tároljuk 37 íC-on, azután 200 ml desztillált vízzel helyreállít­juk a vakcinát. A titrálási vizsgálatok szerint mind­egyik ampulla 1000 dózishoz elegendő vírust, vagyis legalább 1 500 000 plakk-képző anyagot tartalmaz. Eredményeinket az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat A stabilizátor hatása a liofilizált pulykaherpeszvírus-vakcina tárolási stabilitására A liofilizált por Titer PFU/dózis Átlagtiter PFU/dózis készítmény 1. kísérlet 2. kísérlet találmány szerinti termék 1660 2090 1895 hagyományos termék 500 530 515 2. példa 35 Pulykaherpeszvírus-vakcinát készítünk ATCC VR-584 törzzsel oly módon, hogy a törzset 10 hengerpohárban csirkeembrió-fibroblasztnn tenyészt­jük négy napig 38,5 °C hőmérsékleten 5% steril bor­­júmagzat-szérumot tartalmazó 199-F10 (Gibco) 40 tápközegben. A tenyészetet a szokásos módon össze­gyűjtjük, és az így kapott folyadékot kivesszük a hengerpoharakból, és két kúpos centrifugaedénybe töltjük. Ezután 10 percig centrifugáljuk 3-5 °C-on percenként ezer fordulattal. 45 Az egyik centrifugaedényben elhelyezkedő felső folyadékréteghez 20,4 ml szabályozott pH-jú puffer stabilizátort (90 ml SPGA 10 ml 1 mólos nátrium­foszfát pufferrel összekeverve, pH = 7,8) adunk, ami­kor is 20 x 106 sejtnek megfelelő elméleti sejtkon- 50 centrációjú vakcinát kapunk. Hasonló módon dol­gozzuk fel a másik centrifugaedényben levő felső 2. tábli folyadékréteget is, azzal az eltéréssel, hogy hígító­szerként SPGA-t használunk. Mindkét edény tartalmát elosztjuk 30 ml-es am­pullákba, és ezeket külön-külön kétperces, mintegy 35 Wattos ultrahangos kezelésnek vetjük alá 3-5 °C hőmérsékleten. Az ultrahangos kezelés után mind­egyik mintát 3 ml-es ampullákba töltjük szét úgy, hogy minden ampullába 1,1 ml jusson. Ezután —70°C-on fagyasztjuk mintegy 6 órán át. Az am­pullákat liofilizáljuk, majd leforrasztjuk és fel­címkézzük. Az így kapott liofilizált por stabilitását oly módon vizsgáljuk, hogy 3 napig tároljuk 37 °C-on, majd 200 ml desztillált vízzel helyreállítjuk a készítményt. A titrálási vizsgálatok szerint mind­egyik ampulla 1000 dózishoz elegendő vírust, vagyis legalább 1 500 000 plakk-képző anyagot tartalmaz. Eredményeinket a 2. táblázatban közöljük. A stabilizátor hatása a liofilizált pulykaherpeszvírus-vakcina tárolási stabilitására A liofilizált por Titer PFU/dózis Átlagtiter készítmény- PFU/dózis 1. kísérlet 2. kísérlet találmány szerinti termék 2230 1970 2100 hagyományos tennék 500 530 515 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom