182514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűszerpaprik féltermék tárolására
7 182514 8 2. példa A géppel szedett 10% zöld és félig bepirosodott, továbbá 5% sérült csövet tartalmazó 1200q fűszerpaprika szárazanyag tartalma 18%, festéktartalma 3,2 g/kg. A tétel mosása, szeletelése után 2 db Binder HB 5-ös típusú szárítóberendezésben 8 óra alatt 6—10% maradék nedvességtartalomra szárítjuk. A kapott mintegy 200 q fűszerpaprika féltermékből a csutát gépi úton kiválasztjuk, majd a továbbiakban az 1. példában ismertetettek szerint járunk el. A rosszabb nyersanyagból készült féltermék minősége csupán az 1. példában ismertetett mértékben változott, tehát a festéktartalma 2,5 g/kg-os értékre csökkent, egyéb jellemzői változatlanok maradtak a tárolás folyamán. 3. példa A betakarított 18% szárazanyag tartalmú 4 g/kg festéktartalmú 1200 q-ás fűszerpaprika tételt az 1. példában leírtak szerint dolgozzuk fel, majd betároljuk 35 m3 űrtartalmú, hermetikusan lezárható silóba. A siló alsó nyílására csővezetéket csatlakoztatunk, melyre nyomásálló légzáró gázcsapot szerelünk. A csővezetékre 3 db 25 kg-os széndioxidpalackot kapcsolunk, melyeket előzőleg lemértünk. A palackokból visszaméréssel ellenőrzött 65 kg széndioxid gázt nyomatunk a siló ürítő csővezetékének nyitvatartása mellett. A 65 kg C02 35 m3 űrtartalomnak felel meg. Mivel túlnyomáson töltjük, a paprika térfogata által kiszorított C02 gázmennyiség, mint felesleg, átmossa a paprikarészek között kialakult zugokat és levegővel keveredve távozik. A távozó széndioxid töménységét esetleg az ürítőcsőnél égő gyertyával ellenőrizhetjük. A C02 gázzal történt feltöltés után a silót hermetikusan lezárjuk. A tárolás és kitárolás az 1. példában ismertetettek szerint történik. A féltermék festéktartalma csak 10%-kal csökkent, tehát 3,6 g/kg-os értékű. 4. példa A 3. példában ismertetett jellemzőjű, de csak 1000 q-s mennyiségű paprikatételt a 3. példában leírtak szerint feldolgozzuk és betároljuk. A betárolás során 200 q nyerspaprikának megfelelő félterméket, vagyis 38,8 q 8% nedvesség- és 4 g/kg festéktartalmú szárított fűszerpaprikát keverünk a frissen készült anyaghoz, mely másik feldolgozó telepen silóteleppel nem rendelkező szárítóberendezésen készült. A 38,8 q félterméket nyitott tranzit-silóban tároltuk, ahol kismértékben mollyal fertőződött. A betárolt paprika a 3. példában ismertetettek szerűit a tárolás folyamán széndioxid gáz közegben van. A kisszámú molylárva elpusztul és nem fertőzi tovább a tételt. A kitárolt paprika minősége a 3. példában leírtakkal megegyező. 5. példa A betakarított és átlag 18% szárazanyag tartalmú 6 g/kg színezéktartalmú 2400 q fűszerpaprikát mosás és szeletelés után 2 db Binder HB 5-ös típusú szárítóberendezésen két műszák, 16 óra alatt szárítjuk le 7—9% nedvességtartalomra. A mintegy 400 q félterméket az 1. példában ismertetett pelletálás után 70 m3 űrtartalmú zárható tartályba tároljuk be. A betárolás, tartályban tartás és kitárolás körülményei az 1. példában ismertetettekkel megegyezőek, azzal a különbséggel, hogy a kitárolás időpontja augusztus eleje. A 8%-ra kiegyenlítődött nedvességtartalmú féltermék festéktartalma a különösen napos, forró nyári időjárás és hosszabb tárolás miatt 25%-kal csökkent, tehát 4,5 g/kg-ra változott. A féltermék egyéb jellemzői nem változtak, rágcsálók és rovarok okozta anyagveszteség és szennyeződés nem jött létre. 6. példa A tövön utóérlelt, betakarított, és átlag 25% nedvességtartalmú 1730 q 6 g/kg festéktartalmú fűszerpaprikát az 5. példában ismertetettek szerint dolgozzuk fel és mintegy 400 q félterméket hasonlóan tárolunk. A tárolás után kinyert paprika minősége megegyezik az 5. példa szerinti tárolásnál kapott féltermékkel. 7. példa A betakarított 1200q 18% szárazanyag tartalmú 6,0 g/kg festéktartalmú fűszerpaprikát mosás és szeletelés után 1 db Binder HB 5-ös szárítóberendezésen folyamatosan két műszakban leszárítjuk. A kapott mintegy 200 q bőrt, magot és csutát tartalmazó, ún. „egységes félterméket” szöges tépő berendezésen engedjük át. A nagy kapacitású és üzembiztos berendezést egyébként nyerspaprika aprítására, tépésére használják, amennyiben nem áll az üzem rendelkezésére megfelelően működő, szép paprikaszeleteket előállító, korszerűbb szeletelő berendezés. A féltermék aprításához jelen esetben alkalmazott berendezés 800 mm átmérőjű, körkörösen elhelyezett, egymástól 10 cm távolságban levő szögekkel ellátott álló- és fölötte hasonló méretű és kiképzésű forgó-korongból áll, melynek fordulatszáma 300 f/perc. A szárítóberendezésről lekerülő félterméket léces felhordószalaggal folyamatosan a tépőberendezésbe tápláljuk. A fűszerpaprika féltermék a gépben kismértékű aprítási műveleten megy keresztül, melynek következtében átlag 1 cm2 nagyságú bőrszeleteket kapunk. Az anyag térfogatsúlya ily módon 250kg/m3-ről 350kg/m-re növekszik. A 200 q félterméket 60 m3 -es silóba tároljuk be pneumatikus úton, csővezetéken keresztül. A tárolás és kitárolás körülményei megegyeznek a 6. példában alkalmazott módszerrel. A félterméket a felső kaparócsigás (frézer) kitárolás után csővezetéken, pneumatikus módszerrel szállítjuk a kalapácsos, majd hengerszékes malomba, őrlés céljából. A féltermék nedves5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
