182514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűszerpaprik féltermék tárolására
9 182514 10 ségtartalma a tárolás alatt 8%-ra kiegyenlítődött, festéktartalma csupán 32%-kal romlott, vagyis 4,1 g/kg-ra változott. 8. példa A szárítótelepre érkezett 800 q 18% szárazanyag tartalmú és 4g/kg festéktartalmú fűszerpaprikát az 5. példában leírtak szerinti előkészítés után 2 db GZS rendszerű szárítóberendezésen 48 óra alatt folyamatosan szárítunk le. A mintegy 120q félterméket a 7. példában leírtak szerint előkészítve, 35 m3 -es tartályba tároljuk be. A kitárolás és további feldolgozás körülményei, valamint a kinyert féltermék állapota a 7. példában ismertetettekkel megegyező. 9. példa A betakarított 11001 átlag 18% szárazanyag tartalmú félterméket, melynek átlagos festéktartaima 6 g/kg 2 db HB 5-ös Binder-féle szárító-berendezésen 5 nap alatt, folyamatos "üzemmel 6—10%-ra leszárítjuk és folyamatosan 600 m3-es silótoronyba tároljuk be. Az előkészítés és betárolás körülményei a 7. példában leírtakkal megegyező. A toronyban betárolt 21 vagon félterméket novembertől a következő év augusztus végéig tároljuk. Az évi időjárás, különösen a meleg nyár folyamán a kánikulai napok száma magas, tehát a siló falának kismértékű szigetelése és a betárolt féltermék nagymértékű hőtehetetlensége nem nyújt elég védelmet a magas hőmérséklet károsító hatása ellen. Célszerű tehát az igen forró napokon mesterséges hűtést is alkalmazni. A siló palástján mozgó, azt gyűrűsen körülvevő hőtáskába száraz jeget helyezünk, mellyel a siló falának hőmérsékletét néhány °C-kal csökkentjük. A hűtés hatásfokának növelésére a száraz jeget a kinyitott siló tetején kézi erővel juttatjuk be és főleg a siló belső palástja mentén helyezzük el. Ha elegendő száraz jég nem áll rendelkezésünkre, a siló palástjának felső szélén elhelyezett perforált csőgyűrűből permetezve víz vagy más hűtőfolyadékból a palást felületén hűtőfilmet hozunk létre. A hűtőfolyadékot a siló alján vályúban gyűjtik össze és tartályba nyomatják. A siló kitárolása, további feldolgozása, a féltermék minőségi jellemzői a 7. példában leírtakkal megegyezik. A találmány természetesen nem korlátozódik a fent részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. 10. példa A 7. példában leírtak szerint előkészített és aprított 200 g félterméket november-december hónapban tároljuk be. A külső levegő hőmérséklete betároláskor —2------5 °C-os, esetleg -5 °C alatti. A betárolást pneumatikus úton, sok levegő felhasználásával végezzük. Az ily módon körülbelül 0 °C-ra lehűlt félterméket 60 m3 -es silóban tároljuk májusig. A silóban levő féltermék maghőmérséklete a szárított paprikaszelet rossz hővezető tulajdonsága következtében csak árpilis elejére éri el a +8 °C-t. Ekkor, a déli órákban az átlagos +25 °C-os levegőhőmérséklet melegítő hatásának csökkentésére körülbelül +10°C-os vizet permetezünk, főleg a napos oldalon, a siló külső falára. A rendelkezésre álló átlag 25 °C-os vizet szárazjég hozzáadásával szükség szerint hűtjük. A siló kitárolását májusban a 7. példában ismertetettek szerint végezzük. A paprika festéktartalma csupán 15%-kal romlott, így 5,3g/kg-ra változott, míg nedvességtartalma 8%-os volt. 11. példa A 10. példában leírtak szerint előkészített és betárolt félterméket augusztusig tároljuk. A napsugárzás ellen a siló külső falának fény és részlegesen sugárvisszaverő festésével védekezünk, továbbá a siló napos oldalára árnyékoló lemezt állítunk. A lemezt a silótól olyan távolságban helyezzük el, hogy az a vízhűtést (10. példa szerint) ne akadályozza és az árnyékoló lemez és siló fala között kialakuló felszálló irányú légmozgás további hűtést biztosítson. A kitárolást a 7. példában ismertetett módon végezzük. A paprika állapota kitárolás után a 10. példában leírtakkal megegyező. 12. példa A 7. példában ismertetettek szerint előkészített félterméket októberben tároljuk be 60 m3 -es silóba 15 °C-os külső hőmérséklet mellett. A körülbelül 15 °C-os félterméket mázsánként 2 kg szárazjég hozzáadásával körülbelül +5 °C-ra hütjük. Az összetört szárazjeget a pneumatikus betárolórendszer felszálló csöve előtt öntjük a paprikabehordó szalagra nagyjából súlyarányosan elosztva. Az egyenletes elkeveredés végbemegy a légbefúvásos betárolás során. A tárolás április végéig történik, a siló belsejében a paprika maghőmérséklete +8 °C-ra emelkedik. A kitárolást a 7. példában leírtak szerint végezzük. A kitárolt paprika állapota a 10. példában ismertetettekkel megegyező. 13. példa Az első példa szerint előkészített és pelletizált anyagot a 10. példában ismertetett módon tároljuk be és tartjuk silóban. A kitárolást az 1. példa szerint végezzük. A paprika festéktartalma mindössze Í0%-kal, így 3,6 g/kg-ra változott. Nedvességtartalma 8%. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fűszerpaprika féltermék tárolására, azzal jellemezve, hogy szárított, legfeljebb 15%/20 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
