182463. lajstromszámú szabadalom • Benzofenon-hidrazon-származékokat tartalmazó rovarirtószerek és eljárás a benzofenon-hidrazon-származékok előállítására

7 182463 8 jelentős lehet, mivel ezek felhámjába egyes rovarok, például bögöly (Hypoderma spp.) élősködhet. Egyes vegyületek élősködő tetvek, kullancsok is atkafélék, például közönséges kullancs (Boophilus microplus) és atka (Sacoptes spp.) ellen is hatásosak. Néhány (I) általános képletű vegyidet gomba­ölő szer, gyomirtó szer és növényi növekedést sza­bályozó szer hatóanyagként is alkalmazható. A találmány szerinti rovarölő szer az (I) általános képletű vegyidet hatásos mennyiségét és inert hor­dozóanyagot tartalmaz. Egy szer több hatóanya­got is tartalmazhat, és a hordozóanyag folyékony vagy szilárd lehet, továbbá a szer felületaktív ada­lékot, például diszpergáló-, emulgeáló- vagy nedve­sítőszert is tartalmazhat. A találmány szerinti szerhez aktivitásának foko­zására vagy hatásspektrumának növelésére egy vagy több további, kártevőirtó szerek hatóanyaga­ként alkalmazható vegyületet adhatunk, illetve ilyen szerekkel együtt alkalmazhatók. Ezek közül a hatóanyagok körül megemlíthet­jük a szerves foszforvegyületeket, például tetra­­klórvinfoszt, fenitrotiont, demeton-S-metilt, foza­­lánt, dioxationt, klórfenvinfoszt, diklórvost, bro­­mofoszetilt, diazinont, dimetoátot, metil-parationt és az 0-etil-0-(4-metiI-tíoíeniI)-S-propiI-íoszforo­­ditioátot (Bolstar) és a klórpirifoszt ; karbamátokat, például metomilt, karbarilt ; pirimikarbot vagy promekarbot ; híddal kapcsolódó difenil-vegyülete­­ket, például tetradifont, tetrasult vagy DDT-t; klórozott szénhidrogéneket, például benzol-hexaklo­­ridot, endoszulfánt, endrint és taxofént ; az akarici­­dek hatóanyagai közül az amitrazt, klór-dimefor­­mot, klenpirint, klórmetiuront és nimidánt ; a szin­tetikus piretroidok közül például a permetrint, fen­­valerátot és cipermetrint, valamint az óntartalmú hatóanyagok közül a cihexatint és a fenbutatin­­oxidot. A találmány szerinti szer például oldat, vizes diszperzió, vizes emulzió, emulgeálható koncentrá­­tum, diszpergálható por, porozószer vagy granulá­tum. A szer lehet közvetlenül felhasználható alak­ban, de olyan koncentrátum is lehet, amely felhasz­nálás előtt megfelelő mennyiségű vízzel vagy más hígítószerrel hígítható. A diszperzió a hatóanyagot vizes közegben disz­­pergálva tartalmazza. Általában célszerű, ha a fel­használóhoz a szer koncentrátum alakjában kerül, amely vízzel hígítva a kívánt koncentrációjú disz­perzióvá alakítható és a következőkben leírt for­mákban alkalmazható. A diszpergálható oldat a hatóanyagot vízzel elegyedő oldószerben diszper­­gálószerrel együtt tartalmazza; a diszpergálható por a hatóanyagot és egy diszpergálószert tartal­maz. Egy másik megoldás szerint a finom por alakú hatóanyagot diszpergálószerrel együtt vízzel ben­sőségesen összekeverjük, így egy pasztát vagy kré­met kapunk, amely olaj a vízben emulzióhoz ad­ható, és így a hatóanyag diszperzióját vizes-olajos emulzió alakjában kapjuk. Az emulzió a hatóanyagot vízzel nem elegyedő oldószerben tatalmazza, amelyhez emulgeálószer jelenlétében vizet adunk. A kívánt koncentrációjú emulziót úgy állíthatjuk elő, hogy a tömény ható­anyagtartalmú emulziót emulgeálószer jelenlétében vízzel és vízzel nem elegyedő oldószerrel hígítjuk. Olyan emulgeálható koncentrátum is készíthető, amely a hatóanyagot vízzel nem elegyedő oldószer­ben emulgeálószerrel együtt tartalmazza. A porozószer a hatóanyagot szilárd, poritot hor­dozó anyaggal, például kaolinnal alaposan össze­kevert és őrölt formában tartalmazza. A szilárd granulátumban a hatóanyag a porozó­szereknél alkalmazott hordozóanyagokkal van együtt, de ezt a keveréket ismert módon granulá­tumokká dolgozzuk fel. A hatóanyagot előre for­mált granulátumhordozókon, így fullerföldön, attapulgiton vagy agyagon abszorbeáltathatjuk, vagy adszorbeáltathatjuk. A szokásos kezelési módszerekkel közvetlenül fel­használható szerekben a hatóanyag koncentrációja — ha egy hatóanyag van jelen — előnyösen 0,001— 10 s%, célszerűen 0,005—5 s%, de légipermetezés esetén lényegesen töményebb szerek — legfeljebb 20 s%-osak — is alkalmazhatók. A tömény szerek­ben — amelyek felhasználás előtt hígíthatók — a hatóanyag koncentrációja tág határok között vál­tozhat, például 5—95 s% lehet. Előnyös módszer a találmány szerinti szer alkal­mazására például, ha a kártevőkkel fertőzött nö­vényeket a szerrel közvetlenül permetezzük vagy beporozzuk, de szerrel, például granulátumokkal a ta laj is kezelhető, vagy a szer a növények gyökereire is juttatható. Utóbbi esetben a növény gyökerei a hatóanyagot abszorbeálják, és ez a növényeknek védelmet kölcsönöz a kártevőkkel szemben. Az al­kalmazott hatóanyag mennyisége tág határok kö­zött változhat a körülményektől függően; általában mennyisége hektáronként 0,01—20 kg, előnyösen hektáronként 01—10 kg lehet. Az (I) általános képletű vegyületeket a következő módszerekkel állíthatjuk elő: a) Egy (II) általános képletű vegyületet egy Ts H2NR2R’ általános képletű vegyülettel reagálta­­tunk. Ha R4 hidrogénatomot jelent, akkor a kapott terméket (i) olyan vegyület előállítására, amelyben B4 acilcsoportot jelent, savhalogeniddel vagy sav­­anhidriddel acilezhetjük, vagy (ii) olyan vegyület előállítására, amelyben R4 észtercsoport, klórhan­­gyasavészterrel vagy klórtiohangyasavészterrel aei­­ltzhetjük, vagy (iii) olyan vegyület előállítására, amelynek képletében R4 karbamoil- vagy tiokar­­bamoil-csoport, megfelelő izocianáttal vagy izo­­tiocianáttal acilezhetjük. A leírásban használt acilezőszer kifejezés erre a három reagenscsoportra vonatkozik. A hidrazinnal vagy hidrazin-származékkal való roagáltatást általában 50 és 100 °C között ecetsav jelenlétében végezzük. Az acilezést előnyösen inert, szerves, folyékony közegben végezzük, és ez a reagensek oldószeréül is szolgálhat. A művelet hőmérséklete 0 és 100 °C kö­zött van. Célszerűen a reagáltatást megfelelő savmegkötő szer, például tercier alkil-amin, piridin vagy alkáli­fém-karbonát jelenlétében hajtjuk végre. Ha acile­­zőszerként halogenidet használunk, akkor célszerű a klorid használata. Azok a (II) általános képletű vegyületek, ame­lyek képletében p értéke 3, újak, és úgy állíthatók 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom