182456. lajstromszámú szabadalom • Berendezés utak elzárására illetve szabaddá tételére, különsen sínjárművek le- és felszállóhelyeihez tartozó utakhoz

3 182450 4 t, tftlálíáány utak elzárására, illetve szabaddá «etèlërè szolgáló berendezés, amelyet különösen ‘sínjárművek le- és felszállóhelyeihez vezető 'utaknál lehet alkalmazni. Ismérfetes, hogy egyes közlekedési rendszerek­énél "k vágányok több szempontból is veszélyt je­­lëttenek mind a személyekre nézve, mind az il­lető közlekedési eszközök zavartalan üzemelte­tése szempontjából. Különösen a metrót lehet kiemelni, ahol a vágányok aknában vannak, és ennek az aknának az oldalfala mentén húzód­nak a villamos vezetősínek. Az aknák szükségszerűen az állomások sza­kaszainál is teljesen nyitottak, és tulajdonkép­pen semmi olyan szerkezetet nem alkalmaznak, amely megakadályozná, hogy a peronon lévő személyek a már említett aknába essenek. Mind­össze az akna szélénél lévő, a peron egyéb ré­szeitől eltérő színű gumiszőnyeget rögzítettek, amelyre a fel- és leszállás eseteit kivéve nem ;szabád rálépni. Ez a rendszabály azonban nem akadály ózhat ja meg a látási zavarban szenvedő­ket, vagy a metrót nem ismerő, vagy éppen pil­lanatnyi rosszullétben lévő személyeket, vagy gyerekeket, hogy az aknába essenek. Az akná­ba esés viszont közvetlen életveszélyt jelent egy­részt a mechanikai sérülés miatt, másrészt az áramütés miatt. Ismeretesek útelzárók, különösen a nagyvas­úti kereszteződésekben alkalmazott sorompók szerkezeti elrendezéseihez hasonló kivitelekben, ezek azonban nem alkalmasak a már említett, pl. metrónál való felhasználásra, egyrészt ne­hézkes működési tulajdonságaik miatt, másrészt ezek vezérlése nem megoldott olyan körülmé­nyekre, mint amilyenek a le- és felszállás he­lyein fennállnak. Ismeretesek továbbá olyan szerkezeti megol­dások is, amelyek ajtószerüen, vagy elcsúszó reteszként vannak kialakítva, s vezérlésük fo­tócellával biztosított. Ezek a megoldások azon­ban túl igényesek, meghibásodásra hajlamosak és olyan, viszonylag durva behatásoknak kitett helyeken, mostoha körülmények mellett, mint amilyenek a sín járművek területén uralkodnak, nem tudják ellátni feladatukat. Nem utolsósor­ban ezek a berendezések igen drágák is. A találmány szerinti berendezés a felmerült problémák megoldására maradéktalanul alkal­mas, és az ismert berendezések hiányosságaitól mentesen tudja feladatát ellátni. A javasolt be­rendezés a jármű által vezérelve teljesen auto­matikusan zárja, illetve nyitja az útelzáró kor­­látkarokat, s ezek mozgatását hidraulikus esz­közökkel biztosítja. A találmány szerinti berendezéshez az elzá­randó utaknál — pl. a le- és felszállás helyeinél — hidraulikus munkahengerekkel mozgatható korlátkarok tartoznak. A hidraulikus munka­hengerek olyan hidraulikus rendszerbe vannak iktatva, amelyet egy központi szivattyú lát el hidraulikus folyadékkal. Ez a hidraulikus rend­szer el van látva nyomásszabályozóval, vissza­folyó vezetékkel, továbbá a főnyomóvezetékbe iktatott kiegyenlítő tartályokkal. A korlátkaro­A x kat mozgató hidraulikus munkahengerekhez kapcsolódó, azok töltését illetve ürítését szolgá­ló csővezetékekbe iktatott elzárószervek a jár­mű mozgása által vannak vezérelve. Ez a ve­zérlés pl. úgy lehet megoldva, hogy a szerelvény also kocsiján rögzített kar a megállás helyénél — annak közvetlen közelében — elrendezett mechanikus kapcsolót elfordít, amely kapcsoló elektromos impulzust ad egy mágnesszelepnek, s ez a beállítástól függően nyitja, vagy zárja a csővezetéket, annak megfelelően, hogy a kor­­átkarok esedékes mozgatása nyomás alatti fo­lyadékkal, vagy pl. a rugó hatására történik-e. Az a működési mód is lehetséges, hogy mind a nyitó értelemben való mozgatás, mind a zárási irányba történő elmozgatás nyomás alatti fo­lyadékkal történik. A szerelvény utolsó kocsiján szintén van egy rögzített kar, amely a már említett, pl. a vágá­nyokat befogadó akna oldalfalán rögzített kap­csolót tovább fordítja, amikor a szerelvény el­haladt mellette, s ez az első kocsi által eredmé­nyezett elmozduláskor adott villamos impulzus­sal ellentétes hatást kiváltó impulzust ad amág­­r esszelepnek, s ennek eredményeként a korlá­tok zárt helyzetbe való állítását előidéző hely­­zatet foglalja el a mágnesszelep. A villamos im­pulzusokat helyettesítheti egyszerűen egy áram­kör zárása, illetve nyitása. A találmány szerinti berendezés kifogásta­lan használhatósága érdekében igen fontos, hogy a szerelvény mindig ugyanazon a helyen álljon meg, annak érdekében, hogy a jármű aj­tajai minden esetben a korlátkarok által elzárt, illetve szabaddá tett helyre kerüljenek. A találmány szerinti berendezés lényege te­hát, hogy több, egymással együttműködő, leg­alább egyik irányban hidraulikus eszközökkel e^mozgatható korlátkarja, a hidraulikus rend­szerbe iktatott, a jármű mozgása révén vezérelt z.árószerve, a hidraulika folyadéka számára köz­ponti szivattyúja és tartálva, továbbá szükség­hez képesti számú kiegyenlítőtartálya van. A jármű első és utolsó kocsiján elrendezett ve zérlőszervek villamos kapcsolót zárt, illetve nyitott helyzetbe hozó eszközök lehetnek. Ilyen megoldás lehet rugalmas érintkezőket egymás­hoz nyomó kar az első kocsin, illetve ezek eltá­volítását eredményező szerv az utolsó kocsin. Megoldható ez a vezérlés olyan módon is, hogy az akna falán rögzített villamos kapcsoló­nk k a járművön elrendezett ferromágneses tömb mágneses csatolást képez, és ez váltja ki a hid­raulika rendszerébe iktatott zárószerv nyitását ve gy zárását. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjának lényege, hogy a korlátkarok páronként egymással szemben vannak elren­dezve, és célszerű ilyenkor a szemben levő kor­iál karok egyidejű mozgását biztosító szinkroni­­zá‘ort .alkalmazni, ami pl. egy egyszerű folya­déktartály, amelyhez csatlakoznak a szemben le­vő korlátkarok működtető munkahengerei. A korlátkarok mozgatása egyenes vonalú pá-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom