182456. lajstromszámú szabadalom • Berendezés utak elzárására illetve szabaddá tételére, különsen sínjárművek le- és felszállóhelyeihez tartozó utakhoz
3 182450 4 t, tftlálíáány utak elzárására, illetve szabaddá «etèlërè szolgáló berendezés, amelyet különösen ‘sínjárművek le- és felszállóhelyeihez vezető 'utaknál lehet alkalmazni. Ismérfetes, hogy egyes közlekedési rendszerekénél "k vágányok több szempontból is veszélyt jelëttenek mind a személyekre nézve, mind az illető közlekedési eszközök zavartalan üzemeltetése szempontjából. Különösen a metrót lehet kiemelni, ahol a vágányok aknában vannak, és ennek az aknának az oldalfala mentén húzódnak a villamos vezetősínek. Az aknák szükségszerűen az állomások szakaszainál is teljesen nyitottak, és tulajdonképpen semmi olyan szerkezetet nem alkalmaznak, amely megakadályozná, hogy a peronon lévő személyek a már említett aknába essenek. Mindössze az akna szélénél lévő, a peron egyéb részeitől eltérő színű gumiszőnyeget rögzítettek, amelyre a fel- és leszállás eseteit kivéve nem ;szabád rálépni. Ez a rendszabály azonban nem akadály ózhat ja meg a látási zavarban szenvedőket, vagy a metrót nem ismerő, vagy éppen pillanatnyi rosszullétben lévő személyeket, vagy gyerekeket, hogy az aknába essenek. Az aknába esés viszont közvetlen életveszélyt jelent egyrészt a mechanikai sérülés miatt, másrészt az áramütés miatt. Ismeretesek útelzárók, különösen a nagyvasúti kereszteződésekben alkalmazott sorompók szerkezeti elrendezéseihez hasonló kivitelekben, ezek azonban nem alkalmasak a már említett, pl. metrónál való felhasználásra, egyrészt nehézkes működési tulajdonságaik miatt, másrészt ezek vezérlése nem megoldott olyan körülményekre, mint amilyenek a le- és felszállás helyein fennállnak. Ismeretesek továbbá olyan szerkezeti megoldások is, amelyek ajtószerüen, vagy elcsúszó reteszként vannak kialakítva, s vezérlésük fotócellával biztosított. Ezek a megoldások azonban túl igényesek, meghibásodásra hajlamosak és olyan, viszonylag durva behatásoknak kitett helyeken, mostoha körülmények mellett, mint amilyenek a sín járművek területén uralkodnak, nem tudják ellátni feladatukat. Nem utolsósorban ezek a berendezések igen drágák is. A találmány szerinti berendezés a felmerült problémák megoldására maradéktalanul alkalmas, és az ismert berendezések hiányosságaitól mentesen tudja feladatát ellátni. A javasolt berendezés a jármű által vezérelve teljesen automatikusan zárja, illetve nyitja az útelzáró korlátkarokat, s ezek mozgatását hidraulikus eszközökkel biztosítja. A találmány szerinti berendezéshez az elzárandó utaknál — pl. a le- és felszállás helyeinél — hidraulikus munkahengerekkel mozgatható korlátkarok tartoznak. A hidraulikus munkahengerek olyan hidraulikus rendszerbe vannak iktatva, amelyet egy központi szivattyú lát el hidraulikus folyadékkal. Ez a hidraulikus rendszer el van látva nyomásszabályozóval, visszafolyó vezetékkel, továbbá a főnyomóvezetékbe iktatott kiegyenlítő tartályokkal. A korlátkaroA x kat mozgató hidraulikus munkahengerekhez kapcsolódó, azok töltését illetve ürítését szolgáló csővezetékekbe iktatott elzárószervek a jármű mozgása által vannak vezérelve. Ez a vezérlés pl. úgy lehet megoldva, hogy a szerelvény also kocsiján rögzített kar a megállás helyénél — annak közvetlen közelében — elrendezett mechanikus kapcsolót elfordít, amely kapcsoló elektromos impulzust ad egy mágnesszelepnek, s ez a beállítástól függően nyitja, vagy zárja a csővezetéket, annak megfelelően, hogy a korátkarok esedékes mozgatása nyomás alatti folyadékkal, vagy pl. a rugó hatására történik-e. Az a működési mód is lehetséges, hogy mind a nyitó értelemben való mozgatás, mind a zárási irányba történő elmozgatás nyomás alatti folyadékkal történik. A szerelvény utolsó kocsiján szintén van egy rögzített kar, amely a már említett, pl. a vágányokat befogadó akna oldalfalán rögzített kapcsolót tovább fordítja, amikor a szerelvény elhaladt mellette, s ez az első kocsi által eredményezett elmozduláskor adott villamos impulzussal ellentétes hatást kiváltó impulzust ad amágr esszelepnek, s ennek eredményeként a korlátok zárt helyzetbe való állítását előidéző helyzatet foglalja el a mágnesszelep. A villamos impulzusokat helyettesítheti egyszerűen egy áramkör zárása, illetve nyitása. A találmány szerinti berendezés kifogástalan használhatósága érdekében igen fontos, hogy a szerelvény mindig ugyanazon a helyen álljon meg, annak érdekében, hogy a jármű ajtajai minden esetben a korlátkarok által elzárt, illetve szabaddá tett helyre kerüljenek. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy több, egymással együttműködő, legalább egyik irányban hidraulikus eszközökkel e^mozgatható korlátkarja, a hidraulikus rendszerbe iktatott, a jármű mozgása révén vezérelt z.árószerve, a hidraulika folyadéka számára központi szivattyúja és tartálva, továbbá szükséghez képesti számú kiegyenlítőtartálya van. A jármű első és utolsó kocsiján elrendezett ve zérlőszervek villamos kapcsolót zárt, illetve nyitott helyzetbe hozó eszközök lehetnek. Ilyen megoldás lehet rugalmas érintkezőket egymáshoz nyomó kar az első kocsin, illetve ezek eltávolítását eredményező szerv az utolsó kocsin. Megoldható ez a vezérlés olyan módon is, hogy az akna falán rögzített villamos kapcsolónk k a járművön elrendezett ferromágneses tömb mágneses csatolást képez, és ez váltja ki a hidraulika rendszerébe iktatott zárószerv nyitását ve gy zárását. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjának lényege, hogy a korlátkarok páronként egymással szemben vannak elrendezve, és célszerű ilyenkor a szemben levő koriál karok egyidejű mozgását biztosító szinkronizá‘ort .alkalmazni, ami pl. egy egyszerű folyadéktartály, amelyhez csatlakoznak a szemben levő korlátkarok működtető munkahengerei. A korlátkarok mozgatása egyenes vonalú pá-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65