182414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fruktózkoncentrációjú szirup előállítására

182514 4 számított 50% fruktózkoncentrációjú fruktózszirup nyerhető. A fruktózszirupok számos területen alkalmazhatók cukor- (szacharóz-) vagy szacharózból készített invert­­szirup helyett. Az invertszirup 50% fruktózt és 50% glükózt tartalmaz. Mivel a fruktóz édesebb, mint a glü­kóz, a fentemlített, 42% fruktózt tartalmazó fruktóz­szirup édesítő hatása kevéssel gyengébb, mint a cukor­­szirupé vagy a cukorból készített invertszirupé. Az elmondottak miatt kifejlesztettek olyan eljáráso­kat, amelyekkel például szárazanyagban kifejezve 42% fruktózt tartalmazó szirupból 50%-nál több fruktózt tartalmazó szirup állítható elő. Ez utóbbi szirup édesítő hatása azonos vagy nagyobb, mint a cukoré vagy a cu­korból készített invertszirupé. Ezek az ismert eljárások a fruktóz szirup frakcionálá­­sán alapulnak kromatográfiával, speciális kationcseré­­lőkkel vagy speciális abszorbensekkel. Mindegyik esetben elvben három frakciót kapnak, nevezetesen egy nagy poliszacharidkoncentrációjút, egy nagy glükózkoncentrációjút és egy nagy fruktózkoncent­­rációjút ; a kívánt termék, azaz a fruktózszirup koncent­rációja 55% vagy afölötti. Az eljárások közös hátránya azonban, hogy nagy mennyiségű víz adagolására van szükség, ezért a végter­mék előállításakor a víz elpárologtatásához rendkívül sok energiára van szükség. Így például 100 kg 42% fruktózkoncentrációjú szirup előállításához 75 kg víz elpárologtatására van szükség. Ha az előbb ismertetett módszerrel 55%-os fruktóz­­szirupot kell előállítani, 100 kg szirup előállításához 240 kg vizet kell eltávolítani. A találmány tárgya a fentemlítetthez hasonló, de gaz­daságosabb és energiatakarékosabb eljárás olyan fruk­tózszirupok előállítására, amelyek fruktózkoncentrá­­ciója szárazanyagra számítva 45% vagy nagyobb. Ezt a célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a glükózsziruphoz egy kristályosítási terméket adunk, amely oldott fruktózt és glükózt, továbbá glükózkris­tályokat tartalmaz, a kapott homogén oldatot izomeráz enzimmel kezeljük, az izomerizált terméket bepároljuk és glükózkristályokat tartalmazó anyaggal beoltjuk, a beoltott elegyet lehűtjük, a kikristályosodott glükózt el­választjuk és az elválasztott kristályosítási terméket részben vagy egészben visszavezetjük és hozzáadjuk a glükózsziruphoz; így nagy fruktózkoncentrációjú szi­rupot kapunk. A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, hogy az izomerizált glükózszirup koncentrációja fruktózra nézve jelentősen növelhető a glükóz kikris­tályosításával ; az elválasztott kristályok visszavezetésé­vel és a glükózsziruphoz keverésével növelhető az izome­­rizálandó szirup szárazanyag-tartalma és glükózkon­centrációja. így tehát megfelelő fruktózkitermelést érünk el. A találmány szerinti eljárással 70%-os fruktózszirup is előállítható. A „nagy glükózkoncentrációjú glükózszirup” kifeje­zés alatt leírásunkban olyan glükózszirupokat értünk, amelyek legalább 93%, előnyösen 95—98% glükózt tartalmaznak. Az alkalmazott glükózszirup előnyösen tisztított glü­kózszirup. A glükózszirup tisztítását előnyösen szűrés­sel, majd ezt követő, ioncserélőn végrehajtott kezeléssel és adott esetben aktívszenes kezeléssel lehet végezni. 3 Mint azt említettük, a glükózszirupot egy későbbi lé­pés során keletkezett kristályosítási termékkel keverjük össze, és izomeráz enzim alkalmazásával, előnyösen immobilizált izomeráz enzim alkalmazásával izomeri­­záljuk. Erre a célra alkalmazhatók például a „Seetzyme”, „Taka-sweet” és „Maxazyme GI—Immob” néven for­galomba kerülő enzimkészítmények. Az izomerizálást az immobilizált enzimmel általában úgy hajtjuk végre, hogy az elegyet átengedjük egy, az immobilizált enzimet tartalmazó oszlopon. Az oszlopon való átengedés után az izomerizált ter­mék tipikus összetétele szárazanyagra számítva a követ­kező: fruktóz — 42%, glükóz — 54%, poliszachari­­dok — 4%. Ezek az adatok 43,8%-os inverziófoknak felelnek meg, míg a 95% glükózt tartalmazó alapanyag­ból kiindulva ugyanilyen fruktózkoncentrációjú szirup előállításához 44,2%-os inverziófokra van szükség. Az izomerizált terméket azután előnyösen ioncseré­lőn és adott esetben aktívszenes kezeléssel tisztítjuk. A tisztított szirupot ezt követően bepároljuk 75—80% szárazanyag-tartalomra. A bepárolt terméket ezután beoltjuk egy olyan oltó­anyaggal, amely glükóz kristályokat előnyösen vissza­vezetett kristályosítási terméket tartalmaz. A beoltott anyagot hűtjük, először például 35 °C-ra, majd tovább hűtjük, például 15 °C-ra. A kristályosodás ideje alatt, ami általában 60—100 óra, a szirup és a kristályok elegyét keverjük. A kristá­lyosodást ellenőrizni kell, például mintavétellel, a kris­tályok szűrésével való elkülönítésével és az anyalúg fruk­­tózkoncentrációjának meghatározásával. Amikor a fruktózkoncentráció elért egy bizonyos ér­téket, például 55% glükóz szárazanyag-tartalomra szá­mítva, a kristályokat elválasztjuk, például szűréssel szűrőprésen vagy centrifugálással, így a kívánt, fruktóz­­tartalmú sziruphoz jutunk. A kapott szirup szárazanyag­tartalma általában 70—75%, és összetétele szárazanyag­ra számítva a következő : fruktóz — 55%, glükóz 38%, poliszacharidok — 7%. Ez azonban csak abban az eset­ben van így, ha az elválasztott kristálytömeget nem ve­zetjük vissza. Ha a kristálytömeget visszavezetjük a fo­lyamatba, az izomerizációt megelőző keverési lépéshez, a következő összetételű fruktózszirupot kapjuk száraz­anyagban kifejezve: fruktóz — 55%, glükóz — 40%, poliszacharidok — 5%. Amint azt fentebb említettük, az elválasztott kristá­lyok egy része, például körülbelül 10%-a használható fel a bepárolt izomerizált termék beoltására. Az olyan szirupok kristályosodási sebessége, amelyek fruktózkoncentrációja szárazanyagra számítva 50— 55%, a folyékony fázisban arányban áll az idővel. A kristályok jelenléte miatt azonban a kristálytömeg lát­szólagos viszkozitása megnő, és ennek eredményeképp a kristályosodás sebessége csökken. A képződött glükózkristályok egy részének elválasz­tásával és a folyékony, fruktózban gazdag fázisnak a kristályosításba való visszavitelével lehetővé válik a kristályosítást egy állandó kristályosítási sebességen folytatni, következésképpen csökkenteni a kristályosítási időt és/vagy növelni a termék fruktózkoncentrációját, például 70%-ra szárazanyagban kifejezve. A találmány szerinti megoldást az alábbi nem-korlá­tozó példával szemléltetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom