182411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eburnamonin-származékok előállítására

3 182411 4 mint a Wenkert és Wickberg már említett eljárásának további hátránya, hogy bonyolult úton jut a racém eb ur­­namoninhoz, sztereoizomer melléktermékek is képződ­nek, melyek egyrészt a hozamot rontják, másrészt meg­nehezítik a közbenső és végtermékek kinyerését, illetve tisztítását. Ennek következtében ezek az eljárások nem alkalmasak nagyüzemi megvalósításra. A Martel és Costerousse eljárás további hátránya, hogy a sok lépés­ből álló bonyolult szintézis két iparilag nehezen megva­lósítható reakciót is tartalmaz, nevezetesen a nátrium­­hidrides, valamint a Grignard-reakciót. Trojanek és munkatársai a Coll. Czech, Chem. Soc. 29, 433 (1964) cikkben leírtak szerint a vinkamint elő­ször hidrolizálják ésyiz így kapott vinkaminsavat króm­­trioxiddál 10,8%-os termeléssel eburnamoninná oxidál­ják. Ugyanitt leírják a yinkamin lítiumalumíniumhidrid­­dél végzett redu'k'tív hasítását is, amely 10,2%-os hozem­­mal 'eredményezi' az_ abúrnamonint. Mindkét eljárás alapvetően %agy‘Hátránya az igen alacsony kitermelés. A 151 295 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint balraforgató eburnamonint állítanak elő. A jobb­­raforgató vinkamin 14-metoxikarboniI-csoportját elő­ször hidrazinnal reagáltatják, majd a képződött hidra­­zont salétromossavval aziddá és az azidot Curtius le­bontással eburnamoninná alakítják. A fenti eljárás hát­ránya, hogy több lépésben, a nagy szakértelmet köve te­lő robbanásveszélyes, bomlékony savazidképzés után kapják az eburnamonint. A 166 475 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint optikailag aktív balra- vagy jobbraforgató, illet­ve racém vinkaminsavból emelt hőmérsékleten ezüst­­karbonát és/vagy mangándioxid oxidálószer jelenlété­ben optikailag aktív balra- vagy jobbraforgató, illetve racém eburnamonint állítanak elő. Az előző három eljárás közös hátránya, hogy először egy bonyolult 5 gyűrűs, önmagában is értékes gyógyha­­tással rendelkező vegyületet, nevezetesen a vinkamint kell előállítani, melyet a szerkezet felépítését követően lebontásnak kell alávetni, miáltal a lépésszám is megnő. A 166 766 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint a 163 143 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írásban szereplő cisz-l-etil-l-(2'-hidroxi-2'-karboxi-etil)­­-l,2,3,4,6,7,12,12b-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizinből eburnamin és eburnamonin keveréket, a cisz-1-etil-1-(2'­­-hidroxi-2'-alkoxikarbonil-etil)-l,2,3,4,6,7,12,12b-okta­­hidro-indolo[2,3-a]kinolizinből eburnamonint állítanak elő oxidációval. Az oxidációnál először itt is az 5 gyű­rűs vinkaminsav keletkezik, azonban ezt nem izolálják, így tovább oxidativ lebontással kapják az eburnamonint. Az oxidációt emelt hőmérsékleten ezüstkarbonát és/vagy mangánoxiddal valósítják meg. A BASF cég 2 753 730 számú Német Szövetségi Köz­­társaság-beli szabadalmi bejelentése szerint az eburna­­monint bonyolult, több lépéses szintézissel triptaminból és formil-etil-ciklopropán-dikarbonsav-diészterből állít­ják elő. Az eljárás az alkalmazott speciális reagensek miatt nem alkalmas nagyüzemi megvalósításra. A 2 398 746 számú francia szabadalmi leírás szerint balraforgató eburnamonint állítanak elő. A jobbrafor­gató 14-oxo-15 -hidroxiimino-3a, 17a-E-homo-eburná nt először magas hőmérsékleten — esetenként nyomás alatt — hosszú reakcióidő, nevezetesen 24—48 óra alatt nátriumhidroxiddal és etoxi-etanollal reagáltatnak és közvetlenül, vagy az ezt követő savanyítással állítják elő a kívánt terméket. Az eljárás nagy hátránya a rendkívül hosszú reakcióidő, valamint az, hogy szintén bonyolult 5 gyűrűs kiindulási anyagot alkalmaznak, melyet előbb szintetizálni kell ahhoz, hogy az eburnamin előállítása érdekében lebonthassanak. A találmány célja olyan iparilag gazdaságosan és egy­szerűen kivitelezhető eljárás kidolgozása eburnamonin­­-származékok előállítására, melynek kiindulási anyaga is iparilag gazdaságosan és jól kivitelezhető módon szin­tetikusan állítható elő és amelynek alkalmazásával tisz­tán és jó hozammal egyértelműen a kívánt sztereoizo­mer, illetve geometriai izomer keletkezik. Azt találtuk, hogy a fenti feltételeknek kiválóan meg­felelnek a II általános képletű kiindulási anyagok, me­lyeket a 893 492 számú belgiumi szabadalmi leírásban leírt módon egyszerűen és jó hozammal szintetikusan rögtön a kívánt sztereoizomer, illetve geometriai izo­mer alakjában állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárással mind a racém, mind az optikailag aktív I általános képletű vegyületek előállít­hatok, mely képletben a 3-as helyzetű hidrogénatom és a 16-os helyzetű R1 szubsztituens (a,a), (ß,ß), (a,ß) és (ß,a) térállású is lehet. Az I általános képletű vegyület sztereo-, illetve geometriai izomériája és optikai aktivi­tása a kiindulási II általános képletű vegyülettől függ és azzal megegyezik. így például, ha racém II általános képletű vegyületből indulunk ki, racém I általános kép­letű vegyületet állíthatunk elő, ha optikailag aktív II általános képletű vegyületből indulunk ki, optikailag aktív I általános képletű vegyületet állíthatunk elő, ha a II általános képletű vegyületben a 3-as helyzetű hidro­génatom és a 16-os helyzetű R1 szubsztituens térállása (oc,a), (ß, ß), (a, ß), illetve (ß,a), akkor a kapott végter­mék képletében a megfelelő atomok, illetve csoportok is ugyanazon térállásúak. A találmány szerinti eljáráshoz szerves protikus oldó­szerként magas forráspontú egy- vagy többértékű alko­holokat, glikolokat vagy glikolétereket, például etilén­­-glikolt, dietilén-glikolt, dietilén-glikol-monoalkilétere­­ket, oldószerelegyként például etilénglikol és dietilén­­glikol elegyét használhatjuk. Szervetlen bázisként cél­szerűen alkálifémhidroxidokat, illetve azok keverékét alkalmazhatjuk, mint amilyen a nátriumhidroxid, ká­­liumhídroxid stb. Vizes ásványi savként bármely ásvá­nyi sav, így például sósav, kénsav, foszforsav stb. vizes oldatát használhatjuk. A találmány szerinti eljárást a reakció hőmérsékleté­től függően 35 perctől 3 óráig terjedő ideig folytathat­juk le. A találmány szerinti eljárás végrehajtására II általá­nos képletű kiindulási vegyületként mind az észterek — ahol a képletben R2 jelentése 1—6 szénatomos alkil-cso­­port és R1 jelentése a fenti — mind pedig a szabad sa­vak — ahol a képletben R1 jelentése a fenti és R2 jelen­tése hidrogénatom — egyaránt alkalmasak. Kiindulási anyagként alkalmazhatjuk a II általános képletű vegyü­letet — mely képletben R1 és R2 jelentése a fenti — sav­­addíciós sóit is. Savaddíciós sóként bármely szerves vagy szervetlen sav sója számításba jöhet, előnyösen a hidrogénklorid. A találmány szerinti eljárás értelmében úgy is eljár­hatunk, hogy kiindulási anyagként a II általános képletű észtereket alkalmazzuk és ezeket először 0—40 °C hő­mérsékleten bázikus hidrolízisnek vetjük alá és az így 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom