182387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vöröshagyma magról való termesztésére
182387 A felsorolt eljárások mindegyikénél fennáll az a követelmény, hogy az igen gondosan előkészített, porhanyó magágyban — a fajta sajátosságánál fogva kezdetben lassan fejlődő növényeket -4 a viszonylag gyorsan növekvő konkurrens egy- és kétszikű gyomoktól megóvjuk 5 a magágy tömörítése nélkül. Totális vegyszeres gyomirtást csak a kelésig végezhetünk, szelektív gyomirtók pedig, amelyek keléstől az ún. ostorállapotnak megfelelő fejlődési fok eléréséig a hagyma károsítása nélkül alkalmazhatók lennének, nincsenek, illetve a tenyészidőszak 10 alatti vegyszeres gyomirtásra csak akkor kerülhet sor, amikor a növény elérte legalább a két lombleveles állapotot. A találmány célja a magvetés útján való vöröshagyma termesztés technológiájának javítása, a termesztés 15 biztonsága érdekében a kezdeti fejlődési szakasz fokozott felgyorsítása. A találmány feladatát a kitűzött cél érdekében főleg a vetőmag vetés előtti sajátos kezelésével éri el, melynek során egyrészt fungicid szerekkel, másrészt starterként 20 számbavehető szerekkel kezeljük a vetőmagot, melynek lényege, hogy az egymással kölcsönhatásban lévő, egymás hatását lerontó szerek reakcióját megakadályozzuk, miközben a mag nedvességellátását, oxigénfelvételét nem gátoljuk, vagy kompatíbilis ható és védősze- 25 rekkel vonjuk be a vetőmagot. A találmány szerint úgy járunk el, hogy humuszban gazdag, jó termőerőben lévő talajt nyár végén—kora ősszel, mélyszántással elmunkáljuk, önmagában ismert módon porhanyítjuk és NPK utánpótlást végzünk, 30 amikoris a hatóanyagok aránya célszerűen 1:1:2. A vetésre a magokat előkészítjük oly módon, hogy serkentő, növényvédő és egyéb hatóanyagokat neutrális pillírozó anyagok közbeiktatásával egymás után rétegekben visszük fel a magra, vagy egymással kompatí- 35 bilis ható- és. növényvédő szerekkel a magot inkrusztáljuk. . . A gondosan végzett növényápolási és növényvédelmi munkák mellett a talaj vízkapacitásának 55%-a alá nem engedjük leesni a talaj víztartalmát a termesztési ciklus 40 alatt. Ily módon a vegetációs időszak végén jól fejlett vöröshagymát kapunk, amelyet önmagában ismert módon betakarítunk. A találmány előnye abban van, hogy a jól előkészített talajba vetett és kezelt magokból egyenletes, jól fejlett 45 növényeket takaríthatunk be kevés kézierővel és magasfokú gépesítéssel. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját ismertetjük, anélkül azonban, hogy az oltalmi kört a példára korlátoznánk. 50 A találmány értelmében tavaszi vetés során úgy járunk el, hogy a megfelelő elővetemény után a vetésterületet őszi mélyszántással pontosan előkészítjük, a felső talajréteget aláforgatjuk, a káli és foszfor műtrágyákat, valamint a nitrogén műtrágya mintegy harmadrészét 55 bedolgozzuk, humifikálódott, porózus talajszerkezetet alakítunk ki. A jó talajműveléssel a gyommagvak kelését meggyorsítjuk, így azok a hagyma vetése előtt kiirthatok. Az őszi mélyszántással a hagyma termesztés szempont- 60 jából fontos talajvíz-háztartást is javítjuk. Minthogy a hagyma a kertészeti kultúrák közül olyan növény, amely tökéletesen élőmunkáit felszínű talajt igényel, az őszi mélyszántás akkor éri el célját, ha megműveléskor a talajállapot kedvező. Ugyanis túl nedves, 65 vagy túl száraz, talajban megfelelő előmunkáíást nem lehet biztosítani. Minthogy a hagyma gyökérzete bojtos és karó- vagy főgyökerei nincsenek, agronómiái szempontból 25—30 cm-nél mélyebb szántást nem alkalmazunk, azonban a megforgatott talajnak tökéletesen porhanyónak kell lennie. Az őszi talajmunkák során a NPK műtrágyákat 1:1:2 arányban juttatjuk ki, azonban N műtrágya mintegy kétharmadát csak tavasszal visszük ki a talajba. A tavaszi talajművelés kertszerű magágy készítésből áll, melynek során a nitrogén-hányád bemimkálása után a mintegy 3—4 cm mélyen vetendő mag számára kb. 5—8 cm mélységig porhanyósra műveljük a talajt. Adott esetben a vetés előtt önmagában ismert talajfertőtleriítést is végzünk a talajlakó kártevők elleni védekezés céljából. A magvetést a téli hidegek elmúltával mielőbb,'lehetőleg február közepétől kezdve március közepéig elvégezzük. Az egyébként lassan fejlődő magokat a fejlődés felgyorsításához, illetve megóvásuk céljából növényvédő szerekkel, stimuláló és csírázás elősegítő készítményekkel vonjuk be oly módon, hogy a szerek a mag felületét egyenletesen, összefüggő rétegként fedjék, a magon megtapadjanak, a magról a vetés során ne peregjenek le. A mag előkészítése során a találmány szerint úgy járunk el, hogy az önmagában ismert inszekticid, fungicid növényvédő szerek, a csírázást elősegítő stimuláló szerek izoláltan, neutrális pillírozó masszával elválasztva kerüljenek a magra, ezáltal kizárjuk a lehetőségét annak, hogy egymással kémiai reakcióba, vagy cserebomlásba jussanak az említett szerek, lerontva egymás hatását, esetleg károsodást okozó vegyületek keletkezzenek. Az egyes hatóanyagokat elválasztó neutrális pillirozó massza alkalmazásának előnye, hogy szerkezetileg porózus, így a víz és oxigén felvételét a mag számára lehetővé teszi, a természetben szabálytalan alakú és nagyságú vetőmagok szinte kalibrálható méretben, szabályos gömbalakban készíthetők, elősegítve ezzel a szabályozott szemenként] vetés lehetőségét. Amennyiben több rétegben píllírozott mag készítésére nem nyílt mód, eljárhatunk úgy is, hogy egymással kölcsönhatásba nem lépő stimuláló és növényvédő szereket viszünk fel magra filmszerűen. Ehhez az inkrusztáló anyagot pl. csávázóberendezésben hozzuk össze a vetőmaggal, amelyhez csigahenger van csatlakoztatva és a vetőmagot kb. 20—22 °C levegőellenáramban 2— 3 percen át szárítjuk. Az inkrusztálás során rendkívül fontos, hogy az alkalmazott szerek kompatibilisek legyenek, mert ellentétben az előbb részletezett pillírozással, itt a szerek nincsenek izoláltan elválasztva egymástól Az elmondottaknak megfelelően előkészített magokat tél végén, február közepétől kezdve azonnal elvetjük 3— 4 cm mélyen célszerűen olyan sortávolságra, hogy a gépi művelés lehetővé váljon. A kikelt növényeket gondosan védeni kell a betegségek ellen és meg kell akadályozni az elgazosodást is, önmagában ismert módon. A tapasztalat szerint a magról vetett vöröshagyma sikeres termesztésének egyik feltétele, hogy a tenyészidő alatt — májustól kezdve —, a hagyma vízigényét kielégítsük, ;imi feltételezi az öntözés olyan módját, amikoris rövid idő alatt nagy területre pontos adagolás mellett nagyobb vízmennyiséget — a kelés szakaszában 8—10 4 2
