182386. lajstromszámú szabadalom • Hangszedő kar

7 182386 8 gőleges tengelyirányú súrlódási erők hozzáadódnak. Ez az oka annak, hogy a súrlódási erőt a függőleges ten­gelyre vonatkoztatva az ismert hangszedőkar konstruk­cióknál minimális értékre csökkentik, és e célból igen drága módszereket ( például rubin vagy zafír golyókkal kialakított csapágyakat) alkalmaznak, míg a skating erők kompenzálását a skating erőkkel szemben ható azonos nagyságú kiegyenlítő erővel, például rugók, mágnesek vagy gravitációs erőket alkalmazó szerkeze­tekkel oldják meg. A 4. és 5. ábrákon látható hangszedőkar kialakításá­nál a skating erő kompenzálását a következő módon biztosítjuk. Feltételezzük, hogy a 3 támlap az azon rögzített 11 hangleszedőfejjel és a 12 ellensúllyal a hangszedőkar a—a függőleges tengelye körül elfordul, ha az 1 emelő a hanglemez középpontja irányában, azaz a B nyíl irá­nyában mozdul el. Eközben a 6 golyó a 8 rés 15 peremé­ben megszorul, és csúszósúrlódással mozdul el a 2 tám­­laphoz kötött 7 felfekvő lapon. A 12 ellensúly helyzete, azaz „0” nehézségi erő által meghatározott csúszó súrlódási erő nagysága egyenlő a skating erő választott nagyságával és a skating erő irá­nya ellen hat, miáltal az utóbbit kompenzáljuk. Ha az 1 emelő az excentricités következtében a hang­lemez középpontjától a C nyíl irányába mozdul el, ak­kor a 3 támlap eltolódik. Eközben elmozdul (elgörbül) a 6 golyó a 2 támlap 7 felfekvő lapján csúszó súrlódás lét­rejötte nélkül, és minimális gördülő súrlódással. Az antiskating nyomaték eközben az egyik támfelület, ebben az esetben a 3 támlap lejtős elhelyezkedése folytán jön létre (lásd az 5. ábrát). Ilyen módon kompenzáljuk a skating erő hatását az 1 emelőnek előre mozgásakor a hanglemez középpontja irányában a 6 golyó és a 7 felfekvő lap felület közötti csúszó súrlódás útján. Megállásnál és az 1 emelőnek a hanglemez középpontjától való visszavezetésének ez a kompenzálás az F erő következtében jön létre, amely a P nehézségi erőnek komponenseire való bomlásakor jön létre. A 6. és 7. ábrákon olyan hangszedőkar kiviteli pél­dát szemléltetünk, amely az 1. és 2. példákban szemlél­tetett hangszedőkar vezetőelemének kialakításával szem­ben egy gömbalakú 16 kimélyítés van a fix helyzetű 3 támlapban kialakítva, ahol ennek a 16 kimélyítésnek a sugara kismértékben nagyobb, mint a 6 golyó sugara. Ezenkívül a hangszedőkar tűnyomásának szabályozá­sára szolgáló szerkezet ennél a hangszedőkar kiviteli alaknál egy másnespárból áll — egy 17 elektromágnes­ből és egy ez utóbbival légréssel elhelyezett attól elkü­lönített 18 horgonyból. A 17 elektromágnes a fix hely­zetű 3 támlaphoz, a 18 horgony pedig a mozgó 2 tám­­laphoz van rögzítve. (Lehetséges azonban a fordított szerkezeti elrendezés, azaz hogy a 17 elektromágnes és a 18 horgony ellenkezőképpen legyenek a 2 és 3 támlapo­­kon felszerelve.) A 18 horgony rögzítésére szolgál a 19 csavar. A 17 elektromágnest a 3 támlap különböző pont­jaiban, például az I, II, III állásokban lehet rögzíteni. A hangszedőkar működtetése során (a D nyíl irányá­ba történő elmozdításakor) a felső 3 támlap a 6 golyón csúszik, míg a 6 golyó önmaga az alsó 2 támlapon moz­dulatlanul marad. Az 1 emelő helyzetét a hanglemez középpontja felé való elmozdulás során az ábrán szaggatott vonallal je­löltük. 4 A lejátszás során a tűnyomás változását az alábbiak­ban ismertetjük. Amikor a „k” lejátszótű a hanglemez kezdő barázdáin helyezkedik el, akkor a tűnyomás az alábbiak szerint számolható : F, a tűnyomás értékét, líazFí erőt befolyásoló emelő­kar erejét, azaz a „k” lejátszótűnek a hangszedőkar b—b vízszintes tengelyétől mért távolságát jelenti, F2 a 17 elektromágnes által létrehozott erőt jelenti (F2= =konstans), 12 — F2 erőre ható hangszedőkart, azaz a 17 elektromágnesnek a hangszedőkar geometriai b—b vízszintes tengelyétől mért távolságát jelenti. Emellett a 17 elektromágnes az I helyzetben van. A 6. ábrán az E—E az 1 emelőnek a hanglemez kezdeti barázdáitól való helyzetét, H—H pedig az 1 emelőnek a hanglemez legutolsó barázdáihoz viszonyított helyzetét jelöli. A „k” lejátszótűnek E helyzetből való eltolásakor a H állásba, az 12 értéke, azaz a hangszedőkamak az F, tűerőre való befolyása AlL értékkel nagyobb, ahol 12 konstans marad és az F( tűerőnyomás értéke csökken. A fellépő erők és az emelőkar közötti összefüggés szempontjából hasonló a 17 elektromágnesnek a 3 tám­lap más pontjaiban adott helyzetekor. (Például a II és a III állásokban.) A 8. és 9. ábrák a találmány szerinti hangszedőkar egy további lehetséges kiviteli alakjait szemléltetik. Ebben az esetben a vezetőelem — a gömbalakú 20 kimélyítés — a mozgó felső 3 támlapban van kialakítva, és az 1 eme­lőnek mozgásakor a 6 golyó a 3 támlappal együtt a fix helyzetű 2 támlaphoz képest elmozdul. Ha a 17 elektromágnes a hangszedőkar működése so­rán az I állásban van, akkor az 1, emelőkar konstans marad, míg az 12 — I emelőkar nagyobb lesz és ennek következtében az F, tűerő abban az esetben, ha F2 erő konstans, úgy növekszik. Ha a 17 elektromágnes a hangszedőkar működése során a II állásban van (azaz adott szöghelyzettel elfor­dul), akkor az lt emelőkar konstans, míg az 12 — II kez­detben nagyobb lesz, majd ezután egy adott 12 — II ma­ximális érték elérésekor csökken, és azonos lesz a kez­deti 12 — II kezdeti értékkel. Hasonlóképpen változik a közvetlenül arányos összefüggés következtében az 12 érték függvényében az F, tűerő értéke is. Fentiek jól követhetők a 10. ábrán látható Fj tűerő változásának diagramja alapján, ahol az ordináta tengelyen az Fj tűerőt az abszcisszán pedig az R barázda sugarának nagyságát vettük fel mm-ben, ahol a kezdeti barázda sugarát és R3 a végső barázda sugarát jelenti. A találmány szerinti szerkezeti kialakításnál a skating erő kiegyenlítését a skating erő változásának lefutása szerint változtatjuk. A szakirodalomból ismeretes, hogy a skating erő az elektromos lemezlejátszó készülékeknél a 11. ábrán szemléltetett komplikált lefutási görbe szerint megy vég­be, amely az Fj tűerő nagyságának függvénye. Az F3 skating erő kiegyenlítésére szolgáló szerkezetek kiala­kításakor különösen nehézkes a kiegyenlítőerőt oly mó­don létrehozni, hogy az az F3 skating erő változó lefu­tását kövesse. Az 1. táblázat az F3 skating erőnek az R lejátszási sugár függvényében való szemléltetése abban az esetben, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom