182341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új helyettesített fenoxi-amino-propanol-származékok előállítására
9 182341 10 állítjuk be és etilacetáttal kirázzuk. A szerves extraktumot elválasztjuk, vízzel jól mossuk, majd nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A maradékot toluol és hexán elegyéből átkristályosítjuk. 3,89 g (46%) 2-(4-metiltio-fenil)-etoxi-ecetsavat kapunk. Op. : 58—60 C°. b) Az előző bekezdés szerint előállított terméket az 1 b példában ismertetett eljárással analóg módon lítium-alumínium-hidriddel redukáljuk. 1,97 g (54%) 2-[2-(4-metiltio-fenil)-etoxi]-etanolt kapunk, kromatográfiás meghatározás szerint egységes olaj alakjában. c) A b) bekezdés szerint előállított terméket metánszulfonil-kloriddal szulfonáljuk. 2,41 g (90%) 2-[2-(4- metiltio-fenil)-etoxi]-eti 1-metánszulfonátot kapunk, kromatográfiásan egységes olaj alakjában. 5. példa Az 1. példa 1. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon járunk el azzal a változtatással, hogy 1-izopropiIamino-3-(4-hidroxí-fenoxi)-2-propanol helyett 1- -tercier butilamino-3-(4-hidroxi-fenoxi)-2-propanolt alkalmazunk. A kapott 1-tercier butilamino-3-[4-(2-feniletiIoxi-etoxij-2-propanol-hidroklorid 87—88 C°-on olvad (etanol-dietiléter elegyből). 6. példa 3,09 g (12 millimol) 4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolt 50 ml dimetil-formamídban oldunk és az oldatot 0,58 g (12 millimol) nátrium-hidrid (50%-os olajos diszperzió) hozzáadása után 5 percen át keverjük. Ezután 10 ml epiklórhidrint adunk hozzá, a reakcióelegyet félórán át 60 C°-on keverjük, majd az oldószert és az epiklórhidrin fölöslegét vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot etilacetát és víz között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. 3,2 g epoxidot kapunk, melyet további tisztítás nélkül 50 ml etanolban felveszünk, mely 15 ml izopropilamint tartalmaz. Az elegyet egy éjjelen át szobahőfokon állni hagyjuk. Szárazra párolás után 2,7 g (59%), az 1. példa 1. bekezdése termékével azonos l-izopropilamíno-3-[4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenoxi]-2-propanol-hidrokloridot kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált 4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolt a következőképpen állítjuk elő : a) 10 g 4-benziloxi-fenol és 120 ml dimetil-formamid oldatát 2,4 g (50 millimol) nátrium-hidriddel (50%-os olajos diszperzió) kezeljük, a kapott elegyet 5 percen át keverjük, majd 12,2 g (50 millimol), az la példa szerint előállított 2-(2-fenil-etoxi)-etil-metánszulfonátot adunk hozzá. A reakcióelegyet félórán át 60 C°-on keverjük, majd szárazra pároljuk és a maradékot 2 n nátrium-hidroxid-oldat és etilacetát között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, vízzel jól kimossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradék metil-ciklohexánból történő átkristályosítása után 16,1 g (93%) l-benziloxi-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-benzolt kapunk. Op. : 46—49 C°. b) Az a) bekezdés szerint előállított terméket 200 ml etanolban és 200 ml etilacetátban oldjuk és 0,4 g 10%-os palládium-szén katalizátor jelenlétében atmoszferikus nyomáson és szobahőmérsékleten egy éjjelen át hidrogénezzük. A katalizátort leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. Olaj alakjában 10,8 g (91%), kromatográfiás meghatározás szerint egységes 4-(2-feniIetiloxi-etoxi)-fenolt kapunk. 7. példa A 6. példa 1. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon 2-klór-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolbóI kiindulva 1 - {2-klór-4-[2-(feniletiloxi)-etoxi]-fenoxi }-3 --izopropilamino-2-propanol-hidrokloridot állítunk elő. Op. : 82—84 C° (izopropanolból). A kiindulási anyagként felhasznált 2-klór-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolt a következőképpen állíthatjuk elő: a) 8,9 g (36 millimol) 3-klór-4-benziloxi-benzaldehidet 150 ml metilén-kloridban oldunk — mely 7,3 g (36 millimol) m-klór-perbenzoesavat tartalmaz — és a kapott oldatot egy éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet előbb telített nátrium-metabiszulfit-oldattal, majd telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel mossuk. A szerves fázist elválasztjuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot 100 ml etanolban oldjuk — mely 2,5 g (36 millimol) nátrium-etiláíot tartalmaz — és az oldatot egy órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószert eltávolítjuk, majd a maradékot 2 n sósavval megsavanyítjuk és etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A kristályos maradék hexános átkristályosítása után 5,1 g (60%) 3- -klór-4-benziloxi-fenolt kapunk. Op.: 49—51 C°. b) A 6a példában ismertetett eljárással analóg módon 4,12 g 3 klór-4-benziloxi-fenolból kiindulva előbb egy nyersterméket, majd kovasavgélen történő kromatografálás és kloroformos eluálás után 4,30 g (64%) 1-benziloxi-2-k lór-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-benzolt kapunk, kromatográfiás meghatározás szerint egységes olaj alakjában. c) A b) bekezdés szerint előállított l-benziloxi-2- -klór-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-benzolt 30 percen át 25 C°on 20 ml 48%-os jégecetes bróm-hidrogénsawal keverjük. Az oldatot szárazra pároljuk, majd a maradékot 2 n nátrium-hidroxid-oldat és dietiléter között megosztjuk. A vizes fázist tömény sósavval pH=6 értékre állítjuk be, majd etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. 2,06 g (76%) 2-klór-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolt kapunk, kromatográfiás meghatározás szerint egységes olaj alakjában. 8. példa Az 1. példa 1. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon 2-metil-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolból kiindulva 1- {2-metil-4-[2-(feniletiloxi)-etoxi]-fenoxi}-3- -izopropiïamino-2-propanol-hidrokloridot állítunk elő. Op. : 85—87 C° (etilacetátból). A kiindulási anyagként felhasznált 2-metil-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenolt a következőképpen állítjuk elő : a) A 6a példában ismertetett eljárással analóg módon 3,0 g 4-hidroxi-2-metil-acetofenonból kiindulva 5,90 g (99%) 2-metil-4-(2-feniletiloxi-etoxi)-acetofenont állítunk elő, kromatográfiásan egységes olaj alakjában. 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
