182341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új helyettesített fenoxi-amino-propanol-származékok előállítására
7 182341 8 pároljuk és a maradékot 2 n nátrium-hidroxid-oldat és metilén-klorid között megosztjuk, a szerves fázist elválasztjuk, vízzel alaposan kimossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot 20 ml etanolban felvesszük, az oldatot sósavval telítjük és szárazra pároljuk. A kristályos maradékot izopropanolból átkristályosítjuk. 4,2 g (51%) 1-izopropilamino-3-[4-(2-feniletiloxi-etoxi)-fenoxi]-2-propanol-hidrokloridot kapunk. Op. : 105—107 C°. A kiindulási anyagként felhasznált 2-(2-fenil-etoxi)-etil-metánszulfonátot a következőképpen állíthatjuk elő : a) 6,1 g (50 millimol) feniletilalkohol és 100 ml dimetil-formamid oldatát 4,8 g (10 millimol) nátrium-hidriddel (50%-os olajos diszperzió) kezeljük. Az elegyet 10 percen át 60 C°-on keverjük, majd 4,73 g (50 millimol) klórecetsavat adunk hozzá és keverés közben félórán át 60 C°-on melegítjük. A reakcióelegyet bepároljuk és a maradékot víz és dietiléter között megosztjuk. A vizes fázist tömény sósavval pH=l értékre savanyítjuk és etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel alaposan mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A maradék etilacetát-hexán elegyből történő átkristályosítása után 7,65 g (85%) 2-fenil-etoxi-ecetsavat kapunk. Op. : 46—48 C°. b) Az a) bekezdés szerint előállított anyagot 50 ml tetrahidrofuránban oldjuk. A kapott oldatot keverés közben 10 perc alatt jégfürdővel történő hűtés mellett 1,62 g (42,5 millimol) lítium-alumínium-hidrid és 50 ml tetrahidrof urán szuszpenziójához adjuk és a reakcióelegyet félórán át szobahőmérsékleten keverjük. A lítium-alumínium-hidrid fölöslegét 1,6 ml víz, 1,6 ml 15%-os vizes nátrium-hidroxid-oldat, majd 5 ml víz hozzáadásával megbontjuk. A szervetlen szilárd anyagot leszűrjük és dietiléterrel alaposan kimossuk. A szűrletet bepároljuk. Olaj alakjában 6,50 g (92%), kromatográfiás meghatározás szerint egységes 2-(2-fenil-etoxi)-etanol marad vissza. A kapott terméket vákuumdesztillációval tisztíthatjuk. Fp. : 140—142 C°/15 Hgmm. c) Az előző bekezdés szerint kapott terméket 100 ml piridinben oldjuk, majd 4,48 g (39 millimol) metánszulfonil-kloridot adunk hozzá és a reakcióelegyet félórán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet bepároljuk és a maradékot etilacetát és 2 n sósav között megosztjuk. A szerves fázist vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Olaj alakjában 8,1 g (85%) kromatográfiásan egységes 2-(2-fenil-etcxi)-etil-metánszulfonátot kapunk. 2 2. példa Az 1. példa 1. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon 1,69 g l-izopropilamino-3-(4-hidroxi-fenoxi)-2-propanol és 1,97 g 2-[2-(4-fluor-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonát reakciójával 1,6 g (50%) l-{4- -[2-(4-fluor-fenil-etiloxi)-etoxi]-fenoxi}-3 izopropilamifto-2-propanol-hidrokloridot állítunk elő. Op. : 88— 92 C° (izopropanolból). A kiindulási anyagként felhasznált 2-[2-(4-fluor-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonátot a következőképpen állíthatjuk elő : a) 7,0 g (50 millimol) 4-fluor-feniletilalkoholt az 1. a) példában ismertetett eljárással analóg módon 4,73 g (50 millimol) klór-ecetsavval reagáltatunk. 7,8 g (79%) 2-(4-fluor-fenil)-etoxi-ecetsavat kapunk. Op. : 82 —85 C° (metil-ciklohexánból). b) Az a) bekezdés szerint előállított vegyületet az 1. b) példában ismertetett eljárással analóg módon lítium-alumínium-hidriddel redukáljuk. Olaj alakjában 6,6 g (91%), kromatográfiás meghatározás szerint egységes 2-[4-(4-fluor-fenil)-etoxi]-etanolt kapunk. c) Az előző bekezdés szerint előállított terméket az 1. c) példában ismertetett eljárással analóg módon metánszulfonil-kloriddal reagáltatunk. Olaj alakjában 8,2 g (87%), kromatográfiás meghatározás szerint egységes 2-[2-(4-fluor-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonátot kapunk. 3. példa Az 1 ; példa 1. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon 1,69 g l-izopropilamino-3-(4-hidroxi-fenoxi)-2-propanol és 1,94 g 2-[2-(4-metil-fenil)-otoxi]-etil-metánszulfonát reakciójával 1,60 g (50%) l-{4-[2-(4- -metil-feniletiloxi)-etoxi]-fenoxi}-3-izopropilamino-2- -propanol-hidrokloridot állítunk elő. Op. : 104—106 C° (izopropanolból). A kiindulási anyagként felhasznált 2-[2-(4-metil-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonátot a következőképpen állíthatjuk elő : a) 6,8 g (50 millimol) 4-metil-feniletilalkoholt az 1. a) példában ismertetett eljárással analóg módon 4,73 g (50 millimol) klór-ecetsavval reagáltatunk. 8,1 g (84%) 2-(4-metil-fenil)-etoxi-ecetsavat kapunk. Op. : 65—67 C‘ (metil-ciklohexánból). b) Az a) bekezdés szerint előállított terméket az 1. b) példában ismertetett eljárással analóg módon lítium-alumínium-hidriddel redukáljuk. Olaj alakjában 6,6 g (88%) kromatográfiás meghatározás szerint egységes 2-[2-(4-metil-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonátot kapunk. c) A fenti terméket az le példa szerint metánszulfonil-kloriddal reagáltatjuk. Kromatográfiásan egységes olaj alakjában 7,8 g (83%) 2-[2-(4-metil-fenil)-etoxij-etil-metánszulfonátot kapunk. 4. példa Az 1. példa 1. bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon 1,69 g l-izopropilamino-3-(4-hidroxi-fenoxi)-2-propanol és 2,16 g 2-[2-(4-metiltio-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonát reakciójával 1,40 g (41%) l-{4-[2-(4- -metiItio-feniletiloxi)-etoxi]-fenoxi}-3-izopropilamino-2-propanol-hidrokloridot állítunk elő. Op. : 98—101 C3 (etilacetátból). A kiindulási anyagként felhasznált 2-[2-(4-metiltio-fenil)-etoxi]-etil-metánszulfonátot a következőképpen állíthatjuk elő : a) 6,27 g (37 millimol) 4-metiltio-feniletilalkohol és 100 ml dimetil-szulfoxid oldatát 3,58 g (74 millimol) nátrium-hidriddel (50%-os olajos diszperzió) kezeljük, majd az elegyet 10 percen át 60 C°-on keverjük. 3,53 g (37 millimol) klór-ecetsavat adunk hozzá és a reakcióelegyet keverés közben 3 órán át 80 C°-on melegítjük. A reakcióelegyet lehűtjük, vízbe öntjük és etilacetáttal mossuk. A vizes fázist tömény sósavval pH=l értékre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
