182324. lajstromszámú szabadalom • Istálló szarvasmarhatartáshoz

5 182324 6 két részre osztja. A két rész egy-egy box-sort tartalmaz. A jelen kiviteli példánál egy-egy box-sorban húsz-húsz 2 box van, tehát az istálló negyven férőhelyes. Egy-egy box kb. 1,20 m széles és kb. 2,30 m hosszú, vagyis az istálló hosszúsága 24,0 m, szélessége 4,60 m, a teljes magassága pedig mintegy 2,70 m, azaz az istálló a ha­sonló célú, ismert létesítményekhez viszonyítva szokat­lanul alacsony. Az istállót két homlokoldalán 6 falak zárják le. A 2 boxok kifelé nyitottak, és közvetlenül pl. a karámterületre nyílnak, ajtajuk tehát nincs, őszi—téli időszakban viszont a boxok felső része a 2. ábrán lát­ható 7 ponyvával határolható ; ennek a jelentőségére a későbbiekben még visszatérünk. Alul a 2 boxokat a ka­rámterülettől mintegy 25 cm magas 8 lábazat választja el, amely az alomszalma kiszóródását, illetve kihordását meggátolja. Az 1. és 2. ábra szerinti istálló részletesebben az 1. ábrán tanulmányozható. Statikai szempontból egy-egy keretként funkcionál az 1 oszlop, a 3 oldalhatároló szer­kezet és a 9 szaruelemek által alkotott egység, amelynek elemei acélcsövekből készülnek, és egymáshoz hegesz­téssel vannak rögzítve. A keret 1 oszlopához felül csat­lakozik két ferde 9 szaruelem, amelyek az 1 oszlop tete­jétől lefelé lejtenek. A 3 oldalhatároló szerkezetet — mindkét oldalon — egy egymással a szöget bezáró szá­rakkal és a szárak találkozásánál íves résszel rendelkező 10 összekötő-határolótag és ez utóbbihoz, valamint az oszlophoz hegesztett vízszintes 11 merevítőrúd alkotja. Az 1 oszlopok az istálló * hosszanti középsíkjában hú­zódó 12 betongerendába vannak alsó végükkel befogva. A 10 összekötő-határolótagot alkotó cső úgy van meg­hajlítva, hogy szárainak geometriai hossztengelyei egy­mással 90 -nál nagyobb a szöget zárnak be (az a szög értéke pl. 110—120° lehet). Az alsó szár vége az istálló belső 27 aljzatának szintje felett m magasságban van az 1 oszlophoz hegesztve, felső szárának vége pedig a 9 szaruelemhez van — ugyancsak hegesztéssel — rögzítve, a 4 tető peremétől befelé in távolságban. Az íves rész középső tartománya a 8 lábazat felső síkja felett k tá­volságban húzódik. A vízszintes 11 merevítőrúd a 10 összekölő-határolótag alsó szárának az 1 oszlophoz csatlakozási helye felett n magasságban húzódik. Az m értéke úgy van megválasztva, hogy az oszlop mellett alul az állatok az egyik boxból a másikba ne tudjanak átbújni, pl. 20—25 cm. A k értékét annak figyelembe­vételével kell meghatározni, hogy a padozat feletti sza­bad nyíláson keresztül alomrendező gép is be tudjon nyúlni a boxba; pl. k=45—50 cm. Az n értékét úgy kell megválasztani, hogy az állatok a 11 merevítőrúd felett ne tudjanak az egyik boxból a másikba átlépni, pl. n=60—70 cm. A 10 összekötő-határolótagok — amint az 1. ábrán jól látható — az 1 oszlop alsó végét a 9 szaruelemekkel kötik össze, ez utóbbiak külső vége tartományában. Egy-egy 3 keretet tehát mindig egy 1 oszlop és — erre szimmetrikusan elhelyezkedő — két-két 9 szaru­elem, 10 összekötő-határolótag és 11 merevítő alkot. A 3 oldalhatároló szerkezetek — amelyek a szomszédos 2 boxok egymástól való elválasztására szolgálnak — egy-egy 10 összekötő-határolótagból és vízszintes 11 merevítőrúdból állnak. Mivel a 10 összekötő-határoló­tag alsó szára ferde, nevezetesen az ívtől lefelé, az 1 osz­lop tövéhez tart, jó oldalhatárolást biztosít. A fent leírt keretek igen előnyös sajátossága, hogy a padozat aljáig terjedő alátámasztó elemeik a külső — tehát a karám felöli — oldalon nincsenek. Ez azt jelenti, hogy az istálló külső oldalai teljes hosszúságukban hoz­záférhetők, szabadok a kiszolgáló gépek számára, hi­szen az istálló-boxoknak nyílászáró szerkezetei sincse­nek. Az állatok tehát minden időben szabadon közle­kedhetnek a boxok és a karám között, a boxokba pe­dig — a külső oszlopok és nyílászárók hiányából követ­kezően — alomszalma, és/vagy alom gyanánt lignit­pernye könnyen bejuttatható, még szecskázott alom­szalma is befúvatható, és az alomrendező gép mélyen a boxokba tud nyúlni. A 10 összekötő-határolótag íves kialakítása nemcsak statikai szempontból előnyös, hanem kiküszöböli az állatok megsérülésének a veszélyét is. A kereteket hosszirányban az ugyancsak acélcsőből készült 13 vállrudak kötik össze, amelyeknek állattar­tási funkciójuk is van. A vállrudak hegesztéssel vagy/és csavarozással vannak a vízszintes 11 merevítőrudakhoz rögzítve. Az 5 térelhatároló szerkezetet, amely a szomszédos boxsorok között az istálló x felezősíkjában húzódik, 14 deszkákból készült fal alkotja, amely a 12 betonge­rendától indul ki, és a tetőgerinc alatt o távolságban végződik, amelynek értéke 70—80 cm lehet. Az istálló teljes hosszában tehát felül, a 4 tetőszerkezet alatt 15 nyílás húzódik végig, amelyet csak az 1 oszlopok szakí­tanak meg. A 15 nyílás a 16 ponyvával lezárható, a ponyva kialakítására és mozgatásának módjára a ké­sőbbiekben még visszatérünk. A 4 tetőszerkezet hőszigetelt kivitelű. A 9 szaruele­mekre fektetett 16 paneljei vannak, amelyek 17 fage­rendákból, és 19, 20 héjazatokkal közrefogott 18 ás­­ványgyapot-kitöltésből állnak. A tetőpanelek a szele­meneket helyettesítik. A 17 panelek a 9 szaruelemekhez hegesztett 21 szögacélok és 22 csavarok segítségével vannak a keretekhez rögzítve. A tetőgerinc tartományá­ban találkozó panelek között 23 tömítés, például bitu­­ráncsík van. A panelekre 24 hullámpala kerül, amely a gerinctől kétoldalt lefelé y lejtéssel van elhelyezve. A hullámpalafedés végeihez 25 ereszcsatornák csatla­koznak. A 4 tetőszerkezet külső pereme tartományában 7 ponyva van az istálló teljes hosszában, mindkét oldalon befüggesztve, amelynekp hosszúsága mintegy 70—80cm. E 7 ponyvához további 26 ponyva csatlakoztatható. E ponyvák kialakításának, funkciójának és mozgatásá­nak módjára a későbbiekben még részletesen visszaté­rünk. A 12 betongerenda, valamint a 8 lábazatok alatt 28, illetve 29 sávalapok húzódnak. A 27 aljzat lignitpernye, azon 30 alomszalma van. A vasbeton 8 lábazatok tete­jén 31 párnafák húzódnak, amelyek a lábazathoz van­nak rögzítve. Az 5. és 6. ábrán a 16 ponyva kialakítása látható, amely középen van az istállóban befüggesztve. Felül a ponyvának 32 visszahajtott — megerősített — része van, amelynek segítségével van a ponyva a 4 tetőszerke­zethez rögzítve. A 16 ponyva alsó vége is vissza van hajtva, úgy hogy a visszahajtott rész rögzítve van, és hosszirányban 33 üreg alakul ki, amelybe (nem ábrá­zolt) cső fűzhető be. A 7. és 8. ábrákon a szélső 7 ponyvák kialakítása lát­ható, amelynek felső vége is 32 visszahajtást (megerősí­tést) tartalmaz ; ennél fogva van a 7 ponyva a 4 tetőszer­kezethez rögzítve. Alul e ponyva is 35 üreget tartalma­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom